Negatívabb lett a cigánykép a sajtóban

Szinte teljesen érzéketlenné vált a cigányokat érő diszkriminációra a magyar média 2011-re, a cikkek és tudósítások harmada a bűnözéssel köti össze a romákat, ilyen rossz arányra utoljára 1988-ban volt példa - mutatja egy évről évre elkészülő felmérés. Eszerint a Jobbik előítéletes kommunikációja mellett a szalonképesebb beszédbe csomagolt megbélyegző megnyilvánulások már senkinek sem szúrnak szemet. A roma kultúra bemutatása pedig felerészben cigány hírességekről szóló bulvárhírekből áll - állapítja meg a kutatás, amely azt vizsgálja, hogyan kezeli a cigányságot a sajtó.

Ma már egyértelműen a bűnözéshez kapcsolódik legnagyobb arányban a romák megjelenése a sajtóban - állapítja meg a Szélre tolva címmel most nyilvánosságra hozott, a cigányok médiában való megjelenését bemutató vizsgálatát Bernáth Gábor médiakutató, a Roma Sajtóközpont korábbi igazgatója és Messing Vera, az MTA szociológiai kutatóintézetének munkatársa. A kutatók évről évre elvégzik ugyanezt a vizsgálatot. A legfontosabb változás a korábbiakhoz képest, hogy ma már egyértelműen a bűnözéshez kapcsolódik a legnagyobb arányban a romák megjelenése a sajtóban.

Míg 2000-ben még a megjelent cikkek 37 százaléka foglalkozott a romákat érő diszkriminációval, előítéletekkel, és 25 százaléka a bűnözéssel, tíz év alatt az az arány megfordult: a bűnözésről szólt a cikkek 37 százaléka, a diszkriminációt pedig csak 23 százalék vetette fel. 2000-ben még csak a cikkek 18 százaléka szólt arról, hogy az aktuális kormány vagy a politika hogyan kommunikál a romaügyről, 2011-ben már 33 százalék. Vagyis 2011-ben a romákkal kapcsolatos hírek alapvetően vagy a bűnözésről szóltak, vagy arról, hogy a politika mit gondol a témáról.

Nagy átalakulás történt a jogvédelemről, kisebbségi jogokról szóló híradásokban is: ezek 2011-re szinte teljesen visszaszorultak, arányuk a 2000-ben mért tizenhat százalékról hat százalékra csökkent. "Ezt a témát ma nem találja a média, pedig a jogvédelmi témájú cikkek aránya 1997-ig folyamatosan emelkedett" - fogalmazott a kutatást bemutató tájékoztatón Bernáth Gábor. Hozzátette, emögött részben az is állhat, hogy a roma jogvédő szervezetek legnagyobb része az utóbbi években bezárt vagy meggyengült, így sok csatorna megszűnt, amely azelőtt ilyen témákat közvetíthetett a sajtónak. A vizsgált öt hónap alatt ráadásul a kisebbségi ombudsman gyakorlatilag nem nyilatkozott a sajtóban - jegyezte meg.

Az etnikai konfliktusok bemutatásának magas - 23 százalékos - aránya pedig részben annak köszönhető Bernáth szerint, hogy a felmérés alatt kezdődött a cigányok elleni gyilkosságok ügyében tartott per, és ezzel kiemelten foglalkozott a sajtó. és pont ebben az időben indult a Jobbik gyöngyöspatai akciója is, ami szintén növelte a romákat a bűnözéssel párhuzamosan emlegető híradások arányát. A bűnözéshez kapcsolódó nagyobb ügyek voltak még ebben az időszakban Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjének büntetőügye, és a Cozma-gyilkosság tárgyalása is.

A kormány romaüggyel kapcsolatos bejelentései - például a közmunkaprogramok indításáról - nagy teret kaptak, de csak néhány esetben nézett utána a sajtó a téma hátterének, a kormányzati programok várható hatékonyságának. A kisebbségpolitikában a cigányok mint a "támogatás alanyai" jelennek csak meg, nem pedig a saját helyzetükön aktívan javító emberekként - állapította meg a kutatás.

