Lengyelország sikere Orbán Viktor sikere

2012.02.13. 19:08

Saját kormányának eredményeként beszélt a miniszterelnök a parlamentben arról, hogy az Európai Unió pénzügyi paktumja a magyarok szája íze szerint alakult, és azt is kijelentette: a miénk a legversenyképesebb adórendszer a térségben. A helyzet bonyolultabb: a paktumot jelentős részben a lengyelek alakították, adóügyekben pedig a legalacsonyabb sarcokkal büszkélkedő bolgárok az elsők.

"Kiálltunk a magunk érdekeiért, és mostanra elértük, amit akartunk. Magyarország elérte, hogy az új, közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra lesznek kötelezőek" - állította be kormányának sikereként Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az európai pénzügyi paktumról január végén született megállapodást. Napirend előtti felszólalásában Orbán úgy fogalmazott: "fontos és hazánk szempontjából kedvező döntést sikerült elérnünk".

A miniszterelnök utalt arra, hogy tavaly decemberben még elutasította a csatlakozást az akkori, úgymond "kidolgozatlan és homályosan megfogalmazott" megállapodáshoz. Január végére viszont szerinte a magyar kormány erőfeszítései következtében két kulcskérdésben is sokat változott a paktum: kimaradt belőle az adórendszerek harmonizációja és csak az euróövezeti országokra lesznek kötelezőek a szigorú költségvetési szabályok.

Nem csak a magyarok

A fiskális paktumban (teljes nevén a "Gazdasági és Monetáris Unióban Megvalósuló Stabilitásról, Koordinációról és Kormányzásról" szóló egyezmény) valóban az áll, hogy az EU nem euróövezeti tagországaira csak azok a rendelkezések lehetnek kötelezők, amelyeket magukra nézve annak ismernek el. Ezt azonban nem egyedül Magyarország érte el, a vitában más tagállamok is ugyanezt az álláspontot képviselték, köztük Lengyelország is. "A paktum végső verziója egyezség Lengyelország és a többi tagállam között" - írta például közvetlenül a csúcs után a Wall Street Journal. Az amerikai üzleti lap azt is megjegyezte, a lengyelek maguk mögött tudhatták ebben többek között a magyarokat is.

Néhány nappal a január 30-ai csúcstalálkozó előtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyértelműen megüzente Brüsszelbe: nem fogja aláírni a paktumot, ha nem teljesülnek követeléseik. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a nem eurót használó, de a paktumhoz csatlakozó államok képviselői is részt vehessenek az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsában. Donald Tusk három nappal a csúcs előtt azt mondta: szerinte széles körű támogatottsága van a lengyel álláspontnak.

A Financial Times brit üzleti lap korábbi cikke szerint a lengyeleket legfőképpen a franciák akarták távol tartanai a tanácskozásoktól, éppen arra hivatkozva, hogy Varsó egyelőre nem fogadja el a hiány és az adósság radikális korlátozását és a szabályok megsértése esetén kiszabható büntetéseket. Végül az a kompromisszum született, hogy megfigyelőként a nem eurót használó államok is részt vehetnek az ülések többségén, de lesznek speciális tanácskozások, amelyekből kihagyják őket.

Ki a legversenyképesebb?

Orbán a fiskális paktum kulcskérdésének nevezte az adóharmonizációt is, ami "egyik legfőbb versenyelőnyünket" veszélyeztetné. A kormányfő azt mondta: "[adóügyi] tekintetben Magyarország a térség legversenyképesebb környezetével rendelkezik", és ezért is különösen fontos eredmény, hogy "sikerült elérni, hogy az adóharmonizáció, illetve az erre vonatkozó utalás ne legyen része a pénzügyi paktumnak."

A térség országainak főbb adónemeit összehasonlítva azonban az látszik: bár Magyarország kétségtelenül jól áll az adóversenyben, de azért van nála versenyképesebb EU-tagállam is: a 10 százalékos magyar társasági adó csak az ötszázmillió forintos adóalapig érvényes, a nagy nemzetközi cégeknek tehát ebből a szempontból Románia és Bulgária is kedvezőbb feltételeket kínál. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában pedig a magyar felső kulccsal azonos mértékű, 19 százalékos a társasági nyereségadó.

áfa

társasági adó

szja

Bulgária

20%

10%

10%

Csehország

20%

19%

15%

Lengyelország

23%

19%

18-32%

Magyarország

27%

10-19%*

16-20,3%**

Szlovákia

20%

19%

19%

Szlovénia

20%

20%

16-27-41%

Románia

24%

16%

16%



* évi 500 millió forintos adóalap felett érvényes a magasabb kulcs
** ugyanaz a kulcs, de évi 2,4 millió forint jövedelem felett magasabb az adóalap
Forrás: worldwide-tax.com, kpmg.com

Az adók az EU legszegényebb országában, Bulgáriában a legalacsonyabbak, mindössze tíz százalék a társasági adó és a személyi jövedelemadó is. Ennek tudható be, hogy nem Magyarország volt az adóharmonizáció leghangosabb ellenzője, hanem Bulgária. A szófiai parlament még az EU-s csúcstalálkozó előtt határozott arról, támogatja ugyan a fiskális paktumot, de csak akkor, ha az nem tartalmazz adóharmonizációt.

A vita nem új keletű, már a tavalyi magyar soros elnökség idején is előkerült. Orbán Viktor akkor is ezzel magyarázta, hogy Magyarország tavaly februárban nem csatlakozott az úgynevezett euró plusz paktumhoz, ami sok tekintetben a jelenlegi, fiskális paktumnak nevezett egyezmény elődjének tekinthető. Akkor négy tagállam maradt ki: Magyarország, Svédország, Csehország és Nagy-Britannia. Utóbbi kettő a mostani fiskális paktumban sincs benne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK