MOB-tagok előtt védte disszertációját Schmitt Pál

Az általa vezetett Magyar Olimpiai Bizottság több tagja előtt védte meg doktori disszertációját 1992-ben a plágiummal gyanúsított Schmitt Pál. Az ötfős bizottságból volt, aki nem is olvasta az elmúlt napokban sokat támadott értekezést, igaz, erre semmi sem kötelezte. A bizottság akkori elnöke szerint tényleg "becsúszhattak hibák". A Semmelweis Egyetem kedd óta vizsgálja, miként lehet szinte azonos a doktori dolgozat 180 oldala egy bolgár sportdiplomata néhány évvel korábban megjelent könyvével. Az államfő az óta elismerte, "törzsanyagként" használta a bolgár tudós francia nyelvű tanulmányát.

Schmitt doktori disszertációja

Húsz percen keresztül kellett beszélnie, majd a bírálatokra is választ kellett adnia Schmitt Pálnak doktori disszertációja 1992-es megvédésekor. A köztársasági elnök dolgozatát tárgyaló ötfős bizottságban ülő egyik bíráló különlegesnek tartotta a szituációt, mert az akkoriban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tisztét betöltő Schmittnek olyan bizottság előtt kellett beszámolnia, amelynek tagjai közül többen az általa irányított szervezetben dolgoztak.

Az államfő doktori értekezéséről a múlt héten a hvg.hu írta meg, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen "Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése" címmel adta le 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minősítéssel kapta meg a kisdoktori címet. A lap szerint Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derülhet ki belőle, mit idéz Nyikolaj Georgiev könyvéből.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az ügy kirobbanásának napján még visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal azt közölte, a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták el, akik summa cum laude minősítéssel értékelték", és annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt.

Schmitt Pál a Kossuth rádió 180 perc című műsorának szerda reggeli adásában már azt mondta, 21 különböző forrásból - köztük a bibliográfiájában először feltüntetett Georgiev könyvből - dolgozott, és a plágium szót sem szívesen használja. A Semmelweis Egyetem kedden jelentette be, hogy tényfeltáró bizottság fogja kivizsgálni Schmitt disszertációja létrejöttének körülményeit. A köztársasági elnök a vizsgálat hírére a Kossuth rádióban azt mondta, nemcsak az írásos, hanem a szóbeli értekezésére is summa cum laude minősítést kapott.

MOB-osok vizsgáztatták

Schmitt ötfős bizottság előtt védte meg disszertációját. A védés az akkori szabályok szerint nyilvános volt, egy nagy előadóteremben zajlott, bárki beülhetett rá. A bizottság tagja volt a dolgozatot bíráló két opponens, Kertész István és Takács Ferenc mellett három másik, tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktató.

A kisdoktori védések az akkori rend szerint a doktorjelölt bemutatásával kezdődtek, aki húsz percben összefoglalta dolgozatát. Ezután az opponensek ismertették bírálatukat, kérdéseket is feltehettek, majd ismét a jelölt következett, és reagálhatott az elhangzottakra. Végül a bizottsági elnök megkérdezte a hallgatóságot, van-e bármilyen kérdés vagy hozzászólás. A kisdoktori disszertációk megvédése során minden bizottsági tag tehetett fel kérdést, de leggyakrabban a dolgozat elkészítését elejétől végéig felügyelő témavezetők és opponensek felvetéseire kell a jelöltnek felelnie.

Schmitt Pál szerda reggel a Magyar Rádióban

Schmitt Pál szóbeli vizsgájának ötfős védési bizottságát Tihanyi József, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának későbbi dékánja vezette. Tagja volt még a Magyar Testnevelési Egyetem akkori rektora, Istvánfi Csaba, az azóta már elhunyt Nyerges Mihály egyetemi docens, illetve a két bíráló, Kertész István és Takács Ferenc.

