Lenyomják Navracsics járási terveit a fővárosi polgármesterek

Felülkerekedhetnek a közigazgatási tárca járások számával kapcsolatos elképzelésein az egymással szövetkező budapesti polgármesterek - értesült az [origo]. A kerületvezetői lobbival információnk szerint Orbán Viktor sem húzna ujjat - legalábbis ebben az ügyben. A kormánypárti frakcióban közben arról is csaták dúlnak, hogy a parlamentből 2014-től kiszoruló képviselők megkapják-e a jövő januártól felálló hivatalok vezetését "érdemeik elismeréseként".

járáshatár vége?

Behódolhat a fővárosi polgármesteri lobbi akaratának a járások kialakítása ügyében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) - értesült az [origo] kormányzati és önkormányzati forrásból.

A közigazgatási reformmal - benne a járási rendszer feltámasztásával - megbízott tárca január elején hozta nyilvánosságra saját koncepcióját a régi-új közigazgatási egységek visszaállításáról.

A KIM körzethatárokat és a járások majdani székhelyeit is meghatározó tervében országszerte 168, plusz 7 fővárosi (két budai és öt pesti) járás kialakítása szerepelt, az elképzelést azonban a közzététele óta támadják - nemcsak ellenzéki, de kormánypárti oldalról is.

Az eddigi bírálatok túlnyomó része a járási körzetek határait, illetve a területi egységek központjait helyezné máshová, a Fidesz és a KDNP múlt heti, Egerben tartott kihelyezett frakcióülésén azonban új szempont merült fel a vitában.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán és több fővárosi polgármester a tanácskozás csütörtöki etapján éles, személyeskedő hangnemben támadt neki a budapesti átalakításokért felelős fővárosi kormánymegbízottnak, Pesti Imrének, amiért az általa kidolgozott tervek szerint Budapesten mindössze hét körzet fedné le a huszonhárom kerületet.

Állampolgári érdek vagy "hatalmi ügy"?

A polgármesterek azzal érveltek, hogy az állampolgároknak utazgatás nélkül, lakóhelyük közvetlen környezetében kellene tudniuk elérni a járási hivatalok szolgáltatásait, a Pesti Imre irányításával készült jelenlegi tervek szerint azonban egy pestszentlőrinci vagy pestszentimrei embernek Kőbányára, egy békásmegyerinek pedig a Rózsadombra kellene utaznia az ügyei elintézéséhez.

Felvetődött a vitában a területi egyenlőtlenség elve is, egy-egy járásba a kormány szándékai szerint ugyanis hozzávetőleg 45-50 ezer állampolgár tartozna, a hét fővárosi körzetre viszont több mint kétszázötvenezer jutna. A polgármesterek ezért azzal érveltek, hogy minden egyes kerület egyúttal önálló járás is legyen, a 23 kerületi polgármesteri hivatal megítélésük szerint ráadásul helyt is adhatna az új hivataloknak.

Pokorni a szóváltásban azzal vádolta a budapesti kormánymegbízottat, hogy "hatalmi ügyet csinált" a körzetfelosztásból. A hegyvidéki polgármester a helyszínen azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire célzott ezzel, de több forrásból, köztük Pokorni környezetéből is megerősített információink szerint a Fidesz alelnöke arra gondolt, hogy a hét körzet vezetőinek kijelölésével Pesti egy új hatalmi szintet emel a kerületi polgármesterek fölé. Ehhez az újabb fajta alárendeltséghez pedig nem fűlik a foguk a kerületi vezetőknek.

Az [origo]-nak beszámoló frakciótagok szerint Szabó Erika államtitkár, aki a frakcióülésen a külföldön tárgyaló Navracsics Tibor közigazgatási minisztert helyettesítette, nem állt bele ebbe a vitába, és nem foglalt állást a kérdésben Orbán Viktor miniszterelnök sem. A vita végén abban maradtak, hogy a fővárosi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) a II. kerületet irányító Láng Zsolt vezetésével a héten asztalhoz ül a budapesti kormánymegbízottal.

Pesti Imre az [origo] kérdésére hétfőn nem kívánta kommentálni a polgármesterek észrevételeit, de azt mondta, hogy minden ésszerű javaslatot hajlandó megvitatni velük.

