Orbán langyos biztosítékai nem elegendőek

A New York Times vasárnapi véleményrovatában megjelent írás szerint Magyarország lehet az első a korábban szovjet befolyás alatt álló országok közül, amely elveszíti nehezen kivívott demokratikus berendezkedését. A cikk szerzője szerint a tavaly életbe lépett sajtótörvényt a kormány kritikusainak megfélemlítésére használják, az új magyar alkotmány pedig megnehezíti a következő kormányoknak, hogy változtassanak az ebben a ciklusban létrehozott rendszeren.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyugtató szavai kevésnek bizonyulnak a kormányát ért támadások ellensúlyozására - írja a New York Times szerkesztőségi véleménycikkében. A szerző szerint erős európai nyomás nélkül nem valószínű, hogy Orbán hajlandó lesz változtatni az unió által korábban többször is kifogásolt törvényeken. "Orbán békülékeny hangot ütött meg az Európai Parlament eheti plenáris ülésén, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette: az Európai Bíróság elé viszi Magyarország ügyét, ha csak így tudja elérni, hogy megváltoztassák az említett törvényeket" - írja a szerző, aki szerint a magyar kormány most már elismeri, hogy szüksége van Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, amelyre azonban nem számíthat engedmények nélkül.

A New York Times írója emlékeztet Orbán szavaira, amelyek szerint a kormány képes gyorsan megoldani az EU által felvetett problémákat. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy a magyar kormányfő az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műsorában megismételte: a kormány kész eltekinteni a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától. (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke december végén kérte Orbán Viktortól, hogy vonja vissza a jegybanktörvényt, illetve az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő javaslatot is). "Orbán langyos biztosítékai azonban nem elegendőek. Teljes mértékben vissza kell állítani a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás függetlenségét, és véget kell vetnie a kormányt kritizáló sajtó büntetésének".

A szerző azt írja, hogy az új magyar jogszabályok sértik az uniós jogokat. Az egyik törvény szerinte lehetővé teszi a kormánynak, hogy politikai kinevezettekkel töltse fel az Alkotmánybíróságot, egy másik alapján a kormányfő nevezheti ki a kulcsfontásságú jegybanki tisztviselőket, míg egy harmadik csökkenti az ország adatvédelmi biztosának függetlenségét. Ezek a törvények részét képezik annak a riasztó folyamatnak, amelynek célja a demokratikus elvek aláásása - írja a lap. A tavaly életbe lépett sajtótörvényt a szerző szerint arra használják, hogy megfélemlítsék a kormány kritikusait. Az új választójogi törvény célja, hogy támogassa a kormányzó pártokat. Az idén január elsején életbe lépett új magyar alkotmányról pedig az a véleménye az amerikai lap szerzőjének, hogy az jelentősen megnehezíti a jövőbeli magyar kormányoknak, hogy változtassanak az Orbán-kormány által létrehozott gazdasági és társadalmi rendszeren.

"Amennyiben az unió nem kényszeríti Orbánt a változtatásra, Magyarország lehet az első az egykori szovjet fennhatóság alá tartozó országok közül, amely elveszíti nehezen kivívott demokratikus berendezkedését" - fogalmaz a szerző, aki szerint Orbán felületes ígéretei nem hatották meg az Európai Parlament vezető pártjait.