Mint azt az [origo] korábban megírta, Kertész István ókortörténész Schmitt Pál doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) Tanácsának tagja, Takács Ferenc pedig az alapítás, tehát 1985 óta tagja a szervezetnek. A szervezet elnöke 1990-ig Schmitt Pál volt.

A védési bizottság többi tagjának is köze volt a Schmitt Pál által 1990-től 2010-ig vezetett Magyar Olimpiai Bizottsághoz. Schmitt doktorálásának évében, 1992-ben Istvánfi Csaba és Nyerges Mihály is tagja volt a MOB-nak. Tihanyi József két évvel ez után került be ide. Takács Ferenc most is tagja az olimpiai bizottságnak.

A Magyar Olimpiai Bizottság kiemelten közhasznú testületként irányítja a magyar olimpiai mozgalmat. Kizárólagosan jogosult az olimpiai szimbólumok - az öt karika, a jelmondat, az olimpia szó - használatára, és egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladatai közé tartozik a magyar sportolók nevezése a nyári és a téli olimpiára, illetve az olimpiai csapat felügyelete és irányítása az ötkarikás játékok időszaka alatt. A MOB-ot a 18 választott tagból álló elnökség vezeti.

Különleges volt

"Utólag nézve nem volt szerencsés" - mondta az [origo]-nak Tihanyi József arról, hogy Schmitt Pál disszertációját olyan tudósok előtt kellett szóban megvédenie, akik maguk is MOB-tagok voltak. Tihanyi szerint ez akkor fel sem tűnt nekik, viszont nem is volt szabályellenes, mert az egyetem szabályzata csak egyetemen belüli összeférhetetlenségről rendelkezett, például arról, hogy azonos tanszéken dolgozók nem bírálhatják el egymás disszertációját.

Tihanyi József megjegyezte, hogy bár Schmitt védésére konkrétan már nem emlékszik, különlegesnek találta azt, hogy a MOB elnöke épp a Testnevelési Egyetemen védte meg disszertációját. Ritkán fordult elő, hogy magas tisztséget betöltő ember épp náluk védjen. Úgy vélte, sem az opponensek magyar olimpiai akadémiai tagsága, sem a szóbeli bizottsági tagok MOB-tagsága nem jelenthetett előnyt Schmitt Pál számára. A professzor nem gondolja, hogy a kapcsolat miatt másképp bírálták el az akkori olimpiai bizottsági elnök dolgozatát.

Schmitt Pál a szerdai rádióinterjúban azt mondta az opponensei által betöltött pozíciókról, hogy "jó, de hát ez mind társadalmi munka volt, ezek semmiféle honoráriumot nem kaptak, és értelemszerű, hogy az olimpiai akadémián azok szerepeltek, akik a sporttörténetet (...) töviről hegyire ismerték". Tihanyi József szerint "mindannyian benne voltak az olimpiai mozgalomban", az egyetemről pedig többen is kapcsolatban voltak a MOB-bal. A bizottságban szintén benne ülő Istvánfi Csaba például a főiskola rektoraként, hivatalból volt az olimpiai bizottság tagja.

Tihanyi József azt mondta, a védési bizottság tagjainak kiválasztásánál az volt a követelmény, hogy tudományos fokozattal rendelkezzenek, a bizottsági elnök és a tagok esetében még az sem volt szükséges, hogy a doktorjelöltével azonos tudományterületről jöjjenek. "Vannak olyan formai követelmények és általános szabályok, amelyeknek persze minden disszertációnak meg kell felelnie" - mondta az [origo]-nak a professzor.

Nem minden értékelő olvassa el

A disszertáció témájához a két opponensnek kell értenie. Tihanyi szerint a bírálóbizottság másik három tagja általában csak az opponensek bírálatát olvassa el, és ha abban nem talál a formai szabályokhoz kapcsolódó hiányosságot, el sem olvassa magát a dolgozatot.

