Orbán Viktor közeledik Brüsszelhez

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán-kormány hajlandó lemondani arról, hogy a kormány képviselői részt vegyenek a jegybank döntéshozó testületében. A Die Presse pedig azt írja,az európai kormányoknak állást kell foglalniuk a magyar kormány lépéseiről.

A Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról és az EP-állásfoglalásról közölt beszámolót a Die Presse című osztrák konzervatív napilap. A brüsszeli keltezésű írás ismertette, hogy megérkezett az Európai Bizottsághoz a magyar kormány mintegy százoldalas jogi állásfoglalása. Ennek az iratnak a meggyőző ereje döntő lesz abban a tekintetben, hogy rendeződik-e a Budapest és Brüsszel közötti vita, vagy pedig az Európai Bíróság előtt landol - írta a lap.

A vita súlypontja azonban a bizottság kötelezettségszegési eljárásától és világos jogi hatásköreitől már régóta átvándorolt az európai pártpolitika színterére - áll a Die Presse cikkében. A csütörtöki európai parlamenti szavazás eredményét a szerző így jellemezte: egy, a középtől balra álló többség telitalálatot ért el azzal, hogy keresztülvitték határozati javaslatukat, amely az emberi és alapjogok súlyos megsértésének kimondásához vezethet. A lap szerint ugyanakkor "alig elképzelhető", hogy az uniós kormányok négyötöde támogasson egy ilyen határozatot. A huszonhét állam- és kormányfőből tizenhét az Európai Néppárthoz tartozik, amelynek alelnöke Orbán Viktor - derül ki a Die Presse írásából. Az európai kormányok a lap szerint mostantól azonban nem kerülhetik el, hogy legalább egyszer nyilatkozzanak a kényes kérdésben: megsértik-e az alapvető jogokat a Fidesz által egyedül keresztülvitt és kétharmados többséggel legitimált államreformok.

Különös vita a követségen

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak (EB) tett magyar javaslatokról számolt be szombaton. A FAZ az Orbán közeledik Brüsszelhez című, a lap címoldalán kezdődő hírösszefoglalójában kiemelte, hogy a budapesti vezetés hajlandó lemondani arról, hogy a kormány képviselői részt vegyenek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülésein. Értesülések szerint - írta a FAZ - a kormány a vitatott kérdések egy részét törvénymódosítással javasolja rendezni, egyes esetekben pedig magyarázatokkal igyekszik eloszlatni az Európai Bizottság kételyeit. 

A Tagesspiegel című német liberális lap A Duna menti mentegetőzők címmel a berlini magyar nagykövetségen a romák helyzetéről tartott csütörtöki pódiumbeszélgetésről számolt be. A szerző, Patrick Wildermann írása alcímében kiemelte, hogy Fliegauf Bence Csak a szél című "romadrámájának" a Berlinale filmfesztiválon tartott bemutatója alkalmából "különös vita" volt a nagykövetségen. A szerző megjegyezte, hogy a film készítői közül senki nem volt jelen a "rendkívül kétes" rendezvényen, hozzátéve, hogy ez időpont-egyeztetési problémák miatt alakult így. A cikkben az is olvasható, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága 18 millió forinttal támogatta a filmet, és készített a romagyilkosságokról egy háttéranyagot, amelyet a bemutatót követő sajtótájékoztatón elhelyeztek az újságíróknak biztosított székeken, az alkotók és a Berlinale "idegen anyagok osztogatását nem kedvelő" szervezőinek "megdöbbenésére". A pódiumbeszélgetésen az újságíró megkérdezte Balog Zoltán államtitkárt, hogy ezt miért tették, Balognak azonban "fogalma sincs az ügyről. Talán probléma, ha tényleg így történt?" - kérdezett vissza az államtitkár a beszámoló szerint.

A háttéranyag a magyar bűnüldöző hatóságoknak a romagyilkosságok ügyében végzett munkáját "magasztalja", Balog Zoltán pedig a pódiumbeszélgetésen "egy kedvelt politikusi stratégiát alkalmaz: offenzív módon rámutatunk a problémákra, aztán pedig dicsőítjük tetterőnket", amely a problémák megoldásához szükséges - írta a Tagesspiegel szerzője. Megjegyezte: a háttéranyagban és a nagykövetségi vitában egyaránt "elkeserítő" volt a "relativizáló hangnem", amelynek használatával felhívják a figyelmet, hogy más országokban is történtek rasszista indítékból elkövetett erőszakcselekmények. "Ez igaz, és valóban botrány", de az ilyen összehasonlításoknak csak az a célja, hogy eltereljék a figyelmet a magyarországi helyzetről - írta Wildermann.