Egyre kegyetlenebbek az összezsúfolt rabok

Európában csak az olasz börtönök zsúfoltabbak a magyarnál, itthon tíz férőhelyre már 14 rab jut, ráadásul egyre növekszik a számuk, miközben a börtönőrök, nevelők nem lettek többen. Néhány hete összevarrta megkínzott zárkatársa száját egy elítélt, a szakértők szerint ez az eset is arra bizonyíték, hogy minél többen szoronganak minél kisebb helyen, annál brutálisabbak a konfliktusaik. Magyarország mindemellett szerencsés, mert bár a rabok között a kényszerítés vagy a súlyos testi sértések száma néhány év alatt gyakorlatilag megduplázódott, börtönlázadás még nem volt.

Január 22-én két fiatalkorú rab várt a másnapi szállítására a kaposvári börtönben. Az egyik, akit már elítéltek, brutálisan megkínozta a társát, aki még csak előzetes letartóztatásban volt: a fiút társa összeverte, a száját tűvel és cérnával összevarrta, és azzal is megfenyegette, hogy eszik a húsából. Az intézetparancsnok kényszerítés bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett, és azonnali vizsgálat is indult a börtönben. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a történtekről kiadott közleményében megjegyezte, hogy a Somogy megyei börtön telítettsége tartósan meghaladja a 180 százalékot, mivel a büntetés-végrehajtás minden előzetes letartóztatásban levő fogvatartottat köteles befogadni, a szűkös kapacitások ellenére is.

Nem csak a kaposvári börtön van ilyen helyzetben, tavaly országosan 137 százalékos volt a börtönök telítettsége. A rabok száma már jelentősen túllépi a 17 ezret, és az eddigi tendencia alapján ez még tovább növekedhet: 2008 óta ugyanis, amikor a legalacsonyabb, 118 százalékos volt a férőhelyek kihasználtsága, folyamatosan növekszik a zsúfoltság. Az előzetesben levő foglyok száma ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt volt, és a jogerősen elítéltek száma is hasonló mértékben nőtt. Az ombudsman 2009-es börtönvizsgálatában a Baranya megyei börtönből számolt be olyan egyszemélyes zárkákról, amelyben két darab háromemeletes ágyon hatan aludtak. Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy a zsúfoltság nem csak a raboknak rossz, hanem az őröknek is, hiszen megterhelőbbé válik a munkájuk.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a zsúfoltsággal párhuzamosan növekszik-e a fogvatartottak közötti erőszakos cselekmények száma és brutalitása, kihozhat-e az egyébként békés rabokból is kíméletlen agressziót, hogy egyre többen vannak egy zárkában, miközben a börtönök jelenleg nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy a börtönőrök vagy nevelők számát növelhetnék.

A gyenge pontot kell elrejteni

Ha egy zárkában három helyett öt fogvatartott van, nyilván kevésbé ellenőrizhetők, jobban ki tudják használni vagy kijátszani a személyzetet - mondta az [origo]-nak Fliegauf Gergely börtönpszichológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Ezt a helyzetet az áldozat típusú rabok megsínylik, a "ragadozók" viszont előnyt kovácsolhatnak belőle. Ilyen esetekben könnyebben kialakulnak az érdekszövetségek a börtöntársadalomban. Az erősebbek maguk köré gyűjtik a gyengébbeket, és az így kialakult gengek rivalizálni kezdenek egymással, igaz, a gengesedés Magyarországon - mondjuk Nyugat-Európával szemben - még nem jellemző.

A börtönben nem is feltétlenül a bezártság jelenti a legnagyobb terhet az elítéltek számára, hanem a társakkal való kényszerű együttélés - mondta Fliegauf Gergely. A börtönben az elítéltek meg vannak fosztva a magánytól: nem tehetik ki például családtagjaik fotóját sem a falra anélkül, hogy azt kockáztatnák, kiröhögik őket a többiek. "A sanyargatás mindig a gyenge pont megtalálásával kezdődik" - magyarázta. Az összezártság miatt a legapróbb konfliktusok is kiéleződhetnek, és a börtönőröknek bőven van munkájuk azzal, hogy megelőzzék, hogy az egyik rab megalázza a másikat vagy kényszerítse különféle dolgok elviselésére. Ilyen például a kényszerkártyáztatás, amit ha az őrök nem vesznek észre idejében, az áldozatok egy este alatt elkártyázhatják nemcsak a ruhájukat, de a kinti vagyontárgyaikat is.