Schmitt Pál a rádióinterjúban azt mondta, plágiummal megvádolt munkája kisdoktori disszertáció, nem pedig ennél magasabb fokozatot jelentő PhD-munka. Szerinte ez azért fontos, mert a kisdoktori értekezés formája megengedte, hogy ne láb- vagy végjegyzetben, hanem dolgozata végén egyben sorolja fel forrásait, míg a PhD-k esetében minden oldalon és soron jelezni kell az idézetet.

"A kisdoktori disszertáció is tudományos munka, és a tudományos munkáknak vannak szabályaik" - reagált erre Tihanyi József, hozzátéve, ilyen például a megfelelő hivatkozás feltüntetése. Szerinte végjegyzeteket elsősorban természettudományos munkákban, lábjegyzeteket pedig társadalomtudományi területen alkalmaznak inkább. Schmitt Pálnak ezek szerint lábjegyzetekben kellett volna feltüntetnie, hogy dolgozatának mely részeit idézte Nyikolaj Georgievtől.

"Aki valaha is írt doktori disszertációt, tudja, hogy minden ilyen dolgozat törzsanyagra épül. A különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetéseket von le a törzsadatokból. 21 különböző forrásom volt, köztük a bolgár szerző könyve, de ő is egy bizonyos törzsanyagból indult ki" - mondta a köztársasági elnök a Kossuth Rádióban. A hvg.hu szerint Schmitt dolgozatából 180 oldalt szinte szó szerint a bolgár szerző tanulmányából emeltek át. Schmitt Pál azt is mondta, 215 oldalas disszertációjának írásakor 30-35 oldalon keresztül vont le következtetéseket a törzsanyagból.

Tihanyi József professzor szerint, ha nincsenek hivatkozások egy disszertációban, az formai hiba, amely azonban a tartalomra is hatással lehet. De ez az opponensek kompetenciája - mondta.

A hvg.hu szerint Takács Ferenc opponensi véleményében összességében méltatta a dolgozatot, de hiányolta belőle a forrásanyagok pontos megjelölését és az irodalmi apparátus korrekt rendszerezését. A másik opponens, Kertész István a lap szerint jóval kritikusabb volt, és több helyen komoly hiányérzetét jelezte. "A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni" - írta, de a disszertációt ennek ellenére "értékes, fontos alkotásnak" értékelte.

Kertész István a plágiumvád kirobbanása után az [origo]-nak azt mondta, "szakszerű volt, és gazdag információanyagot tartalmazott Schmitt Pál doktori disszertációja", és politikai támadásnak nevezte a plágiumgyanút. Erről bővebben itt olvashat.

"Becsúszhattak hibák"

Tihanyi József az egyetem vezetése által kedden kezdeményezett tényfeltáró vizsgálatról azt mondta, célszerű megvizsgálni, vannak-e hiányosságok a dolgozatban. A professzort még nem kereste meg a Semmelweis Egyetem vezetése a vizsgálattal kapcsolatban. Közölte, eddig nem is vett még részt hasonlóban, ezért nincs tapasztalata arról, hogyan is zajlik mindez. Úgy gondolja azonban, hogy a hvg.hu módszeréhez hasonlóan kell eljárni a vizsgálat során, azaz össze kell hasonlítani a két dolgozatot, hogy tényleg nagyban egyezik-e.

"Tisztességes eljárás volt, de becsúszhattak hibák" - mondta Tihanyi. Utólag visszatekintve szerinte ilyen hiba lehet a hivatkozások hiánya feletti átsiklás. Hozzátette, ha valóban így van, azért vállalja a felelősséget, de hangsúlyozta, hogy a bizottság tagjai számára nem kötelező elolvasni a disszertációt. Szerinte van, amikor bele szoktak olvasni, de mélyebben belemenni, és például a forrásokat ellenőrizni nincs is idejük. "Bízunk az opponensekben, és abban, hogy a disszertáns tiszteli a szabályokat" - mondta Tihanyi.