Egyelőre csak szavakban békül az ellenzékkel a Fidesz

Bár Martonyi János, Lázár János, Navracsics Tibor és a kormánypártok más vezetői ígérték, a parlament napi munkájában eddig nincs nyoma annak, hogy a Fideszben és a KDNP-ben nyitottabbak lennének az ellenzékkel szemben. Fideszes képviselők szerint erre külön nincs is szükség, a lassabb parlamenti tempó önmagában is segíti a nyitottságot. Orbán Viktor hétfőn fegyverszünetet ajánlott az ellenzéki pártoknak, de feltétellel: ne szítsanak további nemzetközi vitákat a kormány lépéseiről.

Szavazó képviselők egy korábbi ülésen

"Úgy vélem, hogy mostantól meg kell erősítenünk a párbeszédet és az együttműködést az ellenzékkel" - mondta február elején a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva Martonyi János külügyminiszter. Martonyi ezzel a kijelentésével szokatlan hangvételű kormánypárti nyilatkozatok egész sorát nyitotta meg, azt jelezve, hogy a kormány a jövőben megpróbálja békülékenyebb arcát mutatni.

Két nappal később a Népszabadságban jelent meg interjú Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével, aki bejelentette: ötpárti tárgyalást kezdeményeznek a még hátralévő kétharmados törvényekről. Országértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is úgy fogalmazott: "Törekednünk kell a megegyezésre, törekednünk kell a viták békés rendezésére mindenkivel, aki Magyarország megújulását támogatja, vagy legalábbis elfogadja."

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is hasonlóan fogalmazott most vasárnap, az m1 A lényeg című műsorában. Azt mondta: a leginkább az fájdalmas neki az elmúlt majdnem két évből, hogy nem figyeltek oda eléggé az ellenzék véleményére. "Az erősnek kell mindig türelmesnek és belátónak lennie, én azt gondolom, hogy ez az év meg fogja hozni ezt is" - mondta Navracsics, aki kedden a Ma reggel című műsorban is reményét fejezte ki, hogy "kormány és ellenzék viszonyrendszere változik" majd.

A gyakorlat nem változott

A választások óta eltelt majdnem két évben a Fidesz csak egyetlen ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el: a sporttörvény egy kisebb módosítását, amelyet a jobbikos Szilágyi György nyújtott be. A Jobbikhoz fűződik az egyetlen ellenzéki kezdeményezésű országgyűlési határozat is: ez a házszabályt módosította, annak érdekében, hogy ne kelljen minden héten formálisan egyetlen napra frakcióvezető-helyettessé választani azt, aki napirend előtt akar felszólalni.

Ebben a ciklusban kétszer kérték ki külön is az ellenzék véleményét a kormánypártok: az alkotmány-előkészítő bizottságban és az új választási rendszerről tárgyaló albizottságban. Az alaptörvényt előkészítő testület munkájából az ellenzéki pártok mindegyike kivonult, hogy így tiltakozzon a Fidesz szerintük antidemokratikus politikája ellen. A választási rendszer ügyében az ellenzék ugyan elmondta, illetve leírta a véleményét, de ebből semmi nem került be a végül Lázár János által beterjesztett új törvénybe.

Az ellenzéki pártok éppen ezért kétkedve fogadták Lázár János ötpárti egyeztetésekről szóló javaslatát. "A tapasztalatok szerint a Fidesz ilyen irányú kezdeményezése egy nagy lufi szokott lenni" - nyilatkozta Szanyi Tibor, az MSZP képviselője. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője pedig megjegyezte: továbbra is érvényben van az a tavaly elfogadott házszabály-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen nap alatt, érdemi vita nélkül fogadjanak el törvényeket, ezért a képviselőcsoport úgy döntött, nem vesz részt olyan törvényjavaslatok vitáján, amelyeket ezzel a módszerrel, kivételes, sürgős eljárásban tárgyalnak.

Hozzászólás nélkül

A gyakorlat egyelőre a kétkedőket igazolja: az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első két napján - az [origo] által meglátogatott három bizottságban - a régi gyakorlat szerint folyt a munka. Hétfőn délelőtt az alkotmányügyi bizottság tartott ülést, amelyen a legtöbb törvényjavaslat keresztülmegy. A kormánypárti képviselők ezen a napon egyetlen ellenzéki indítványt sem vettek tárgysorozatba, vagyis úgy döntöttek, hogy tárgyalni sem kívánnak róluk.

Leszavazták például Bárándy Gergely szocialista képviselő határozati javaslatát, amely felkérte volna a kormányt, hogy terjesszen elő törvénymódosítást az előzetes letartóztatás szabályainak megváltoztatásáról. Bár a határozati javaslat az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottságának munkája alapján született, mindhárom ellenzéki frakció támogatta, és a szabályozás minden részletkérdését a kormányra bízta volna, a kormánypárti képviselők nem vették tárgysorozatba.

Mindhárom ellenzéki párt támogatta Schiffer András LMP-s képviselő törvényjavaslatát is, amely a kommunista állambiztonsági szolgálatok iratainak sorsát rendezte volna. Schiffer hiába érvelt amellett, hogy épp az új alaptörvény, illetve annak átmeneti rendelkezései teremtették meg az alapot a pártállami múlt feltárására, a kormánypárti képviselők egyáltalán nem szóltak hozzá a napirendhez, és tartózkodó szavazataikkal elkaszálták a javaslatot.