Mégsem kőbe vésett

Bár Navracsics Tibor korábban több alkalommal is világossá tette, hogy a járási körzetek határa vagy az egységek székhelyei a társadalmi egyeztetés során még módosulhatnak ugyan, de a körzetek száma már semmiképpen nem nőhet a javaslatban szereplő 168 + 7 fölé, a miniszter információink szerint most mégis hajlandó engedni a budapesti polgármestereknek, és úgy tudjuk, az engedékenység a miniszterelnöknek sincs ellenére.

Az [origo]-nak hétfőn egymástól függetlenül több kormányzati forrás is azzal magyarázta, hogy Orbán Egerben beleszólás nélkül engedett szabad folyást a vitának, hogy a kormányfő valamelyest tart a budapesti polgármesteri lobbitól, és nem akar feleslegesen konfrontálódni velük. "Ha 23-at akarnak, akkor legyen meg az akaratuk, nem múlik rajta semmi" - fűzte hozzá egy, a miniszterelnök hozzáállását ismerő kormánypárti vezető.

Szakemberek kellenek vagy kiszuperált képviselők?

Az [origo] információja szerint ha a fővárosi vita le is zárul, a járási hivatalok vezetői körül újabb front nyílhat hamarosan. Úgy tudjuk ugyanis, hogy Lázár János frakcióvezető a képviselőkkel folytatott személyes megbeszélésein több tucat kormánypárti képviselőnek járási hivatalok vezetését ígérte azért a cserébe, hogy 2014-től már nem lesz helyük a megfeleződő létszámú parlamentben. A közigazgatási tárca vezetői és a KIM irányításával dolgozó kormánymegbízottak ugyanakkor a kárpótolandó politikusok helyett szakembereket látnának szívesen az általuk vezetett megyei kormányhivatalok alá tartozó szervezetek élén.

A kérdés érintőlegesen egyébként felvetődött már az egri frakcióülésen is: a tanácskozás szerda esti etapjában egy képviselő arról faggatta a miniszterelnököt, hogy a kormány politikai vagy szakmai vezetőket képzel-e a később létrejövő járási hivatalok élére. Orbán Viktor a résztvevők beszámolói szerint úgy válaszolt, hogy "fontos a bajtársiasság, de a szakmai hozzáértés is", a posztok kiosztásánál ezért a kormány ígérete szerint mindkettőt figyelembe fogja venni. Az ugyanakkor információink szerint egyelőre további vita tárgya, hogy összeférhetetlen-e a pozíció például a képviselőséggel vagy polgármesterséggel.

Úgy tudjuk, hogy a KIM - Orbán Viktor elképzeléseivel összhangban- egy olyan megoldásban gondolkodik, amely szerint a 2013. január 1-jével felálló hivatalok élére átmeneti időre szakembereket ültetnének, a 2014-es választás után pedig a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok vennék át a hivatalok vezetését. (Ez történt másfél éve a regionális közigazgatási hivatalok megyei kormányhivatallá alakításakor is: az intézmények formálisan már 2010 őszén létrejöttek, a hivatalok vezetői - a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízottak, akik szinte egytől egyig kormánypárti képviselők is - azonban csak 2011 január elsejétől foglalták el pozícióikat, addig közigazgatási szakemberek - jellemzően a hivatalok korábbi vezetői - irányították működésüket.)

Borítékolható a csúszás 

A járási hivatalok a kormány tervei szerint a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek majd 2013. január 1-jétől, és átveszik az önkormányzatoktól mindazokat a - jellemzően jegyzői, hatósági - feladatokat, amelyek jelenleg is államigazgatási hatáskörbe tartoznak, de még az önkormányzati hivatalok végeznek. Az átalakításról szóló törvényjavaslat-csomagot (benne a járáshatárokkal és -székhelyekkel) a közigazgatási államtitkár a múlt hét végére ígérte benyújtani a parlamentnek, a mostani viták fényében azonban akár több hetet is csúszhat a kormány terve.

Ez utóbbit pénteken egyébként maga a KIM is elismerte. A tárca az MTI érdeklődésére ugyanis azt írta: hogy "a Fidesz-KDNP egri frakcióülésén felmerült kérdések miatt még további egyeztetésekre van szükség a járások ügyében a minisztérium és a kormánypárti képviselőcsoport között".

Napirenden volt a járások ügye hétfőn a Pintér Sándor belügyminiszter által összehívott Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumán is. A találkozó apropóján kiadott állásfoglalásában a Magyar Önkormányzatok Szövetsége  (MÖSZ) egyebek mellett szintén azt sürgette, hogy Budapesten minden kerület önálló járás legyen, a járási hivatalokat pedig politikai pártokhoz nem kötődő, független szakemberek irányítsák.