Védte a kormány határsértéseit a Fidesz előtt Orbán

 "Az átalakítások veszteségének" nevezte Orbán Viktor a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén, hogy nagyjából tizenöt százaléknyi választó elpártolt a Fidesztől az elmúlt másfél évben. A miniszterelnök az [origo] értesülései szerint elismerte, hogy a felpörgetett törvényhozási tempó hibákkal járt, és azt is, hogy a kormány nem tudta betartani az új munkahelyek teremtésére vonatkozó ígéretét. A képviselőket főleg a recesszió és az önkormányzatok devizaadóssága aggasztotta. Az utóbbival kapcsolatban Orbán világossá tette, hogy a kormány nem menti meg a helyhatóságokat.

Semjén Zsolt köszönti Havasi Bertalant

Az ülésszakindító frakcióülésektől megszokott éles hangú politikai viták ezúttal nem voltak, aggodalmak viszont annál inkább előkerültek a Fidesz és a KDNP ezúttal Egerbe szervezett háromnapos tanácskozásának nyitónapján.

A szerda este Orbán Viktor politikai helyzetértékelésével kezdődött esemény résztvevői az [origo]-nak egybehangzóan azt mondták, hogy a miniszterelnök alapvetően derűs, optimista képet vázolt a kormány és a kormánypártok jövőbeli kilátásairól. A kormányfő beszédének vezérfonalát az a - már a francia Le Monde-nak adott múlt hét végi interjújában is megjelent - gondolata adta, hogy az ország és átalakítása befejeződött, a következő két évben pedig a konszolidáció időszaka, vagy ahogy maga Orbán fogalmazott: "az új rendszer bejáratása" vár a kormányra.

Az új alaptörvényre épülő új alkotmányos berendezkedéssel, a nagy ellátó rendszerek átalakításával és az eddigi időszak törvényhozási tempójával kapcsolatban a résztvevők szerint néhol önkritikusan fogalmazott a miniszterelnök: elismerte például, hogy gyakran "a választók se értették, hogy hova ez a kapkodás". Az átalakításokat azonban szerinte nem lehetett volna lassabban levezényelni, mert "ha elhúztuk volna, megfeneklettek volna az ügyek". A felfokozott törvényhozási tempóval kapcsolatban Orbán később egy képviselői kérdésre is elismerte, hogy a kapkodásban születtek olykor "nem szerencsés vagy nem megfelelő" megoldások, ezeket azonban, azt mondta, hogy orvosolni fogják utólagos korrekciókkal, törvénymódosításokkal.

"Ellenzék nincs, az erőtér működik"

Az átalakítások mérlegét a miniszterelnök összességében annak ellenére is pozitívnak értékelte, hogy nagyjából 15 százaléknyi választó az elmúlt másfél évben elpártolt a kormánytól a döntések miatt. Ez a megfogalmazása szerint "az átalakítás vesztesége", ami szerinte nem rossz arány, figyelembe véve, hogy a 15 százalékból az általa hivatkozott kutatások szerint csak 5 százaléknyian vannak, akik különböző érdeksérelmeik miatt végleg elfordultak a kormánypártoktól, 10 százalék azonban csak pesszimistává vált vagy elbizonytalanodott, vagyis "még visszahozható" - érvelt Orbán.

Orbán Viktor miniszterelnök köszönti a szimpátiatüntetés résztvevőit, amikor megérkezik a Fidesz-KDNP-frakcióülés egri helyszínére

A miniszterelnök megismételte a kormánypárti képviselők előtt már többször hangoztatott véleményét is, miszerint a kormány nemcsak azért van jó helyzetben, mert az új alaptörvényre épülő berendezkedés stabil, lényegében visszafordíthatatlan, hanem azért is, mert megosztott, illetve "gyakorlatilag nincs" ellenzék, vagyis az ő szavaival élve: "működik a centrális erőtér". (Orbán Viktor először Fidesz-elnökként, a 2009 szeptemberi kötcsei találkozón beszélt arról a később nagy vihart kavart elméletéről, hogy "megvan a reális lehetősége, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, hanem létrejöjjön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz a nemzeti ügyek megfogalmazására".)

Az optimista miniszterelnöki felvezető után következő képviselői kérdésekre már nem mindig adott megnyugtató válaszokat Orbán: a gazdasági visszaesés hatásait, a költségvetés esetleges felborulását firtató kérdésekre például egyfelől azzal hűtötte a kedélyeket, hogy hisz a német gazdasági növekedés húzó hatásában, amely az export révén magával emelheti az év második felében a magyar gazdaságot is. Másfelől elismerte, hogy a visszaesésnek nem a költségvetési következményei lesznek drámaiak (ezek korrigálására, azt mondta, megfelelő tartalékok lettek építve a költségvetésben), hanem az, hogy recesszióban nemcsak hogy nem hoz létre a piac új munkahelyeket, hanem még a meglévőket sem őrzi meg. Márpedig ebben Orbán szerint e téren "erős ígérete volt" a kormánynak, ami eddig nem teljesült (a Fidesz választási és kormányprogramja, illetve azóta több alkalommal a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter is ígéretet tett rá, hogy a kormány 10 év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre) és elérni is egyre nehezebb.

