Jönnek az öntudatos hazafiak

Magyarország védelme mindenki kötelessége - ez az egyik fő üzenete a 2013-tól életbe lépő új Nemzeti alaptantervnek, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A tanterv szerint kell majd tanulni táncrendet, megtanítják az internet kritikus használatát, a mértéktartást, az állampolgári kötelességtudatot. Lesz betlehemezés, megmondják, mi a különbség a mesebeli és az igazi hősök között, de előkerülnek a szobanövények is.

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) egy bevezetőből és tíz fejezetből áll. Ezek között olyanok vannak, mint a Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat (a tanterv teljes szövegét itt olvashatja).

"A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg" - áll a bevezetőben. Az alaptanterv célja többek közt, hogy a gyermek "a haza felelős polgárává" váljon, "kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága", illetve "reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert".

A köznevelés egyik alapvető célja "a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése", aminek életszerűnek kell lennie, és fel kell készítenie "az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira". Az iskolának és a tanárok példamutatásának támogatnia kell, hogy kifejlődjön bennük "a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet". "Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége" - írja a bevezető a hazafias nevelésről. A nemzeti öntudatra való hazafias nevelés jegyében az alaptanterv szerint a tanulóknak tanulmányozniuk kell "a jeles magyar történelmi személyiségek" munkásságát, illetve el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyek "az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek".

Szexuális kultúra és családi élet

Újdonság az alaptantervben, hogy a köznevelésnek a családi életre is fel kell készítenie a gyerekeket. "Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele" - írja a bevezető, amely szerint a családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyereknek "a felelős párkapcsolatok kialakításában". Az iskolának emellett "foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is".

A jelenlegi gazdasági válság miatt is fontos célkitűzés, hogy a közoktatásban a gyerekeknek hasznosítható ismereteket kell szerezniük "a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról", a tanulók "felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén".

Mesehősök és igaziak

Az Ember és társadalom fejezet szerint 2013-tól az etika mellett hon- és népismeretet, illetve társadalmi, állampolgári és gazdasági ismereteket is tanítanak majd az iskolákban. A történelemoktatás része lesz a nemzeti és az európai identitástudat kialakítása, "a szűkebb és a tágabb közösségekhez - a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberiséghez - tartozás személyes megélése". Az erkölcsi nevelés nem egy tantárgy feladata lesz, a NAT szerint ez "a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti... Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, az osztályközösség életének a maga egészében van erkölcsi jelentősége". A nevelés feladata az lenne, hogy ne kész válaszokat adjon, hanem megtanítsa a diákokat az önálló gondolkodásra, az erkölcsi dilemmák és kérdések pontos megfogalmazására.

A tanterv szerint az iskola feladata többek között, hogy megtanítsa, hogyan kell kritikusan használni az internetet, hogyan kell különbséget tenni igazi és mesebeli hősök között, hogyan ismerhetünk meg és fogadhatunk el idegen kultúrákat, vagy épp egy ember viselkedése milyen érzelmeket takar. Az oktatás része az állam működésének és alapvető gazdasági folyamatoknak a megismerése. Kell majd járni múzeumokba, könyvtárakba, meg kell ismerni azok működését.

Tánccal is erősítik az önazonosságot

A művészetoktatásban a NAT bevezeti a dráma- és táncoktatást. A kormány ezzel is erősítené a diákok kommunikációs és kooperációs készségeit, kreativitását, az összetartozás érzését. A dráma több tantárgyban is jelen van, önálló tantárgyként minden képzési szinten megjelenhet. Alsóbb osztályokban a néptáncoktatás hozzájárulhat a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez.

Komoly kihívást jelenthet majd a tanároknak a mozgóképkultúra és a médiaismeret oktatása is. Ha követik a NAT leírását, a magyar iskolákban eddig csak kevéssé megjelenő tanár-diák vita nehezen lesz kikerülhető ezeken az órákon. Szintén újdonság lehet, hogy a korábbiakhoz képest a diákoknak sokkal többször kell majd véleményükről, médiafogyasztási szokásaikról beszélgetniük. 

A mozgóképkultúra és a médiaismeret oktatásának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése és a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárása. A NAT szerzői fontosnak tartják, hogy a gyerekek megismerjék az értékhordozó audiovizuális műveket, különösen az európai és a magyar filmművészet alkotásait, képesek legyenek tudatosan médiatartalmat választani, és kritikusan fogyasszanak reklámokat, valamint más kereskedelmi tartalmakat. Kiemelik az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítását. Az órákon műveket és műsorokat dolgoznak majd fel, vitatnak meg.

