Az IMF-et is meg kell győzni a BKV pluszpénzéről

58 milliárd forint hiányzik még a BKV idei költségvetéséből, és ezt nagyrészt a kormánynak kellene előteremtenie a főváros szerint. Tarlós István főpolgármester ugyanis közölte, hogy Budapestnek "nincsenek rejtett tartalékai", a szerdán megszavazott 15 milliárd forinton túl nem tud több pénzt adni a BKV-nak. Ha a kormány pluszpénzt adna, fővárosi forrásaink szerint azt a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val is jóvá kellene hagyatni a hitelfelvételi tárgyalásokon. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem válaszolt a BKV megsegítéséről szóló kérdéseinkre.

"A főváros több mint 50 milliárdot szeretne a kormánytól kicsikarni a BKV rendbetételére" - mondta az [origo]-nak egy a Budapest vezetése és a kormány közötti egyeztetésben a fővárosi oldalon résztvevő forrásunk. Szerinte "az már nem kérdés", hogy a kabinet hamarosan feloldja és át is utalja a tavaly zárolt 32 milliárd forintot, "az igazi kemény dió az, hogy miből teremt elő még 20 milliárdot".

Az [origo] forrása szerint a kormánynak arról kellene dönteni, hogy a BKV-támogatás miatt növeli-e az államháztartási hiányt vagy átcsoportosításokkal, esetleg újabb adókból teremti elő a nagyjából 20 milliárd forintot. "Ezt a politikailag kényes döntést a kormány nem szeretné elsietni" - fogalmazott. A tárgyalásokon rendszeresen résztvevő forrásunk szerint a helyzetet bonyolítja, hogy az államadósság további növelése esetén a BKV kormányzati kisegítését az IMF-fel is jóvá kellene hagyatni. A közlekedési vállalat az elmúlt években az állami normatíva (2006 és 2011 között évi 35 milliárd, 2012-ben 32 milliárd forint) mellett hitelekből tartotta fenn magát, de mostanra már egyetlen banktól sem kap további kölcsönt.

Azt Tarlós István főpolgármester a szerdai fővárosi közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón is elismerte, hogy a BKV állami támogatásának megítélése az IMF-tárgyalások alakulásától is függhet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem válaszolt kérdésünkre, mikor oldja fel a közelekedési cég tavaly ősszel zárolt 32 milliárd forintját, mitől függ a vállalat támogatása, illetve hogy az IMF-fel és az Európai Unióval folytatott egyeztetések mennyiben befolyásolják a BKV további kisegítését.

"Levegőhöz jutott a BKV"

"Ha nem kapott volna a BKV pénzt a fővárostól, már most pénteken csődöt jelenthetett volna a cég, aztán leállt volna minden busz, metró és villamos" - jellemezte a cég helyzetét egy a közlekedési vállalat gazdasági ügyeire rálátó forrásunk. A fővárosi képviselők többsége szerdán másfél órás vita után fogadta el a főpolgármester és helyetteseinek előterjesztését a BKV megsegítéséről, a főváros kilencmilliárd forintos tulajdonosi kölcsönt biztosít a cégnek április 30-ai visszafizetési határidővel, és további hatmilliárdos tulajdonosi támogatást is ad.

"Ezzel levegőhöz jutott a BKV, de csak egy-másfél hónapig, márciusban és áprilisban összesen harmincmilliárd forint hitelt kellene visszafizetni, és még senki sem tudja, miből" - mondta forrásunk, aki szerint a közlekedési vállalatnál és a céget felügyelő Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) is "mindenki a kormányra vár". Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója ezekről a nemsokára lejáró hitelekről az [origo]-nak azt mondta, "a főváros ezt a pénzt biztosan nem tudja kigazdálkodni".

Tarlós Istvánt a közgyűlés szünetében is a BKV-ról kérdezték

A főpolgármester és a fővárosi Fidesz-KDNP frakció folyamatosan egyeztet a kormánnyal a BKV helyzetéről. A képviselőcsoport Tarlós István vezetésével két héttel ezelőtt ötfős delegációt jelölt ki, hogy az tárgyaljon a BKV ügyében a kormánnyal. Németh Zoltán, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerdán azt mondta, hogy a tárgyalódelegáció elkészítette és eljuttatta a kormányhoz javaslatait, most várják a döntést.

Tarlós István a közgyűlésen a BKV-s előterjesztés vitájában kijelentette, legkésőbb április 30-ig kell megegyezni a kormánnyal a BKV közös finanszírozásáról. Ha ez nem sikerül, másnap, május 1-jén már nem indulhatnak el a járművek a garázsból. A főpolgármester úgy értesült, hogy a kormány napokon belül megtárgyalja a főváros javaslatát.

"Könyveléstechnikai kölcsön"

A BKV éves költségvetése 139 milliárd forint, ennek az összegnek nagyjából a fele hiányzik még a kasszából. A BKV-hoz a jegybevételekből, illetve a tanuló- és nyugdíjas kedvezményekből kapott visszatérítésből nagyjából 66 milliárd forint folyik be. Ehhez kapott szerdán még hatmilliárd forint "közszolgáltatási ellentételezést" a fővárostól, illetve kilencmilliárd forint tulajdonosi hitelt április 30-ig. Még ezekkel együtt is csak 81 milliárd forintja van a cégnek, de még így is hiányzik a kasszából 58 milliárd forint. Ezt az államnak és a fővárosnak kellene előteremteni. Tarlós István korábban és a közgyűlési vitában is többször hangsúlyozta: "nem szabad, hogy bárki is azt higgye, hogy a fővárosnak vannak szabad forrásai".

A közlekedési cég gazdálkodására rálátó BKV-s forrásunk szerint a szerdán megszavaztott kilencmilliárdos kölcsönt "a közlekedési vállalatnál és a fővárosnál is támogatáskét kezelik, senki nem hiszi komolyan, hogy azt visszakapja a főváros". A szerdai közgyűlésen az MSZP javasolta is, hogy Budapest vissza nem térítendő támogatásként adja ezt az összeget a BKV-nak, de a kormánypárti többség elvetette a javaslatot, forrásunk szerint azért, mert "könyvelési szempontból most jobb a kölcsön", és majd később leírják ezt az adósságot. Azt a fővárosi Fidesz-frakció egyik tagja is megerősítette az [origo]-nak, hogy Budapest vezetése is azzal számol, hogy "a pénzt örökbe adta a BKV-nak".