Az utolsó pillanatig csiszolták a Barrosónak küldött választ

A közszféra egészére kiterjesztenék a nyugdíjkorhatár utáni továbbdolgozás lehetőségét - az [origo] információi szerint így oldaná fel a kormány a vitát az Európai Bizottsággal a bírók nyugdíjazása ügyében. Ezt a javaslatot is tartalmazza az a levél, amelyet határidőre, pénteken küldtek el válaszul az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokra. Tartalmáról még csütörtök este is tárgyaltak a kormány képviselői Brüsszelben. A válaszlevélben újabb kifogásokra is reagál a kormány, például a Szájer József fideszes politikus felesége vezette Országos Bírói Hivatal létrehozására, a médiatörvényre és a Klubrádió frekvenciavesztésére.

Az utolsó pillanatig tárgyalt a kormány az Európai Bizottsággal arról a levélről, amelyet péntekig kellett elküldeni a brüsszeli testületnek válaszul a január 17-én bejelentett kötelezettségszegési eljárásokra. A levél nem rövid, több mint száz oldal. A magyar kormány pedig nem akarta a véletlenre bízni a sorsát, az elmúlt egy hónapban folyamatosan konzultált Brüsszellel, hogy biztosan olyan választ küldjön, amelyet az Európai Uniót irányító bizottság központjában is elfogadnak.

Az Európai Bizottság három ügyben indított kötelezettségeszegési eljárást: a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény miatt, az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével és az ombudsman idő előtti menesztésével kapcsolatban, illetve a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre leszállításával kapcsolatban.

José Manuel Barroso és Orbán Viktor január végi tárgyalása előtt Brüsszelben

A csütörtök estig tartó tárgyalások az [origo] információi szerint leginkább az utóbbi kérdésről szóltak Brüsszelben az Európai Bizottság és a magyar kormány szakértői között. A kabinet a felvetett problémákat az utolsó javaslat szerint azzal oldaná meg, hogy nemcsak a bírókra, hanem a közszféra valamennyi dolgozójára kiterjesztené azt a korábban már felvetett lehetőséget, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése után (ez most 62 év) az érintettek saját kérésükre tovább dolgozhassanak munkahelyükön.

Közvetlenül határidő előtt

A kormány végül a rendelkezésére álló - a szokásos két hónapossal szemben ezúttal - egy hónapos határidő lejárta előtt, péntek délután elküldte azt a válaszlevelet, amelyben a kötelezettségszegési eljárásokban felvetett aggályokra reagál. Az Európai Bizottság péntek déli sajtótájékoztatóján a testület szóvivője még arról számolt be, hogy nem kapták meg a magyar kormány válaszlevelét, és még délután fél kettőkor is azt válaszolta az Indexnek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője, hogy "az utolsó simításokat végzik a válaszokon".

Az utolsó perces pontosításra, úgy tudjuk, a szerdai kormányülésen született döntés adott felhatalmazást az igazságszolgáltatási és az adatvédelmi törvény ügyében tárgyaló Répássy Róbert igazságügyi államtitkár vezette delegációnak (a jegybanktörvény ügyében másik bizottság tárgyalt). A korrekciót információink szerint azért tartották szükségesnek, hogy a kormány el tudja hitetni a bizottsággal, hogy a bírák idő előtti nyugdíjazása nem diszkriminatív, hanem a kormány általános nyugdíjreformterveibe illeszkedő intézkedés.

Orbán Viktor kormányfő egyébként csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában még azt mondta, a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél "semmilyen újdonságot nem tartalmaz", a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és "egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk".

