hirdetés

Szakszerűnek találta Schmitt koppintásgyanús dolgozatát az egyik bíráló

2012.01.12. 11:31

Fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja Schmitt Pál államfő doktori disszertációját Kertész István ókortörténész, aki az írás egyik bírálója volt. A köztársasági elnök 1992-ben szerzett doktori címet egy olyan dolgozattal, amely a Hvg.hu szerint nagyrészt koppintás. Kertész az [origo]-nak azt mondta, politikai támadásnak tartja az ügyet.

Szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott Schmitt Pál doktori disszertációja, amely az olimpiai programok változásait vizsgálta - emlékezett vissza az [origo] kérdésére Kertész István történész az államfő 1992-es doktorálására. A jelenleg az egri Esterházy Károly Főiskolán tanító ókortörténész volt Schmitt Pál doktori disszertációjának egyik bírálója.

Az államfő doktori értekezéséről szerdán a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es, francia nyelvű tanulmányának szövegével. A portál szerint a dolgozat nem felel meg a disszertáció formai követelményeinek sem, mivel nincsenek benne lábjegyzetek, de ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott a bírálóktól.

Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, disszertációjának bírálója Kertész István és Takács Ferenc volt, utóbbi most a Semmelweis Egyetem tanára - ide olvadt be az egykori Testnevelési Egyetem. Schmitt - aki akkoriban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt - Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját. Ebből a Hvg.hu szerint mintegy 180 oldal egy bolgár sportkutató, az egy időben a Bolgár Olimpiai Bizottság főtitkáraként is dolgozó Nikolaj Georgiev Az olimpiai játékok programjának elemzése című, 1987-ben megjelent munkájából származik. A francia nyelvű tanulmányt Schmitt a portál szerint fel is tüntette disszertációja irodalomjegyzékben, a szövegben azonban egyszer sem hivatkozott rá.

Kertész István az [origo]-nak azt mondta, nagyon örült a bírálatra vonatkozó felkérésnek, mert mint ókortörténészt, mindig is érdekelte az ókori és újkori olimpiák közötti párhuzamosságok kérdése. "Igen jónak tartottam a disszertáció szakszerűségét. Formai kifogásaim ugyan voltak, de ezeket jeleztem is" - mondta Kertész. A Hvg.hu szerint Kertész bírálatában valóban szerepelt kritika: "A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni." De mindezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a disszertáció "értékes, fontos alkotás", és "magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek".

A kérdésre, hogy lábjegyzetek nélkül értékelhető-e egy dolgozat, Kertész István azt felelte, hogy 1992-ben még nem dolgozott a Testnevelési Főiskolán (csak egy évvel később nevezték ki ott egyetemi tanárrá), viszont "a kollégák biztosítottak arról, hogy a dolgozat formailag megfelel a követelményeknek". Megjegyezte, hogy mivel Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagja volt akkoriban (1991-1999 között), ezért úgy vélte, közvetlenül dolgozik a forrásanyagokkal.

Kertész azt mondta, elítéli, hogy húsz év távlatából politikai okokból vesznek elő egy disszertációt, és szakmai ürüggyel támadják annak készítőjét. Szerinte régebben az volt a jellemző, hogy szakmai kérdéseket ítéltek meg politikai alapon, ma pedig az, hogy politikai konfliktusokat visznek szakmai területre.

Az ókortörténész a honlapján olvasható önéletrajza szerint éppen Schmitt doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Ezt a szervezetet a Magyar Olimpiai Bizottság hozta létre, amelynek húsz éven át, 1990 és 2010 között Schmitt Pál volt az elnöke. Ezzel kapcsolatban csütörtökön délután már hiába próbáltuk elérni Kertész Istvánt, nem vette fel a telefont.

A plágiumvádat szerdán délután közleményben utasította vissza a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). A hiánypótló munka summa cum laude minősítést kapott az azt bíráló történészprofesszoroktól - írta a KEH, hozzátéve, hogy Schmitt és Georgiev jól ismerték egymást, és kutatásaik során többször együttműködtek, ráadásul "a két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai voltak".

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat