Barroso durváskodására számít a kormány

Kemény vitára számítanak a kormány tagjai Orbán Viktor délutáni tárgyalásain José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. A magyar miniszterelnök teljes felhatalmazást kapott a hétfői kormányülésen, gyakorlatilag bármiben engedhet Brüsszelnek. A bizottság a jegybanktörvény, a bírák előrehozott nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal elnökének függetlensége miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.

José Manuel Barroso és Orbán Viktor egy tavaly januári sajtótájékoztatón

Nem számítanak könnyű menetre az [origo] által megkérdezett kormányzati források a miniszterelnök és az Európai Bizottság (EB) elnökének kedd délutáni megbeszélésén. Orbán Viktor azokról a magyar törvényekről tárgyal José Manuel Barrosóval, amelyek miatt a bizottság - miután korábban többször is aggályait hangoztatta - január közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A jegybank függetlenségével, a bírák idő előtti nyugdíjazásával, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályozással kapcsolatban a kormány hétfőn lényegében szabad kezet adott a miniszterelnöknek, vagyis - egybevágva a múlt heti kormányfői nyilatkozatokkal - nincs olyan pontja a kifogásolt törvényeknek, amelyben a kabinet ne lenne hajlandó engedményekre.

Az alaptörvényt nem módosítanák

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök már többször - legutóbb pénteken, két nappal a strasbourgi európai parlamenti vita után, a Kossuth rádió műsorában - világossá tette, hogy a kormány hajlandó elfogadni a bizottság kifogásait, a bírák idő előtti nyugdíjazása ügyében pedig Répássy Róbert államtitkár vezetésével egy delegáció tárgyal a múlt hét óta a lehetséges megoldásokról. Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter a Magyar Rádiónak szerdán reggel azt mondta, biztosan nem kell módosítani az alaptörvényt a bírák nyugdíjkorhatára ügyében, ugyanis a kormány szerint a kérdés a nyugdíjreform része, és a cél az, hogy az általános nyugdíjkorhatár valóban általános legyen. Azt mondta, közös megoldás születhet az ügyben, például kitolhatják azt az átmeneti időszakot, amely arra szolgál, hogy ne egyik napról a másikra kelljen szembesülniük az érintett bíráknak azzal, hogy 70 helyett 62 éves korukban kell nyugdíjba menniük. Navracsics Tibor elképzelhetőnek tartja azt is, hogy egyedi kérelem alapján 62 évesnél idősebb szakember is bíró maradhasson.

Az [origo] információi szerint időközben körvonalazódik a megoldás az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintő bizottsági aggályokkal kapcsolatban is: úgy tudjuk, a kormány hajlandó kivenni a júliusban elfogadott törvényből például azt a hatóság elnökének felmentéséről rendelkező passzust, amely az EB szerint veszélyezteti a szervezet függetlenségét. A kifogásolt törvényrész kimondja, hogy a hatóság elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti abban az esetben, ha a szervezet vezetője nem képes ellátni vagy megítélése szerint nem jól látja el feladatát.

A kompromisszumkészség maximuma

A miniszterelnök tárgyalási stratégiáját ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor "kompromisszumkészsége maximumával" készül a bizottság elnökével történő egyeztetésre, Barroso azonban várakozásaik szerint "durváskodni fog", mert "az Európai Parlament (EP) erős nyomást gyakorol a bizottságra, hogy mutasson tekintélyt".

A keddi tárgyalásoknak magyar forrásaink egybehangzó állítása szerint ugyanakkor nem az a tétje, hogy a felek minden vitás pontban megállapodjanak, hanem csak az, hogy a miniszterelnök ne csak nyilatkozatokban, hanem személyesen is a kormány nyitottságáról biztosítsa az Európai Bizottság elnökét.

A megbeszélés konkrét menetrendjéről vagy napirendjéről egyetlen megkérdezett kormányzati szereplő sem tudott részleteket mondani, ugyanis állításuk szerint Barrosóék nem küldtek, és nem is kértek ilyet. "Nincs olyan kérdés, amit ne lehetne érinteni. Minden szóba kerülhet" - mondták egységesen.

Bár a közrádiónak adott, fent már idézett interjújában a miniszterelnök a "nehezebb ügyek" közé sorolta a bizottság jegybanki vezetők alkotmányra tett esküjét érintő kritikáit, illetve azt, hogy az állami hivatalok vezetőinek kétmillió forintos fizetési plafonja a jegybank vezetőire is vonatkozik, az [origo] forrásai ezekről is azt mondták, hogy bár "bőséggel vannak érveink, hogy ilyen dolgokba miért nincs joga beleszólni a bizottságnak", ezekben sem fog keménykedni a miniszterelnök, ha úgy látja, hogy a módosítás szükséges a bizottsági megállapodáshoz.

Jelentős elmozdulás

Ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, a kormány azért kezeli kiemelten a bizottsággal való megegyezést, mert a testület vezetője és több más biztos is világossá tette, a kifogásolt jogszabályok, és azon belül is elsődlegesen a jegybanktörvény módosítása a feltétele annak, hogy a magyar kormány megkezdhesse az IMF-EU közös hitelkeretéről szóló tárgyalásokat.

A kormányzati álláspont az elmúlt egy hónapban rohamosan és a gazdasági helyzet súlyosbodásával egyenes arányban finomodott: José Manuel Barroso december közepi, a jegybanktörvény-végszavazás elhalasztását kérő levelére Orbán Viktor karácsony előtt még azt válaszolta, hogy "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek viszont január 8-án már arról beszélt, hogy "ha az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása".

Michael Spindelegger osztrák alkancellár-külügyminiszterrel folytatott múlt pénteki megbeszélése után Orbán Viktor pedig már azt is kijelentette, hogy "a jelenlegi felfokozott hangulatban a magyar kormány olyan pontokon is hajlandó az Európai Bizottság kérésének megfelelően változtatni bizonyos jogszabályokon, amelyek meggyőződése szerint nem ütköznek az európai jogba.