"Úgysem dől be a BKV"

A több órán át tartó kérdezz-felelek blokkban, az [origo]-nak beszámoló képviselők szerint elsősorban helyi ügyeket vetettek fel a frakciótagok a miniszterelnöknek, de jó párnak ezek közül általános vonatkozása is volt. Amikor az egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatban például saját körzete kórházának megszüntetését firtatta egy képviselő, felvetve, hogy 50 kilométeres körzetben maradhatnak ellátás nélkül az emberek, Orbán a konkrét ügy helyett az egészségügyi reform egészéről mondott véleményt. Azt mondta, "alapjában jónak tartja" Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által menedzselt változásokat, az adott ügyben azonban azt javasolta a kérdezőnek, hogy az aggodalmaival kapcsolatban üljön le négyszemközt beszélni az államtitkárral.

A BKV támogatásáért hónapok óta lobbizó Tarlós István főpolgármester nevében György István, Budapest városüzemeltetésért felelős alpolgármestere vetette fel aggódva a miniszterelnöknek, hogy vajon a BKV is a Malév sorsára jut-e.

A miniszterelnök a résztvevők szerint kissé cinikusan válaszolt a felvetésre, mondván "a BKV még sosem dőlt be, most sem fog". Hozzátette azt is, hogy amíg csak évről évre újabb és újabb anyagi segítségért könyörög a főváros a BKV csődjének elkerülésére, addig a kormány nem fog pénzt adni a társaság megmentésére, ha azonban a kérések mellett egy olyan koncepciót lát majd, amely szerint 3-4 éven belül a saját lábára áll, és önfenntartóvá válik a cég, akkor szívesen áldoz majd az átszervezésre vagy akár az átmeneti megsegítésre. Arra a felvetésre, hogy miután a kerületek elszívták a főváros korábbi forrásait (Rogán Antal V. kerületi polgármester felvetésére tavaly például a helyi adóbevételeket), Budapestnek sosem lesz pénze a BKV fenntartására, Orbán Viktor azt tanácsolta a főpolgármester-helyettesnek és felettesének, hogy üljenek le a kerületi polgármesterekkel, és "tárgyalják újra az ügyet", illetve vegyék rá az agglomerációba tartozó településeket is, hogy szálljanak be a BKV finanszírozásába.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter érkezik

"Már eleget csaptunk oda a bankoknak"

A hasonlatban felvetődött Malév-ügyről a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy az Európai Bizottság döntése után a kormánynak nem volt esélye a légitársaság megmentésére, komolyan vehető befektető pedig nem jelentkezett. (Az EB január elején jogellenesnek minősítette a Malévnak a korábbi kormányok idején nyújtott százmilliárd forintnyi állami támogatást és az összeg visszafizetésére kötelezte a társaságot - a szerk). Az állami cég csődjének apropóján Orbán arról is beszélt, hogy a légiközlekedési piac egésze nehéz helyzetben van, és a közeljövőben emiatt a Malévhez hasonló cégek sora fogja lehúzni a rolót Európában.

Aggályként vetették fel a kormánypárti polgármesterek a miniszterelnöknek az önkormányzatok devizaadósságának problémáját is, azt firtatva, vajon készül-e a kormány a helyhatóságoknak hitelező bankok elleni fellépésre, ahogy azt a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester több alkalommal is felvetette. A miniszterelnök az [origo]-t informáló képviselők szerint ugyanakkor nemmel válaszolt a felvetésre, mondván a kormány "eleget csapott már oda" a bankoknak az elmúlt másfél évben, és nem illene újabb frontot nyitni akkor, amikor épp csak lezárultak a konfliktusai a pénzintézetekkel.

A legkritikusabb hozzászólás a résztvevők egybehangzó állítása szerint a Fidesz oktatáspolitikusától, Pósán Lászlótól hangzott el, aki úgy vélte, hogy "túlságosan erőteljes volt az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok visszanyesése", a férőhelycsökkentést fokozatosabban kellett volna végrehajtani. A Pósán által hozott példára, hogy a tavaly felvehető 800-zal szemben ősztől az egész országban összesen 100 hallgató járhat ingyen jogi képzésre, Orbán sokakat meghökkentve azt mondta, igaza van Pósánnak, tényleg hiba volt 100-ra csökkenteni a jogász férőhelyeket. "A helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza" - tette hozzá.

Noha a képviselők előzetesen számítottak rá, a frakcióülésen az [origo]-t tájékoztató résztvevők meglepetésére nem esett szó a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól várt hitelkeretről, a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokról és Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyéről sem. Csütörtökön azonban az őszi ülésszakban napirendre kerülő témák megtárgyalása mellett ismét lesz vita, és újra lehet majd kérdezni a miniszterelnöktől.

A kormánypártok legutóbb 2011-es őszi ülésszak előtt tartottak kihelyezett frakcióülést. A szeptemberi, hajdúszoboszlói tanácskozáson nagy vita volt például a kormány önkormányzati reformjának koncepciójáról, fél évvel korábban, a tavaszi ülésszak előtt tartott Siófoki ülésen pedig a köz- és a felsőoktatás átalakításának tervei kavartak viharokat.