A gyerekek a koruknak megfelelő szinten elemzik majd a médiatermékeket, tartalmuk, előállításuk, eszközeik, valósághoz való viszonyuk alapján. Míg az alsósok szövegértését azzal erősítik, hogy megtanítják őket összevetni az emberek valós és tévés műsorokban mutatott viselkedését, a nagyok már az azonos események eltérő médiareprezentációit vetik majd össze. A kormány fontosnak tartja az információforrások szűrését, ezt több módszerrel is segítenek majd megtanulni.

Az alsósok kritikai gondolkodását saját médiafogyasztási szokásaik tanulmányozásával, erre alapozott játék, mű- és műsorválasztással erősítik majd. Már ezekben is beszélgetnek majd a média szerepéről, működéséről, különösen a reklámok szerepéről, használatáról.
A felsőbb osztályokban a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről, a normaszegésekről (például a nyílt vagy kódolt rasszizmus, a médiaerőszak, a testkép normái), a médiafinanszírozásról és a saját tartalmak közzétételéről beszélgethetnek majd. Középiskolában elvárás lesz a lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből, tartalmi kivonat és headline készítése. A tanulók publicisztikákról vitaműsorokról vitatkoznak majd a médiaórákon.

Mindenki beszéljen egy nyelvet

Negyedik osztálytól kell nyelvet tanulni, és az általános iskola végére mindenkinek legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia a hatfokú skála második, A2 szintjére (ez azt jelenti, hogy megért egyszerűbb szövegeket, illetve képes egyszerűbb mondatokkal megértetni magát). A középiskolában az alaptanterv szerint az első nyelvből mindenkinek el kellene érnie a következő, B1, illetve a második nyelvből az A2 szintet. Az európai kategóriák szerint a B1 az úgynevezett küszöbszint, amelyen a tanuló főbb vonalaiban megérti a hétköznapi beszédet, és elegendő szókincse van ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb, saját mindennapi életével kapcsolatos témákban.

Az emelt szintű képzésben részt vevő tanulóknak - például akik emelt szintű érettségit akarnak tenni idegen nyelvből - az alaptanterv szerint az első nyelvből a tizedik évfolyam végére meg kell haladniuk a B1 szintet, a 12. évben pedig el kell érniük a B2 (középszint) vagy a C1 (haladó szint) fokozatot. Ezzel párhuzamosan a második nyelven is legalább B1, de inkább B2 szinten kellene beszélniük.

Öltözködéskultúra és dísznövények

A jelenlegi alaptantervhez képest új elem a koncepcióban az életvitel és gyakorlat oktatása. A tantárggyal a tervezet indoklása szerint a társas-társadalmi és a technikai környezet tapasztalati megismerését, valamint a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzését próbálja az iskola megkönnyíteni. Az 1-4. évfolyamon a fejezethez csatolt táblázat szerint olyan készségeket kíván a tanterv megalapozni, mint a hatékony, önálló tanulás, a munka kultúrájának "az alkotó munka folyamatának gyakorlati elsajátítása, az alkotás örömének átélése", a pozitív alkotó magatartás kialakítása vagy a munka megbecsülése, de célként tűzi ki az anyag a kezdeményező- és vállalkozóképesség, valamint a környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítását is.

A tervezet szerint az egészségfejlesztéssel és a családi életre neveléssel összefüggő elemeket is tanítani kell a különböző évfolyamokon: 1-4. osztályban például az egészséges és káros ételek és italok, a tisztálkodás, öltözködés és a higiénia alapjai mellett a rokonsági és generációs kapcsolatok mibenlétét, a családi gazdálkodás és a takarékosság, valamint a családi munkamegosztás elveit kell elsajátítaniuk a tanulóknak. Felső tagozaton ezek után az egészséges életmód, az öltözködéskultúra, az egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, valamint az élelmiszerek kezelésének és tárolásának szabályait kell megtanulni. Mindezek mellett magában foglalja a tárgy tervezet szerint a családi életre való felkészülés, a tudatos párválasztás, gyermekvállalás és gyermeknevelés témáját és a családon belüli konfliktuskezelést, illetve -megelőzést is.

