Mennyit keressenek a képviselők? Mi legyen a járásokkal?

Negyvenhárom új jogszabályt tervez a kormány elfogadtatni a parlamenttel a most kezdődő tavaszi ülésszakon, ez hússzal kevesebb, mint amit az őszi terv tartalmazott. Igaz, akkor jócskán túlteljesített az Országgyűlés, hatvanhárom helyett kilencvenkilenc jogszabályt szavaztak meg a képviselők. Tavasszal a legnagyobb viták a pártok gazdálkodásáról, a képviselők juttatásairól, a járásokról, illetve a választási eljárásról szóló jogszabályok elfogadása előtt lehetnek - nemcsak a parlamenten, a kormánypártokon belül is.

Olvasásra aligha lesz idő

A már szinte hagyományosnak számító menetrendnek megfelelően hétfőn is Orbán Viktor napirend előtti felszólalása nyitja a parlament tavaszi ülésszakát. Orbán Viktor a múlt kedden a Millenárison tartotta szokásos évértékelő beszédét, de tavaly is duplázott, és nemcsak a válogatott közönség, a Ház falai között is megnyitotta a politikai idényt.

A miniszterelnök tavalyi parlamenti idénynyitóját azért is övezték nagy várakozások, mert januárban ő maga közölte, "február első heteiben jelentős bejelentések várhatók" a kormány által tervezett strukturális átalakításokról. Mivel a Millenárison tartott évértékelő beszédben semmilyen konkrétum nem hangzott el, az elemzők az egy héttel későbbi parlamenti beszédtől várták a reformcsomag bejelentését, de végül csalódniuk kellett: Orbán az Országgyűlésben is csak általánosságban beszélt a kormány szándékairól. A strukturális átalakításokról szóló Széll Kálmán-tervet aztán március 1-jén jelentette be.

Bár a miniszterelnök idei évértékelő beszéde is nélkülözte a konkrétumokat, nagy bejelentéseket a parlamentben sem várnak tőle, sem bel-, sem külföldön. Orbán Viktor már a kormánypártok múlt heti egri frakcióülésén is arról beszélt, az ország átalakítása befejeződött, a következő két évben a konszolidáció időszaka, "az új rendszer bejáratása" következik.

Hét elmaradt sarkalatos

Ennek jegyében a kormány tavaszi ülésszakra tervezett jogalkotási programja is kevésbé tempós a korábbiaknál: a 2011 őszére vállalt 63 törvénnyel szemben 43 jogszabály elfogadását tűzték ki célul idén júliusig. Az őszre tervezett 63 helyett egyébként a december utolsó napjáig tartó ülésszakon jóval több, összesen 99 törvényt fogadott el a parlament.

Az alaptörvény által rögzített 29 sarkalatos jogszabályból az év végéig 22 készült el, hétnek a megtárgyalása és elfogadása így a mostani ülésszakra vár. A legnagyobb jelentősége ezek közül az új büntető- és az új polgári törvénykönyvnek van (az előbbi számos szigorítást tartalmazó koncepcióját a múlt héten hozták nyilvánosságra, utóbbit december végén még csak első olvasatban tárgyalta a kabinet), a legnagyobb viták és viharok pedig a parlamenti képviselők javadalmazásáról szóló törvényekről várhatók. A jogszabály megalkotásának már az előző ülésszak alatt is nekifutott volna a kormány, a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János által összeállított, a képviselők alapilletményeiken túli juttatásait megszüntető tervezetet azonban saját frakciójának tagjai fúrták meg, illetve puhították fel.

Fontosnak tekintik kormányoldalon a mostani házszabály helyébe lépő, Kövér László parlamenti elnök által előkészített országgyűlési törvény elfogadását is, amely a parlamenti vizsgálóbizottságok szerepétől kezdve a frakcióból való kilépésen és új képviselőcsoport alakításán át az újonnan létrejövő házőrségig számos ponton újraszabályozza a parlament működését.

A tavaszra tervezett sarkalatos törvények közül a nehezebb ügyek közé tartozik a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabály, illetve a választások részletszabályait rögzítő választási eljárásról szóló törvény is, mindezeken túl pedig egy egyszerűbbnek ígérkező népszavazásról szóló törvény is vár a képviselőkre.

Járások és biztonságos nemzetgazdaság

Nagy viták várhatók majd - előreláthatóan márciusban - a járások kialakításáról szóló törvény tárgyalásakor, miután a körzetek kialakítása és a tervezett új közigazgatási székhelyek kijelölése már azután tiltakozásokat, tüntetéseket és konfliktusokat generált, hogy január elején a kormány közzétette az átalakításról szóló koncepciót.

Tornagyakorlattal lazít a miniszterelnök

Erre az ülésszakra vár még az új Nemzeti Alaptanterv elfogadása, amelynek koncepcióját a napokban tette közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes államtitkársága. Ennek elfogadása sem lesz teljesen sima ügy a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusainak eddigi, a köznevelési és a felsőoktatási törvény körül tapasztalt szakmai nézetkülönbségeit figyelembe véve.

A jogalkotási program szerint júliusig elkészül az új nemzetbiztonsági törvény, és születik még jogszabály a hungarikumokról, az információbiztonság szabályairól, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, a lőfegyverekről, a lánctartozások csökkentéséről, a pénzügyi ágazati közfelügyelőkről és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről. A kormány jogalkotási programjában szerepel "a nemzetgazdaság biztonságos működéséről és védelmi felkészítéséről" című, teljesen új törvény, erről egyelőre az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárcánál dolgozó kormányzati forrásaink sem tudják, hogy mit takar.

Borítékolhatóan tarthatatlan

A jogalkotási terv csúszására vagy totális felborulására ezúttal nagyobb az esély, mint bármikor korábban: a menetrendet ugyanis még december közepén nyújtotta be a parlamentnek az igazságügyi miniszter, az előtt, hogy az Európai Bizottság (EB) három ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A kormány EB-vel folytatott tárgyalásai során kiderült, hogy Brüsszel nyomására számos jogszabályon, illetve magán az alaptörvényen is változtatni kell, és az sem kizárt, hogy a Nemzeti Valutaalappal február végén kezdődő tárgyalásokon ez a nemzetközi szervezet is feltételeket szab egy új hitelcsomaghoz.

Az ülésszak ma kezdődő első hetét egyébként két tavalyról áthúzódó jogalkotási adósság rendezésével kezdi a parlament: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló (a dohánykereskedelmet állami monopóliummá tevő) törvény már zárószavazás előtt áll, az év végi alkotmánybírósági megsemmisítés után pár nappal szinte változatlan formában elfogadott egyházi törvénynek pedig az elismert egyházakat soroló mellékletét tervezik a kormánypártok további 17 felekezettel bővíteni.

A parlamenti vita után hétfőn azonnal szavazhat a parlament arról a határozati javaslatról is, amely a kormány javaslatára rögzíti, hogy Magyarország támogatja az EU stabilitásról, koordinációról és gazdasági kormányzásról szóló szerződését.