Megintette a magyar kormányt az EU vasökle

Uniós vizsgálatok indulnak a magyar kormány intézkedései miatt, miután az Európai Parlament elfogadott egy erről szóló javaslatot csütörtökön. A vizsgálat végén az Európai Unió megállapíthatja, hogy a kormány intézkedései megsértik az EU alapelveit, és ajánlásokat tehet arra, hogy a kormány milyen módon változtasson a kifogásolt döntéseken, illetve ellenőrizheti az ajánlások végrehajtását. A magyar néppárti delegáció tagjai koncepciós perek gyakorlatát idézőnek nevezeték az eljárást, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig azt kifogásolta, hogy az EP döntése nem veszi figyelembe a tényt, hogy a kormány "éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal".

Megszavazta az Európai Parlament többsége csütörtökön azt a javaslatot, amelyet négy frakció nyújtott be a magyar kormány intézkedéseinek vizsgálatára. A szavazáson 315 képviselő igennel, 263 nemmel voksolt. A határozat szövegét itt olvashatja.

Mit jelent ez?

A baloldali frakciók által benyújtott határozat "súlyos aggodalmat" fejez ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". A tervezet felszólítja a kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A határozat felszólítja az az Európai Bizottságot, hogy vizsgáljon felül több magyar jogszabályt. Így megvizsgáltatják az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jegybanki törvényt, az Alkotmánybíróság jogkörét, az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetését, a választási törvényt, a politikai ellenzék jogainak gyakorlását, a sajtószabadságot és az egyházi törvényt.

A tervezet az igazságügyi és szabadságjogi EP-bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy - az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal együttműködve - figyelje az ajánlások átültetését és készítsen róla jelentést. Azt pedig az EP házbizottságára, az elnökök konferenciájára bízza, hogy a készülő LIBE-jelentés alapján adott esetben "aktiválja a szükséges intézkedéseket", és kezdeményezzen akár eljárást az EU alapszerződésének (az európai alapértékek sérelmének veszélye esetén érvényesíthető) 7. cikkelye alapján.

Mit mond a 7. cikk?

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint többféle büntetést kaphatnak azok a tagállamok, amelyek megsértik az EU alapelveit (a szerződés teljes szövegét itt olvashatja). A most elfogadott határozat kifejezetten ennek első bekezdését lépteti életbe a kormány intézkedései miatt.

E szerint "a Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki. A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett,
továbbra is fennállnak-e."

Kérlelte a Fidesz az MSZP-t

A tervezet benyújtói között a magyar kormányt korábban már hevesen kritizáló Daniel Cohn-Bendit mellett ott van Göncz Kinga és Tabajdi Csaba, az MSZP két EP-képviselője is. A tervezet miatt a Fidesz EP-frakciója szerdán arra kérte Mesterházy Attilát, hogy szóljon a párt képviselőinek: ne támogassanak olyan határozatot, amely súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve. A Fidesz-frakció szerint a határozattervezet többek között "kilátásba helyezi a lisszaboni szerződés hetedik cikkelyének alkalmazását is", és ez esetben "Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezer milliárd forint uniós támogatás is".

Tabajdi Csaba szerint a Fidesz-frakció félremagyarázta a határozattervezetet, amelyben szó sincs még arról sem, hogy elítélnék a kormányt vagy Magyarországot. "A legkeményebb pontja az, hogy az EP aggodalmát fejezi ki" - mondta Tabajdi Csaba az [origo]-nak. A lisszaboni szerződés hetedik cikkelyének három pontja van, ezek közül csak a harmadik jár szavazatvesztéssel, de forrásmegvonással még az sem, a mostani négypárti határozattervezet pedig nem erre, hanem az első pontra tesz utalást - mondta a szocialista EP-képviselő.

Az első pont szerint a Tanács - tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésével - megállapíthatja, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egy ország megsérti az EU alapelveit. De még mielőtt ezt kimondja, meg kell hallgatni az érintett ország vezetőjét, és ajánlásokat is tehetnek neki. "Mi, szocialista képviselők megmondtuk, hogy nem fogunk semmi olyasmit megszavazni, ami pénzt vesz el az emberektől. Itt erről szó sincs, de még csak a kormányt sem ítéli el az állásfoglalás-tervezet" - mondta Tabajdi.

Az elfogadott javaslat mellett másik két tervezetet is benyújtottak az EP elé. Az egyiket a Fideszt is magában foglaló Néppárt, a másikat a konzervatív frakció szövetsége, de ezeket leszavazták a képviselők.

A magyar néppárti delegáció tagjai a szavazást azt MTI-nek úgy kommentálták, hogy a "képmutató és felelőtlen" határozat elfogadása rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: "az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása".

"Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, akik szerint  "a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is". 

Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke úgy vélte: a baloldali stratégia arra irányulhat, hogy felülbírálják a magyar választók kétharmados többséget eredményező döntését, ez a mostani határozat azonban "erre a célja alkalmatlan eszköz". A fideszes politikus ehhez hozzáfűzte: lehet, hogy a határozattal Magyarországnak akartak ártani, ám az valódi kárt az európai gondolatnak okoz, s a szélsőségeseket erősíti.

A szintén néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.

Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva más jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe.

A kormány nevében Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár reagált az EP döntésére, aki politikailag motivált döntésnek nevezte a strassbourgi voksolást. 

Kovács Zoltán az MTI-nek azt mondta: láthatóan egy olyan döntésről van szó, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy "a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal". Ezzel kapcsolatban idézte Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénteken küldi el a kabinet.

A csütörtökön Strasbourgban hozott, jogi következményekkel nem járó döntést annak "egyértelműen politikai motivációja" miatt a magyar kormány minden szempontból elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy a kabinetnek semmilyen vitája nincs az Európai Unió alapelveit illetően, ugyanis "Magyarország egy olyan demokratikus jogállam, amelyben minden olyan érték érvényesül, amelynek az EU-ban érvényesülnie kell" - tette hozzá az államtitkár, emlékeztetve, hogy a magyar kormány világossá tette: ha a magyar jogrendszerben történt változások bármelyikéről kiderül és be is bizonyosodik, hogy nincs összhangban az európai joggal, akkor megtalálja a megfelelő megoldási keretet.