Ha a fogvatartottak sokan vannak, abban is akadályozzák egymást, hogy a személyzettel beszélgessenek. A gyengébbek elé lehet, hogy betolakodnak, így nem tudja akkor elmondani a gondjait a nevelőnek, amikor akarja, és legrosszabb esetben "befalcol", vagyis öngyilkosságot kísérel meg. Ugyanakkor paradox módon a rabok túl szellős elhelyezése is növelheti az öngyilkosságok kockázatát: Dániában például sok rab egymagában van egy zárkában, így ha megsebesíti önmagát, kisebb esélye van annak, hogy a többi rab észrevegye és megakadályozza ezt - magyarázta Fliegauf.

Világszerte egyértelműen kimutatható, hogy a zsúfoltság növekedése együtt jár a rabok közötti összetűzések számának és durvaságának növekedésével - mondta a börtönpszichológus. Brazíliában volt olyan eset, amikor az egyik rab megette a másik szívét, Franciaországban néhány éve az egyik fogvatartott tüdejét ette meg egy társa. "A zsúfoltság általában az előzetesházakban nagyobb világszerte, és ezeken a helyeken fordulnak elő nagyobb bestialitással és gyakorisággal erőszakos cselekmények" - fogalmazott.

A tizenévesek a legbrutálisabbak

A másik kritikus hely a fiatalkorúak börtöne. A tizenéves fiatalok az életkoruknál és az éretlenségüknél fogva máshogy kezelik az agressziót. Ráadásul nincs tapasztalatuk a bűnözésben, nincs még hírnevük vagy hatalmuk - mondta Fliegauf -, ezért több agresszióval vívják ki a helyüket a hierarchiában. Hajlamosabbak a kábítószer használatára is - tette hozzá.

A hírekbe kerülő erőszakos cselekmények egy részét is fiatalkorúak követik el. Fiatalkorú volt a rabtársa száját összevarró kaposvári elítélt is, de 2007 őszén a tököli fiatalkorúak börtönében történt az az első hírekben öngyilkosságnak bemutatott eset, amelyről később kiderült, hogy valójában a társai ölték meg a rabot.

"A zsúfoltság és a semmittevés különösen a fiatalkorúak körében erőszakos cselekményekhez vezet, megnövekedett a testi sértés és a szemérem elleni erőszak száma" - állapította meg az ombudsman börtönvizsgálata, amely szerint ráadásul kimutatható, hogy a fiatalok csak a nagy létszámú intézményekben - például Tökölön és Szirmabesenyőn - követtek el egymás sérelmére erőszakos cselekményeket, miközben Pécsen és Kecskeméten, ahol csak kevesebb fiatalt tartanak fogva, nem történt ilyen eset. A tököli és szirmabesenyői helyzeten az ombudsman vizsgálata után javítottak.

Sok a kényszerítés és a súlyos testi sértés

"Minél kisebb a fizikai tér, annál nagyobb a súrlódások lehetősége" - mondta az [origo]-nak Széles Gábor, a BVOP fogvatartott-ügyek főosztályának vezetője. Az egymás mellett élni kényszerülő emberek nagyon különböznek, ráadásul sokan közülük éppen azért kerültek börtönbe, mert valamilyen konfliktust nem a legmegfelelőbb módon oldottak meg - mondta. A főosztályvezető szerint mindezek ellenére a 2000-es évek összesített adatai azt mutatják, a növekvő zsúfoltság nem érezteti a hatását a fogvatartottak közötti összetűzésekben. "Nem javultak, de nem is romlottak a fegyelmi statisztikák" - mondta, hozzátéve, hogy ezt az eredményt a bv-ben dolgozók szakmai munkájának tudja be.

