"Nem a bankrendszernek akarunk kárt okozni" - interjú Lázár Jánossal

Csütörtökön tárgyal a hódmezővásárhelyi önkormányzat arról, mi legyen a város és az Erste Bank közötti szerződés, valamint a 2006-ban felvett, azóta 12 milliárdosról 23 milliárd forintra hízott devizahitel sorsa. Lázár János csak a hosszúra tervezett ülés végén, várhatóan az esti órákban, zárt ülésen terjeszti a képviselők elé javaslatait, amelyekről még csütörtökön döntenek is. A polgármester az ülés szünetében rövid interjút adott az [origo]-nak.

Mit fog javasolni a képviselőtestületnek, mi legyen a város és az Erste bank közötti szerződéssel és a város tetemes devizaadósságával?

Négy javaslatom lesz, a döntést majd a közgyűlés hozza meg. Az első az, hogy ne csináljunk semmit, fogadjuk el az Erste Bank álláspontját, és törlesszünk lehetőségeinkhez mérten. December 31-ig törlesztettük a tavalyi részletet, az mindennel együtt több mint egymilliárd forint volt, árfolyamtól függően az idei törlesztőrészlet is 1,2 és 1,4 milliárd forint között lenne. A második lehetőség az, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulunk. Azt fogom kérni a képviselőtestülettől, hogy mérlegelje a lehetőséget: kérdezzünk meg egy ügyvédi irodát, hogy egyáltalán van-e valamilyen sanszunk, lehetőségünk. A harmadik a törvényhozás és a kormány. A negyedik lehetőség: tovább egyeztetni a bankkal, ha ennek látják még értelmét a képviselők.

Milyen lehetőségeket ért az alatt, hogy "a törvényhozás és a kormány"?

Van a parlamentben egy bizottság, amely az állampolgárok devizában való eladósodását vizsgálja Papcsák Ferenc vezetésével, ennek mintájára azt is meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzatok miért és hogyan adósodtak el az elmúlt években.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a parlament a végtörlesztéshez hasonló konstrukciót alkosson az önkormányzatok részére?

Nem. A végtörlesztés nem konstrukció volt, hanem kötelezettség. Ilyen típusú kötelezettséget nem tartok elképzelhetőnek, mi nem a bankrendszernek akarunk kárt okozni, csak, hogy gondoljuk végig, hogyan lehet a helyzetet közösen megoldani. Korrekt eljárást akarok kérni a bankoktól. Nagyon érdekes a helyzet, mert a Bankszövetség és a kormány közötti megállapodásban ugyanezek a kereskedelmi bankok már egyszer vállalták, hogy az árfolyamveszteség egy részét, a 180 forint feletti rész felét viselik.

Kénytelenek voltak viselni.

Az a végtörlesztés volt, amikor kénytelenek voltak, a rögzített árfolyamról kétoldalú megállapodást kötöttünk, amelyben azt mondták, hogy a lakosság devizakockázatának egy részét átvállalják. Ez azt jelenti, hogy a kék szeműeknél vállaltak kockázatot, a barna szeműeknél pedig nem akarnak. Ettől kezdve kicsit gyengébb a bankok álláspontja.

Amikor felvették a hitelt 2006 szeptemberében, volt olyan megfontolása, hogy ezt a pénzt jól forgatva akár árfolyamnyereségre is szert tehet a város?

Nem, ez mind fejlesztésre, jó fejlesztésekre, a helyi vagyon gyarapítására ment el. Ezek nagyrészt európai uniós beruházások voltak, az önerőt biztosítottuk ebből. Más esetben visszavásároltuk a távhővállalatot, rendeztük a szemétszállító cégben az önkormányzati érdekeltséget, és a vízműben is. Kivásárlásokra ment el a pénz, energetikai beruházásokra vagy éppen kórház- és iskolafejlesztésre. Ezek mindegyike megtérülő beruházás volt.

De végül csak megforgatta a pénzt.

Ahogy ma megjelent, és az ÁSZ-jelentésben is szerepel, a város 2008-ban árfolyamnyereséget realizált. Bár nagyon hízelgő rám nézve az a kijelentés, hogy én tőzsdéztem a város pénzével, és 1,8 milliárdos nyeresége lett a városnak, talán elhiszik nekem: ezt a bankkal közösen csináltuk. Az árfolyam kedvező mozgását kihasználva call és put opciós határidős ügyletekkel nyereséget tudtunk realizálni. Ez ráadásul nem a tőzsdét jelenti, a tőzsdén értékpapírt árulnak, a pénzpiacon meg pénzt. Mi a pénzt adtuk és vettük.

Ön melyikre szavazna a közgyűlés elé kerülő négy lehetőség közül?

Azt remélem, hogy tudunk még egyeztetni a bankkal. Az elmúlt tíz évben sikeresen működtünk együtt az Erste Bankkal, az opciós ügyleteket is közösen csináltuk. A bank tanácsát, javaslatát kértünk, a bank treasuryjét használtuk, és a bankkal közös volt az eredmény. Azt szeretném, ha a jóban együtt voltunk, akkor a rosszban is együtt legyünk. Úgy látom, hogy a bank ezt rossz hitelnek tekinti, és meg akar szabadulni Hódmezővásárhelytől mint ügyféltől.

Miért tartaná rossz ügyfélnek, amikor fizették a törlesztést, és nincs fizetésképtelen helyzetben az önkormányzat?

Ezt a banktól kérdezze meg, én nem tudom megmondani. Nekünk semmilyen elmaradásunk nincs jelen pillanatban. A bank tízmilliárd forintot kért, tehát lényegében azt, hogy fizessük vissza egy összegben a hitelt. Ez lényegében kötelező előtörlesztés lenne. Ez lehetetlen, nincs ma Magyarországon olyan város, amelynek tízmilliárdja bent van a bankban egy összegben.

Forinthitelre nem tudná átváltani?

Nem, mert ez alapvetően nem rossz hitelkonstrukció. Mi szeretnénk megegyezni a bankkal.

Miben lenne hajlandó megegyezni? Mekkora az árfolyamveszteség, amelyet még reálisnak tart?

Minden megegyezés kérdése, mi készen állunk a további egyeztetésre, de ultimátumot nem tudunk elfogadni.