Hoffmann: Előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik

Az oktatási államtitkár szerint itt volt az ideje átállni egy olyan rendszerre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak azok a hallgatók, akik befektetésként vesznek részt valamilyen képzésben. Hoffmann Rózsa nem számít arra, hogy sokan mennének külföldi egyetemekre tanulni, de ha mégis, szerinte az sem lenne baj.

"Érzésünk szerint sikerült egy rugalmas, finanszírozható, munka- és teljesítményalapú rendszert kialakítani" - mondta Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium leköszönő felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Utódja, Kis Norbert hivatali ügyekben egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de azt mondta, fontosnak tartja, hogy "szélesek maradjanak az egyetemek kapui", vagyis sok fiatal számára legyen lehetőség továbbtanulni.

A múlt pénteken közzétett állami ösztöndíjas keretszámokkal kapcsolatban Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, a hallgatói létszám nem azonos az államilag finanszírozott képzésben részt vevők számával, az összes hallgatói létszámot pedig egyelőre még nem lehet megbecsülni sem. Az államtitkár szerint ugyanakkor itt volt az ideje átállni egy olyan rendszerre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak azok a hallgatók, akik befektetésként vesznek részt valamilyen képzésben. Kérdésre válaszolva Hoffmann nem kívánta megbecsülni, hogy 2013-ban hogy változhatnak az államilag finanszírozott keretszámok, azt mondta, erről majd a kormányrendeletben határoz.

Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa azt mondta, nehéz döntés volt, hogy a jogászképzés mindössze százfős ösztöndíjas keretszámát két intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között osztották fel. Ennek alternatívája az lehetett volna, hogy szétaprózzák a létszámot, és minden jogi karra jut néhány államilag finanszírozott hely. De a kormány végül úgy döntött, hogy a bizonyítottan magas színvonalú képzést nyújtó intézményeknek adja a keretszámot.

Az [origo] kérdésére Hoffman azt mondta: "Ad absurdum előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik egy-egy helyen." Az államtitkár szerint bizonyos képzések túlburjánzottak, akár húsz helyen is tanítják ugyanazt. Ezeknek az intézményeknek át kell állniuk más keresettebb vagy versenyképesebb szakok oktatására.

A magas külföldi megélhetési költségek miatt az államtitkár nem számít arra, hogy jelentősen megnőne azok száma, akik külföldi egyetemekre mennek tanulni, de úgy fogalmazott, hogy ez sem lenne baj, hiszen változó világban élünk, ahol nagy a mobilitás. Dux László szerint eddig is volt ilyen lehetőség, de egyelőre sokkal több külföldi jön Magyarországra tanulni, például az orvosi egyetemekre, mint ahány magyar külföldre megy.