A BVOP legutóbbi elérhető, 2010-es évkönyve is viszonylag pozitív képet fest a helyzetről: "A fogvatartás biztonságát a büntetés-végrehajtási szervezet a folyamatosan növekvő fogvatartotti létszám és a gazdasági nehézségek ellenére is fenntartotta. Ennek köszönhetően nagyobb társadalmi visszhangot, médiaérdeklődést kiváltó rendkívüli esemény 2010-ben nem történt."

A 2009-es évkönyv pedig ezt állapította meg: "a biztonsági helyzet stabilitása annak a tükrében különösen figyelemre méltó eredmény, hogy a fogvatartotti népesség létszáma, ezen belül az előzetes letartóztatottak aránya jelentős mértékben nőtt". Az évkönyv azt is kiemelte, hogy 2009-ben a bv-személyzet elleni támadások száma húsz százalékkal csökkent. Ugyanakkor arról nem írt, hogy az előző évhez viszonyítva a kényszerítéses esetek száma több mint a duplájára nőtt, csak annyit jegyzett meg, hogy "a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorítására továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani".

A BVOP-tól kapott adatok szerint az elmúlt években valóban nem nőtt, sőt 2010-hez képest tavaly csökkent a súlyosabb, erőszakos konfliktusok száma. Ugyanakkor a 2006-2008 közötti statisztikákhoz képest látványosan romlott a helyzet. Míg például 2007-ben 62, 2008-ban 72 esetben követtek el kényszerítést a rabok egymás ellen, 2010-ben ez a szám 169 volt, és tavaly 131-re sikerült visszaszorítani. Súlyos testi sértést is 2010-ben követtek el a legtöbbször: 116 ilyen eset történt, miközben 2007-ben például csak 53. A számok növekedése részben együtt járt a zsúfoltság növekedésével: 2007-2008 volt a fordulópont.

Fogvatartottak által elkövetett súlyosabb esetek (forrás: BVOP)	2006	2007	2008	2009	2010	2011
telítettség (%)	137	132	118	124	133	137
hivatalos személy elleni erőszak	48	58	49	40	68	66
súlyos testi sértés	50	53	86	91	116	97
kényszerítés	77	62	72	166	169	131
szemérem elleni erőszak	15	39	35	35	42	27

Az öngyilkosságok száma viszont nem nő, erre külön megelőzési program keretében kiemelt figyelmet fordít a bv, így az esetek száma minden évben jóval tíz alatt marad - szemben például Franciaországgal, ahol ez az egyik legjelentősebb probléma. A BVOP szerint a szakmai kulcsmutatók megfelelnek a nemzetközi adatoknak, és a súlyosabb esetek számának növekedése párhuzamos azzal, hogy a fogvatartottak száma is több ezerrel nőtt az elmúlt években.

Hány négyzetméteren maradnak épeszűek a rabok?

A magyar börtönök évtizedek óta küzdenek a túlzsúfoltsággal, egy, az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó kriminológus szerint már a kilencvenes években több tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy ez milyen veszélyekkel jár. A legalacsonyabb fogvatartotti létszám 12,5 ezer fő volt, még 1995-ben. Ez négyezer-ötszázzal kevesebb, mint most. Országosan a legnagyobb zsúfoltság 2000-ben volt, 156 százalék - olvasható egy 2011 elején a Börtönügyi Szemlében megjelent cikkben. Jelenleg Európában csak Olaszország börtönei zsúfoltabbak, ott a magyarországinál is kilenc százalékkal nagyobb, 147 százalékos a telítettség. Viszont Magyarországon mindezek ellenére nem volt még börtönlázadás, miközben például Szlovákiában az elmúlt tizenöt évben kétszer is történt ilyen - mondta a kriminológus. (Szlovákiában csak 89,5 százalékos a telítettség.)

