Közmeghallgatás az EP-ben a magyar helyzetről

Az új magyar alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről tartanak nyilvános meghallgatást Brüsszelben az Európai Parlament liberális frakciójának kezdeményezésére csütörtökön. Az európai bizottság részéről felszólal Neelie Kroes uniós biztos, a magyar kormány nevében pedig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Meghallgatják továbbá a Társaság a Szabadságjogokért képviselőjét, valamint a Klubrádió elnökét is.

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére az EP polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) nyilvános meghallgatást tart csütörtökön Brüsszelben a magyarországi helyzetről, az új magyar alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

Az összesen négy és fél órásra tervezett rendezvény első blokkjában az Európai Bizottság részéről felszólal Neelie Kroes, a bizottság digitális kérdésekkel, médiaügyekkel foglalkozó alelnöke, Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, míg a magyar kormány nevében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kap szót.

A második blokkban az EU partnerintézményei szólalnak meg, felszólal Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője is. A harmadik és a negyedik blokkban megszólalók részben olyanok, akik egyes vitatott témákban érintett szervezeteket képviselnek, részben pedig szakértők, illetve a civil szféra képviselői. A meghívottak között van Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, valamint Arató András, a Klubrádió elnöke. A negyedik blokkban meghallgatják mások mellett Dénes Balázst, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselőjét, Fricz Tamás politológust, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivőjét, majd ismét szót kap Navracsics Tibor.

A közmeghallgatást kezdeményező liberális frakció korábban már szorgalmazta olyan EU-eljárás megindítását Magyarországgal szemben, amely annak kimondására irányul, hogy az országban veszélybe kerültek az uniós alapértékek.