Schmitt: A plágium szót nem szívesen használom

A Kossuth rádió 180 perc című szerda reggeli adásában Schmitt Pál köztársasági elnök azt mondta, 21 különböző forrásból dolgozott a doktori disszertációja megírásakor, a plágium szót pedig nem szívesen használja. Szerinte a legfontosabb minden ilyen jellegű dolgozat megírásakor a törzsanyag, amelyből az író dolgozik. A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának véleményétől azt várja, hogy végre pont kerül az ügy végére, a magyar törvényekkel szembeni uniós kifogásokról pedig azt mondta, legjobb ilyen esetekben teljesíteni a kéréseket.

Schmitt Pál az MR1-Kossuth Rádió stúdiójában

"Gondolta volna, hogy kétszer is meg kell majd védenie a doktoriját?" - kérdezte a 180 perc műsorvezetője Schmitt Páltól az interjú elején, aki azt felelte: "örültem, hogy egyszer meg tudtam védeni". A dolgozat megírására késztetést érzett, hiszen minden körülötte akkoriban az öt karikáról és az olimpiai eszméről szólt. "Segítséget kaptam a dolgozat megírásához, kineveztek mellém egy opponenst és egy konzulenst" - mondta.

"Aki valaha is írt doktori disszertációt, tudja, hogy minden ilyen dolgozat törzsanyagra épül. A különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsadatokból. 21 különböző forrásom volt, köztük a bolgár szerző könyve, de ő is egy bizonyos törzsanyagból indult ki" - mondta a köztársasági elnök, aki hozzátette, a plágium szót nem szívesen használja.

A disszertáció sikeres megvédéséért kapott pénzről azt mondta, az a fajta doktori dolgozat, amelyet ő írt, nem jár semmilyen anyagi kompenzációval, sem előnnyel. "Ez nagyfokú csúsztatás volt, mint megannyi más". A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának kezdődő vizsgálatára pedig úgy reagált: minden adat rendelkezésre áll. "Azt várom, hogy végre pont kerüljön az ügy végére. Remélem, hogy tisztázni tudom a vád alól, ami mögött semmi mást nem tudok feltételezni, mint rosszindulatot" - fogalmazott. (A Semmelweis Egyetem hétfőn jelentette be, hogy tényfeltáró bizottságot hoz létre Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeinek kivizsgálására.)

Schmitt ezzel kapcsolatban ismét a dolgozata törzsanyagát említette, állítása szerint a disszertáció írásakor 30-35 oldalon keresztül következtetéseket vont le a törzsanyagból. "Ha megnézik, hogy mi volt az én hozzáadásom, nagyon remélem, hogy pozitívan bírálják majd el"- tette hozzá.

Az Európai Unió által kifogásolt magyar jogszabályok ügyében úgy nyilatkozott, elsősorban a törvényhozók feladata annak eldöntése, hogy megvédik-e eredeti álláspontjukat, vagy megpróbálnak változtatni. "Nem érzem, hogy bárki veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ki veszélyeztetné, a kormány?" - kérdezte a műsorvezetőtől a köztársasági elnök, aki hozzátette, az Unió másik két kérése is olyan, amit elfogadhatónak érez. "Ha valamit kérnek tőlünk, a legjobb, ha azt teljesítjük, és úgy tudjuk a tárgyalásokat tovább folytatni" - fogalmazott. A külföldi kritikákról szólva pedig azt mondta, szerinte javíthat az ország megítélésén, hogy teljes mellszélességgel kiáll az új magyar alaptörvény mellett.

 

 

Az államfő doktori értekezéséről a múlt héten a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minősítéssel megkapta a doktori címet.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták el, akik summa cum laude minősítéssel értékelték". Hozzátették, annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt. A dolgozat egyik elbírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és politikai támadásnak tartja az ügyet.