A bebörtönzési ráta - vagyis, hogy a lakosság számához viszonyítva hány ember tölti büntetését - Magyarországon a növekvő zsúfoltság ellenére sem olyan magas a Börtönügyi Szemlében megjelent statisztika szerint: a középmezőnybe tartozik az ország, nagyjából Spanyolországgal és Nagy-Britanniával van egy szinten. (Messze a legtöbb embert Oroszországban tartják fogva, de az Egyesült Államok - ahol a börtönök telítettsége 110 százalékos - is élen jár ebben.)

Az nem egyértelmű, hogy miért kerül egyre több ember börtönbe az elmúlt években - van, aki szerint a büntetőjogi szigorítások éreztetik a hatásukat, mások szerint azokat majd csak évek múlva lehet érzékelni. Széles Gábor szerint a bűnüldözéssel kapcsolatos egyre szigorúbb állami hozzáállás és az igazságszolgáltatás meg a bűnüldöző szervek javuló munkája áll a rabok számának növekedése mögött.

A telítettség miatt a büntetés-végrehajtásnak állandóan nehézségei voltak azzal, hogy betartsák a törvényben előírt, egy fogvatartottra jutó négyzetméterszámot. Egy 1996-os rendelet szerint három négyzetméter jár egy elítéltnek, egy előzetes letartóztatásban levőnek pedig négy. "2010-ben Pintér Sándor belügyminiszter módosította ezt a rendelkezést, így most már nem kötelező az előírt terület betartása, csak törekedni kell rá" - mondta az [origo]-nak Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság munkatársa, aki szerint ez valójában csak törvényesítette a már amúgy is fennálló állapotot. Bár itthon így már a helyzet nem számít jogsértőnek, szerinte "bármelyik fogvatartott menne Strasbourgba, megnyerné". 2011 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága meg is állapította a "Szél kontra Magyarország" ügyben, hogy a 4 négyzetméternél kisebb területen való fogvatartás embertelen bánásmódnak minősül - tette hozzá az ilyen ügyekben pereskedőket is képviselő Helsinki Bizottság munkatársa.

Oda szállítják, ahol jobban elfér

Bár a büntetés-végrehajtás abba nem szólhat bele, hogy hány rabról kell gondoskodnia, a feszültség csökkentése érdekében igyekszik minél inkább bővíteni az oktatási és a munkalehetőségeket. Fliegauf Gergely szerint az elfoglaltság egyértelműen segíti a feszültség levezetését, minél kevesebb időt tölt az elítélt a zárkában, annál jobb. A börtön ugyanakkor önmagától nem képes elegendő programot biztosítani a fogvatartottaknak, szükség van civil együttműködőkre. Az agressziót az egészséges étkezés is csökkenti - jegyezte meg a börtönszociológus. De ha a fiatal elítélt édességet vesz a kantinban, akkor nehéz egészséges étkezésről beszélni.

Az elmúlt években újranyitották az állampusztai börtön korábban bezárt részlegét és a Gyorskocsi utcai intézetet is. Széles Gábor azt mondta, egy 2010-es kormányhatározat tízéves férőhely-bővítési programról rendelkezett, amelytől a telítettség csökkenését várják. "2008-tól működik a bv nagyszabású "telítettségkiegyenlítő" programja is, amelynek keretében a zsúfoltabb, keleti börtönökből, vagyis a megyei intézményekből átszállítják a rabokat olyan bv-intézetekbe, amelyekben kisebb a kihasználtság. Van ugyanis olyan börtön, amelyben 108-110 százalékos a telítettség, de olyan is, amelyben 170-180 - magyarázta a BVOP főosztályvezetője. A büntetés-végrehajtás 2010-es évkönyve szerint folyamatos elhelyezési problémákkal jellemzően a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Borsod megyei börtön, illetve a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet küzd, ezek "telítettségének enyhítését folyamatosan koordináljuk". "Az átcsoportosításokra a fogvatartottak heti rendszeres körszállításai alkalmával, illetve indokolt esetben célszállítással kerül sor. A program beindulása óta összesen 6811 fogvatartott átcsoportosítására történt intézkedés.