Az elméleti oktatást a tanterv szerint minden korosztályban gyakorlati foglalkozások egészítik ki: alsó tagozaton például a háztartási gépek és közművek "biztonságos és energiatakarékos használatát", illetve a lakásban és a ház körül található növények és állatok gondozását kell megtanulni. Felső tagozaton mindezeket otthon alkalmazható gyógymódok, illetve környezetbarát háztartási módszerek elsajátítása, továbbá dísznövények, kert, hobbi- és haszonállatok gondozása egészíti ki.

A munka megbecsülése és megszerettetése érdekében alsó tagozaton "a munka közbeni célszerű rend, tisztaság, takarékosság", illetve a legismertebb szakmák és hivatások bemutatása, 5-8 évfolyamon "kitartó, fegyelmezett, hatékony és figyelmes munkavégzésre nevelés", a nagyipari termelés, illetve a javító-felújító folyamatok és a pénzkereső munka bemutatása zajlik majd. 9-12. évfolyamon ezek után "a munkavállalói léttel", a bel- és külföldi munkavállalási lehetőségekkel, valamint alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási ismeretekkel találkozhatnak az órákon a fiatalok.

Mi az az alaptanterv?

A Nemzeti alaptanterv azt szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban. Az első Nemzeti alaptantervet 1995-ben adták ki, azóta többször felülvizsgálták a dokumentumot, legutóbb 2007-ben. Az új alaptanterv kidolgozásában információnk szerint majdnem száz szakértő vett részt.

Az új NAT-ba - ahogy arról az [origo] korábban beszámolt - bekerül a pénzügyi ismeretek, a KRESZ, a honvédelmi ismeretek kötelező oktatása, az iskolákban lesz külön etika- és művészetóra, és a diákoknak tanulniuk kell majd például a pelenkázást és a hivatali ügyintézést, illetve a párkapcsolatok, az udvarlás és a szerelem oktatása is bekerül a tananyagba.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken közölte, hogy egy hónapos társadalmi vitát folytatnak a NAT-ról. Március 2-ig lehet a véleményezni a dokumentumot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján, ezután készül el a végleges dokumentum. Az államtitkár a sajtótájékoztatóján kijelentette, a közoktatás egyik legsúlyosabb hibája, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban, és ezen nagyon gyorsan változtatni kell. Szerinte "a megelőző oktatási irányítás fellazította, majdnem eltüntette a tartalmi szabályozást", így szerinte a tananyagban jelenleg nincsenek kötelezően előírt tartalmak, amelyeket tanítani kellene. Hozzátette, hogy ezen fog változtatni az új nemzeti alaptanterv.

A módszereket szabadon választhatják a tanárok

"Az új NAT a korábbival ellentétben kötelező tartalmakat ír elő, így szerepel benne a Rákóczi-szabadságharc, Kossuth Lajos vagy Ady Endre is mint kötelező tananyag" - mondta az új alaptantervet bemutató sajtótájékoztatóján Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója, a NAT-bizottság elnöke. Szerinte a legfontosabb különbség az előző tantervhez képest, hogy az új NAT konkrétan előírja, milyen alapismereteket kell megtanulniuk a diákoknak.

Kaposi József azt mondta, hogy a NAT alapján már készítik az új kerettanterveket, amelyek tantárgyra és évfolyamokra lebontva határozzák meg a követelményeket. Ezek még az idén elkészülnek, és az iskoláknak az év végéig kell majd átalakítaniuk a saját helyi tantervüket. Az oktatási államtitkárság korábbi tervei szerint iskolatípusonként két kerettanterv készül, és az iskoláknak kötelező lesz az egyiket kiválasztani. A kerettanterv a tervek szerint nagyjából kilencven százalékban meghatározza az iskola helyi tantervét. Az új tanterv szerinti tanítási rend 2013. szeptember elsejétől felmenő rendszerben, az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon tanulók számára lép életbe.

Az [origo] kérdésére, hogy az új tanterv mennyire köti majd meg a tanárok kezét, Kaposi József azt válaszolta, később dől el, pontosan hogyan épülnek fel a kerettantervek, de "a módszertani szabadságban biztosan nem lesz korlátozás, vagyis a pedagógus dönti el, milyen tanítási módszereket alkalmaz az adott helyzetben".