Bernáth szerint a cigány kultúrát bemutató írások összetétele sem volt szerencsés 2011-ben: a híradások 59 százaléka különféle cigány hírességekről - például Gáspár Győzőről - szólt. A korábbi tabuk eltűntek, a sajtó ingerküszöbe pedig - főként a szélsőjobb cigányellenes retorikája miatt - annyira megemelkedett, hogy a valamivel szalonképesebb, de előítéletes megnyilvánulások vagy intézkedések már nem váltanak ki hatást. "A médiaképben a rasszizmus úgy tűnik fel, mintha az kizárólag a radikális jobboldalra lenne jellemző" - olvasható a kutatás összefoglalójában.

Gyöngyöspatai gyerekek - a falut a Jobbik akciója miatt állította középpontba a sajtó

Pozitív változás viszont, hogy folyamatosan javulnak a romák megszólalási esélyei: az anyagok 41 százalékában személyesen is megszólalnak a közvetlenül érintettek. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban pedig a cigányok nem csak cigányként, hanem egy katasztrófa károsultjaiként is megjelenhettek. Ezek a változások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kutatás szerint egyre kevésbé mutatják be arctalan tömegként a romákat a sajtóban: 2011-ben a médiában megjelenő cigányok több mint felét konkrét személyként ábrázolták. Igaz, Bernáth megjegyezte, a híradók vágóképei alapján a romák még ma is nagyrészt egy nagy csoport összeverődött, dologtalan, álldogáló emberrel azonosíthatók. "Szobabelsők például alig vannak a felvételeken. Eddig merészkedik a média, csak távolról nézi őket" - fogalmazott.

A kutatásban megnézték azt is, hogy a romákkal foglalkozó hírekben milyen képzettársítások domináltak. Ezeket három csoportra osztották: pozitív képzetekre, a szegénységgel kapcsolatos asszociációkra, illetve a bűnözéshez, agresszióhoz, beilleszkedési problémákhoz kapcsolódó témákra.

Ebből kiderült, hogy a legtöbb pozitív jellegű cikket a Blikk írta, elsősorban a tehetségkutató műsorok roma versenyzőinek bemutatásával. A Népszabadság, az RTL Klub, és az Észak-Magyarország a cigányságot jellemzően a szegénységgel, a rászoruló családokkal kapcsolta össze, a Magyar Nemzet, az MTV, a Hír Tv, az [origo] és az Index tudósításaiban pedig a negatív képzettársítások domináltak.

Bár a kutatás szerint valamennyivel ugyan nőtt a romákhoz köthető témák hangsúlyossága a sajtóban, de a részletesebb riportok aránya továbbra is kicsi (csupán 15 százalék), ráadásul a cigányokat egyre szűkebb területen mutatják be. A romák médiajelenléte nemzetközi összehasonlításban a szerzők szerint még mindig elenyésző. A teljes hírfolyam mindössze 3,8 százalékában jelennek meg a kisebbségek, és ennek csupán ötödét teszik ki a romákkal foglalkozó anyagok. Más országokban a kisebbségekkel kapcsolatos hírek aránya jóval magasabb: Lengyelországban 11, Nagy-Britanniában és Spanyolországban 8, Németországban 6 százalék - állítják a kutatók 2009-es és 2010-es felmérésekre hivatkozva.

A Messing Vera és Bernáth Gábor következtetése szerint a látványos átalakulás mögött az egyre mélyülő szegénység, illetve a cigányság és a többségi társadalom közötti erősödő feszültségek állnak. De nem maradt hatástalan a főként a Jobbik által behozott "retorikai fordulat" sem a romákról szóló közbeszédben, és az a jelenség sem, amelyet a kutatás vezetői "közpolitikai fordulatnak" neveznek. Ez azt jelenti, hogy a szegénységre egyre inkább "büntető hangulatú" válaszokat ad a mindenkori kormány. A folyamat Bernáth Gábor szerint már az előző kormány idején elkezdődött, és például a segélyezés helyett a közmunkaprogramok előnyben részesítéséből látszik.

A kutatók több nyomtatott lapot, a Magyar Nemzetet, a Népszabadságot, az Új Dunántúli Naplót, az Észak-Magyarországot; a bulvárlapok közül a Blikket, illetve a Vasárnapi Blikket vizsgálták, rajtuk kívül az [origo]-t, az Indexet és a Velvetet, valamint az MTV, az RTL Klub, a TV2, a HírTV esti híradóit elemezték. A 2010 novembere és a 2011 márciusa között megjelent, a romákhoz köthető anyagokat elemezték.