Akár a bíróságra is elmennek

A bizottságnak küldött múlt heti, informális válaszban - ahogy azt korábban megírtuk - még csak annyi szerepelt, hogy a nyugdíjkorhatárt elért  bíróknak az Országos Bírói Hivatal (OBH - a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyére lépő bírói igazgatási szerv) és az Országos Bírói Tanács (OBT - az OBH bírákból és a Kúria elnökéből álló 14 tagú ellenőrző testülete) minden évben egy bizonyos keretszám erejéig meghirdetne olyan álláshelyeket, amelyekre azok a 62 évesnél idősebbek pályázhatnának, akik nyugdíj helyett továbbra is a pályán akarnak maradni. Ez a megoldás viszont az egyeztetésekre rálátó forrásaink szerint nem oszlatta el Brüsszel diszkriminációval kapcsolatos aggályait. A végső válaszba beemelt, a közszféra összes dolgozójára kibővített lehetőség pedig, úgy tudjuk, hirtelen került elő. Arra vonatkozóan nincs még a kormánynak elképzelése (ezért az értelemszerűen nincs is benne a válaszban sem), hogy pontosan milyen körre vonatkozna az intézkedés, csak a kormánytisztviselőkre vagy a közszféra egészére. Arról sincs döntés, hogy a továbbszolgálás lehetősége milyen módon, illetve milyen konstrukcióban valósulhatna meg.

A kormány információink szerint egyébként a mostani módosítási javaslatok ellenére is számít arra, hogy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos eljárásban nem elégszik meg a bizottság a kiküldött magyar válasszal, hanem továbbviszi majd az ügyet az Európai Bíróságra.

Az adatvédelmi hatóság függetlenségével és a korábbi biztos Jóri András idő előtti menesztésével kapcsolatban nem számítanak további gondokra, fennakadásokra az [origo]-t tájékoztató kormányzati források. A jegybanktörvény ügyében pedig a kilenc kifogásolt pontból kettőben - a jegybankelnök esküjével és fizetésével kapcsolatban számítanak további vitákra, ahogy azt a José Manuel Barrosóval folytatott január végi tárgyalása után Orbán Viktor miniszterelnök, illetve csütörtökön Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is jelezte nyilatkozatában.

A bizottságnak írt válaszról péntek este Giró-Szász András kormányszóvivő beszélt részletesen a Duna Tv Közbeszéd című műsorában, erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Más kérdések is napirenden

Bár brüsszeli forrásból az [origo] úgy tudja, hogy a kormány és az Európai Bizottság még csütörtökön is tartó szakértői egyeztetésein a kötelezettségszegési eljárásban érintett ügyek mellett több, időközben felvetődött egyéb esetleges jogsértés, így a nemzetközi cafeteria-utalványokat forgalmazó cégekkel szemben diszkriminatív Erzsébet-utalvány ügye, illetve a diplomát szerzettek röghöz kötése is szóba került, a kormány válasza kormányzati forrásaink szerint a három, a bizottság által vizsgált törvény mellett csak az Országos Bírói Hivatal, a médiatörvény és a Klubrádió ügyére tért ki a válaszlevélben.

A médiatörvény módosításáról - miután decemberben több passzusát megsemmisítette május végi határidővel az Alkotmánybíróság - a levél mindössze annyit ír, hogy a médiaszabadsággal összefüggő szabályozás korrekciója során a kormány kész figyelembe venni az Európa Tanács észrevételeit. (Ezt egyébként az Európai Parlament egyik bizottságának múlt heti ülésén Neelie Kroes médiaügyi biztossal kialakult vitája során már Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is megígérte.) A Klubrádióval kapcsolatban a kormány a José Manuel Barroso vezette bizottságnak küldött levelében csak arra emlékeztetett, hogy az adó frekvenciapályázatának ügyében bírósági eljárás van folyamatban. A szintén kifogásolt, egyébként januártól Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Handó Tünde által irányított Országos Bírói Hivatal létrehozását és vezetőjének erős hatásköreit a kormány a levélben a 2011 végéig működő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elégtelen működésével indokolta.

Szijjártó Péter miniszterelnöki és Giró-Szász András kormányszóvivő pénteki közös állásfoglalásában azt írta: "az eddigi tapasztalatok azt mutatják, számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is objektív, pártatlan, a kettős mérce alkalmazását kizáró, jogi és szakmai alapokon nyugvó értékelést készít". Közölték, a kormány elkötelezett az európai értékek mellett, és továbbra is készen áll a konzultációra az Európai Unió intézményeivel.