Leszavazott módosítók

Mintegy öt perc alatt jutottak hasonló sorsra a gazdasági bizottság keddi ülésén azok a módosító indítványok, amelyeket az úgynevezett uniós pénzügyi paktum elfogadásáról szóló határozati javaslathoz nyújtottak be. Ezek között ugyan voltak olyanok - a Jobbik javaslatai -, amelyek elfogadása egyben a paktum elutasítását jelentette volna, de olyanok is - az LMP javaslatai -, amelyek más, a paktumhoz nem tartozó ügyekben biztatták volna tárgyalásokra a kormányt.

Hosszú, mintegy kétórás vita folyt az emberi jogi bizottság keddi ülésén az egyházügyi törvényhez benyújtott módosító indítványokról. Azt tárgyalták, hogy a parlament melyik vallási közösséget ismerje el egyházként. A bizottság végül csak a fideszes Demeter Zoltán javaslatát támogatta, amely Magyarországi Iszlám Tanács néven mindkét muszlim közösséget beemelné az elismert egyházak közé. A kormánypárti képviselők az összes ellenzéki indítvány esetében tartózkodtak.

"Az a korábbi ciklusokban sem volt szokás, hogy ennél nagyobb számban fogadjanak el ellenzéki javaslatokat" - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik képviselője, aki szerint arra nem érdemes számítani, hogy ezentúl hirtelen befogadnak majd ellenzéki indítványokat. "Mi vagyunk kétharmados többségben, mi kormányozzuk az országot" - jelentette ki egy másik kormánypárti képviselő, aki szerint az ellenzéki képviselők sem gondolják komolyan a javaslataikat, csak "felháborító színjátékot" akarnak rendezni.

Fegyverszüneti ajánlat

"Ha valami tényleg fontosat akar elérni egy ellenzéki képviselő, akkor keresse meg az előterjesztőt, vagy beszéljen az illetékes államtitkárral" - mondta az [origo]-nak az alkotmányügyi bizottság egyik tagja, aki szerint az ellenzékiek gyakran olyan ügyekben nyújtanak be javaslatokat, amelyekben meg sincs nyitva a vita. Schiffer András javaslatáról a fideszes képviselő azt mondta: fontos lenne, hogy végre tiszta lapot lehessen kezdeni az állambiztonsági szolgálatok iratainak ügyében, de szerinte az LMP-s kezdeményezés erre nem alkalmas. Azt nem árulta el, hogy miért nem az, de a törvényjavaslat 13 oldalas terjedelmét kevesellte.

Az [origo] által megkérdezett fideszes képviselők szerint nincs is szükség az ellenzéki pártoknak tett gesztusokra. "Majd ha nem járnak árulkodni Brüsszelbe, akkor mi is megértőbbek leszünk velük" - mondta az [origo]-nak kedden az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor is hasonlóan fogalmazott hétfőn a parlamentben a frakcióvezetők reakcióira adott viszontválaszában.

"Az ember úgy érzi, hogy hátba támadják, az ország polgárai úgy érzik, hogy nem állnak ki mellettük, amikor azt találja mondani egy képviselő, hogy ő szégyelli Magyarországot" - mondta a parlament nyitónapján Orbán Viktor a szocialista EP-képviselőkre utalva, és arra kérte Mesterházy Attila MSZP-elnököt, hogy párttársai az Európai Parlamentben "időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".

Időt kínálnak és nyernek

Az [origo] által megkérdezett kormánypárti képviselők úgy érzik, a békülékeny hangnemet hangsúlyozó nyilatkozatok közül a miniszterelnök néhány mondata a legfontosabb. "A kormányfő fegyverszünetet ajánlott a szociknak" - fogalmazott egyikük, aki szerint a kormánynak az EU-s eljárások és a nemzetközi médiavisszhang után nyugodtabb légkörre van végre szüksége. Szerinte ennek érdekében mutat a kabinet kompromisszumkészséget az európai partnerek felé, és igyekszik csökkenteni a hazai konfliktusok számát is.

Ezt a szándékot tükrözi Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetőjének nyílt levele is, amelyet Mesterházy Attilának címzett. Ebben Gyürk András arra kéri a pártelnököt, szólítsa fel az MSZP két EP-képviselőjét, Göncz Kingát és Tabajdi Csabát, hogy ne támogassák azt a kedden benyújtott európai parlamenti határozati javaslatot, amely további eljárásokat szorgalmaz Magyarország ellen. A csütörtökön napirendre kerülő javaslat egyebek mellett kilátásba helyezi az EU-szerződés 7. cikkelyének alkalmazását is, amely értelmében Magyarország elveszíthetné szavazati jogát az Európai Tanácsban, és veszélybe kerülnének az uniós támogatások is. "Felesleges hangsúlyoznunk, hogy ez milyen drámai következményekkel járna hazánk számára" - írta Gyürk.

Bár a szavazati jog megvonására kicsi az esély, mivel ehhez a tagállamok vezetőit tömörtő Európai Tanács egyhangú döntése és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, a kormánypártok számára már egy ilyen eljárás elindítása is kínos lenne. A kormány ugyanis éppen megbékélni igyekszik a nemzetközi intézményekkel, és hitelkeret-megállapodást kötne az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt a Fidesz szeretné legkésőbb májusig tető alá hozni, ha viszont továbbra is napirenden maradnak magyar döntések az Európai Parlamentben, ez akár veszélybe is kerülhet.