Ötvenezres büntetést kaphat, aki energetikai tanúsítvány nélkül árul lakást

Az év elejétől a lakások eladása előtt az eladónak kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni, bár a fölhivatalban enélkül is bejegyzik az új tulajdonost. A tanúsítvány ára egy átlagos lakás esetében harmincezer forint. Ha az eladó nem kéri ki, szabálysértési vétséget követ el, és legfeljebb ötvenezer forintra büntethetik. A Belügyminisztérium és az ingatlanosok szerint leginkább a vevői nyomás hathat az eladókra.

Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke egy tanusítványt mutat

Korábban önkéntes volt, 2012. január 1-től azonban már kötelező a használt lakások eladásánál, illetve az egy évnél hosszabb bérbeadásánál is úgynevezett energetikai tanúsítványt készíttetni.

A szabály szerint a lakások energetikai minőségét értékelő okiratot az eladónak kell beszereznie, legkésőbb az adásvételi vagy a bérleti szerződés megkötéséig. Azonban az erről szóló kormányrendelet nem tartalmaz szankciót arra nézve, hogy mi történik, ha ezt nem állíttatja ki az eladó. Az általunk megkérdezett jogászok szerint az adásvételi szerződés e nélkül is érvényes, és a földhivatali bejegyzésnek, így a tulajdonjog megszerzésének sem akadálya.

A kormány is tisztában van ezzel a helyzettel. Az [origo]-nak a Belügyminisztériumban azt mondták, hogy ebben az esetben a szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik pontját lehet alkalmazni, konkrétan azt, hogy "aki a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható", ezt pedig a vevő is bejelentheti a szabálysértési hatóságnál. Hozzátették azt is, hogy a jövőben "hatékonyabb szankciókat szándékoznak előírni". Egy 2010-es uniós irányelv ugyanis előírja, hogy büntetést kell bevezetni, melyet legkésőbb 2013. január 9-től kell a gyakorlatban alkalmazni.

Jelenleg egy nyolcvan négyzetméteres lakásnál a tanúsítvány elkészíttetése 25-35 ezer forintba került - mondta az [origo]-nak Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője, hozzátéve, hogy az ár lakástól függően ettől magasabb is lehet. Elmondása szerint az adásvételnél segédkező ügyvédek megmondják ügyfeleiknek, hogy a szabályozásnak nincs igazi szankciója, így rábízzák az eladóra a döntést.

Ami mégis a kiváltásra ösztönözheti őket, az a vevők felől érkező nyomás. Az elemző szerint a vevők érdeklődnek iránta, mert a tanúsítvány tíz évig érvényes, így egy esetleges későbbi eladásnál nem nekik kell gondoskodniuk róla. Másrészt Rutai szerint a vevők egyre inkább szeretik tudni, hogy mennyibe kerül majd az általuk kinézett lakás fenntartása. Így tapasztalatuk szerint egy hasonló paraméterű lakásnál akár döntő érv lehet a jó energetikai besorolás.

A Belügyminisztérium szerint is piaci előnyt jelent a jó energetikai minőségű ingatlanok esetében az energetikai tanúsítvány, és kutatásokra hivatkoznak. Idéznek egy lengyel felmérést, mely szerint a megkérdezettek 60 százaléka szerint értékesebb az ingatlan, ha készült tanúsítvány, és kimutatták, hogy gyorsabban talált vevőre az ingatlan is. Hollandiában nem tapasztaltak rövidebb eladási időt, de negyvenezer energetikai tanúsítvánnyal rendelkező épületet érintő vizsgálat szerint mintegy hatezer eurós többletet tudtak elérni jó energetikai besorolás esetén.

A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épületeknek a műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed. A "C" kategória az, amely még éppen megfelel a jogszabályban rögzített követelményeknek. Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek.

Ha egy ingatlan rossz besorolást kap, még nem kötelezhető például felújításra, egyszerűen a tulajdonost és a leendő vevőt tájékoztatja az ingatlan energetikai állapotáról. A háztartások a legtöbb pénzt a gázra és az elektromos energiára fordítják. A KSH statisztikái szerint a lakásfenntartási kiadások több mint 50 százalékát ez a két tétel teszi ki.