Hátat fordított a kemény szavaknak a kormány

Miben visszakozott az Orbán-kormány? Orbán Viktor, Külföldi kritika, megváltoztatott álláspont
Vágólapra másolva!
Határozottan beszélt Orbán Viktor novemberben arról, hogy a kormány nem akarja megkötni a saját kezét egy szigorú IMF-megállapodással, csütörtökön azonban kiderült, hogy akár kemény feltételeket is elfogadna, hogy pénzhez jusson. Nem ez a kormány első látványos hátraarca. A magyar népet megsértőknek címzett szavait is visszaszívta, egyik leglátványosabb jelszavát pedig felülírta a szükség.
Vágólapra másolva!

Újra nagyot fordult a világ a kormánnyal csütörtökön, Fellegi Tamás, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval tervezett tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást kapott Orbán Viktor kormányfőtől, hogy készenléti hitelről tárgyaljon. Bár Fellegi szerint ez nem mond ellent a kormány eddigi kommunikációjának, a kormány tagjai eddig azt állították, hogy nem a szigorúbb gazdaságpolitikai feltételekkel járó hitelről akarnak egyezkedni az IMF-fel, hanem csak egyfajta védőhálót akarnak szerezni.

Nem ez az első eset, hogy a kormány megváltoztatta sokáig hangoztatott álláspontját, néhányszor pedig éles hátraarcokat is bevállalt.

Kik Orbán főnökei?

A 2010-es választások másnapján - Orbán: "Sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim"

Fideszes vezetők és maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször kijelentette a 2010-es választás előtt és közvetlenül utána, hogy a Bajnai-kormány által meghatározott hiányszámot nem lehet tartani, és 2010 végére akár 6-7 százalékos lehet a hiány. A Fidesz utalt arra, hogy magasabb hiányt eredményező lazább költségvetés révén lesz forrás arra, hogy elindítsák a gazdaság felpörgetéséhez szükségesnek tartott adócsökkentéseket.

"Sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim" - jelentette ki magabiztosan 2010. április 26-án, a választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, és megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és Brüsszellel folytatandó tárgyalásoknak nem az a céljuk, hogy "diktátumokat hallgassunk meg, hanem az a dolgunk, hogy legyen egy olyan tervünk, amihez meg tudjuk nyerni szövetségesnek" ezeket a szervezeteket.

2010. június 5. - Varga: "nem változik a hiánycél"

Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára június 5-én bejelentette, hogy a kormány tartani akarja a még Bajnai Gordon kormánya által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt, és ennek elérésére akciótervet dolgoz ki. A kormány ezt az után jelentette be, hogy több figyelmeztetést is kapott az EU-tól a költségvetési fegyelem betartására. Június elején Orbán Viktor és José Manuel Barroso brüsszeli találkozóján az Európai Bizottság elnöke azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy "a fiskális konszolidáció esetleges feladása katasztrófa lenne".

Ki sértette meg a magyar népet?

2011. január 5. - Szijjártó: "ízig-vérig európai jogszabály"

A 2010 végén elfogadott médiatörvényt a magyar ellenzék mellett külföldi politikusok és az Európai Bizottság is bírálta, az Európai Parlamentben pedig élesen támadták emiatt Orbán Viktort. A miniszterelnök a kritikákat a "magyar nép megsértéseként értékelte", visszautasította, és Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke is kijelentette: "egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen felhabosított, felturbózott kampány". Szijjártó Péter január elején azt mondta: semmilyen módon nem merült fel a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége, "egy ízig-vérig európai jogszabályról van szó".

2011. február 6. - Minden kifogásolt ponton változtat a kormány

2011 februárjában megegyezett a magyar kormány és az Európai Bizottság a médiatörvény módosításáról, és ennek értelmében a kormány minden kifogásolt ponton változtatott: a módosítások után nem kötelező regisztrálni a blogokat, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye sem vonatkozik rájuk, a külföldről működő médiacégeket pedig nem sújthatja pénzbüntetéssel a magyar hatóság.

Forrás: AFP/John Thys
Orbán Viktor és José Manuel Barroso

Hány kulcsos az adórendszer?

2011. augusztus - Szijjártó: "a hosszú távú növekedés alapja"

Orbán Viktor 2010 végén jelentette be, hogy már 2011-től bevezetik az "arányos egykulcsos adórendszert", és 16 százalékos lesz a személyi jövedelemadó kulcsa. A kormány a tavaly év végén kétharmados többséggel elfogadott gazdasági stabilitási törvényben rögzítette, hogy az szja 2013-tól egykulcsos lehet. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője augusztus 18-án az MTV-ben kijelentette: a magyar gazdaság vártnál lassúbb növekedési üteme ellenére a kormány nem törli el az egykulcsos adót, mivel elkötelezett az "arányos adórendszer" kiteljesítése mellett, mert szerinte ez a hosszú távú növekedés alapja.

2010. november - az NGM javaslata: kétféle adóalap lesz

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kidogozott adótörvény szerint 2012-ben kétféle adóalap szerint kell fizetni a személyi jövedelemadót. Az adó alapja havi bruttó 202 ezer forintig a bruttó bér, a 202 ezer forint feletti jövedelemrésznél pedig a bruttó bér 1,27-szerese, miközben az adókulcs egységesen 16 százalék. Így formálisan ugyan egykulcsos az szja-rendszer, valójában azonban kétkulcsos, 202 ezer forintig 16, afölött 20,32 százaléknyi adót kell levonni a bruttó bérből. A kormány ezzel a megoldással vágta át a gordiuszi csomót: úgy tud kétkulcsos rendszert fenntartani, hogy közben formálisan egy kulcsot tartalmaz az adótörvény.

Van élet az IMF nélkül?

2011. november 14. - Matolcsy: "ellene hangoljuk a kormányzati politikát"

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még májusban, a Széchenyi Klub ülésén azt mondta, hogy Magyarország legnehezebb, legkockázatosabb hadjáratát vívta meg, "kevesen vélték ugyanis úgy, hogy van élet az IMF nélkül". Októberben a Heti Válasznak kijelentette: "Az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna". Matolcsy György november közepén azt mondta a parlamentben: "ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát" (a kijelentésekről itt olvashat). Kövér László, az Országgyűlés elnöke november elején azt mondta: "ahol az IMF segítségére van szükség, ott nem a kormányok csinálják a gazdaságpolitikát, hanem a kormányok abból a kottából énekelnek, amit az IMF (...) lejegyez nekik".

2011. november 17. - NGM: "tárgyalásokat kezdünk a Valutaalappal"

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal. A közlemény szerint a megállapodásra azért van szükség, mert az ország fordulóponthoz érkezett. "Mostantól a növekedés fokozására kell összpontosítani. És ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni. Ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket."

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Fellegi Tamás vezeti a tárgyalásokat az IMF-fel

Hitel lesz-e a védőháló?

2011. november 17. - NGM: "nem hitelfelvételről szól"

Új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a kormány a Nemzetközi Valutaalappal - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) november 17-én. "Az újfajta megállapodás - szemben a régivel - nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon" - állt a közleményben. Orbán Viktor kormányfő az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában november 18-án azt mondta: "a magyar kormány nem akarja feladni a szabad kéz politikáját, és mivel a magyar gazdaságot erős alapok jellemzik, kölcsönre sincs szükségünk". A miniszterelnök hozzátette: "mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik".

2012. január 5. - Készenléti hitelről tárgyal Fellegi

A kormány határozott szándéka az, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki Fellegi Tamás azon a sajtótájékoztatón, amely előtt Orbán Viktor kormányfővel, Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkárral, Matolcsy György nemzetgazdasági és Martonyi János külügyminiszterrel egyeztetett. Fellegi - aki az után tartott váratlanul bejelentett sajtótájékoztatót, hogy az euró árfolyama szerdán átlépte a 320 forintos határt - kijelentette azt is, hogy a miniszterelnök arra adott engedélyt neki, hogy tárgyalhat készenléti hitelről.

"Készek vagyunk feltételek nélkül tárgyalni, de ez nem jelenti azt, hogy bármit elfogadnánk. Csak olyan dolog jöhet szóba, ami nem másítja meg a kormányzat szándékát" - jelezte az IMF-EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki ugyanakkor hozzátette: ez nem mond ellent a kormányfő azon véleményének, miszerint nem húsbavágó a megállapodás.

A készenléti hitelmegállapodás és az elővigyázatossági hitelkeret közötti alapvető különbség, hogy az első esetben meghatározott időközönként hitelrészletet hívhat le az adott ország, és általában él is a lehetőséggel, mert anélkül fizetőképtelen lenne, míg az elővigyázatossági hitelkeret esetében az adott ország alapvetően nem akarja lehívni a pénzt, mert anélkül is megoldott a finanszírozása, de ha mégis rászorulna, akkor szabadabban dönthet arról, hogy hozzányúl-e a hitelkerethez. A készenléti hitelkeret díja nagyobb és szigorúbb felügyelettel jár, mint az elővigyázatossági hitelkereté.