hirdetés

Economist: Nem hatotta meg az EU-t a magyar kormány édes éneke

2012.02.23. 19:26

Érzékelhetően a kompromisszumkész oldalát mutatja a kormány az Európai Unió felé, Brüsszel mégis keményen szorongatja Budapestet. Az Economist írásában azonban rámutat, hogy nem csak a magyar demokráciával vannak gondok, mégis csak Budapest kapja a pofonokat.

"Talán vége az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott háborúnak, de békét meg nem kötötték meg" - írta Magyarországról az Economist online kiadásában, amely 25-én nyomtatott formában is megjelenik.

A brit hetilap szerint a magyar kormány meghátrálását jelzi az Európai Bizottság fellépésére adott magyar válasz. Magyarországot a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsman és a bírók kényszerű nyugdíjazása miatt marasztalta el az Európai Unió végrehajtást ellenőrző szerve, amely a média és a bíróságok függetlensége miatt is aggodalmát fejezte ki. "A budapesti szólamokból ma már csupa édesség és könnyedség árad - valamint kompromisszumkészség" - utal a retorika megváltozására az Economist.

Az előző hónapokban még buldózertempó volt jellemző a magyar kormányra, ma már Orbán a józan észről beszél a magyar parlamentben. Egy "nyugati hivatalnokot" idézve ezt azzal magyarázza a lap, hogy "Orbán elment a szakadék szélére, belenézett, majd visszahőkölt a mélységétől".

Az Economist azt írja, a fideszes vezetők valószínűleg arra számítottak, hogy gyorsan elfogadtatnak néhány jogszabály-módosítást a nem ellenkező parlamenttel, így márciusban-áprilisban tárgyalhatnak az IMF-fel és az EU-val, miközben a forint erősödik, a hozamok pedig csökkennek.

A Magyarország elleni támadások ezzel azonban nem szűntek meg. Az Európai Bizottság 495 millió euró értékben a kohéziós alapok forrásának befagyasztását javasolta 2013-ra, az Európai Parlament kemény kritikát fogalmazott meg, miközben több európai kormány és az Egyesült Államok is támadja Budapestet.

A magyar kormánypártok elfoglalták szinte az összes független intézményt az elnöki hivataltól az ügyészségen, Állami Számvevőszéken át a médiahatóságig, a függetlenül gondolkodó újságírókat pedig eltávolították az állami médiából - írta a lap. Az Economist felteszi a kérdést, hogy az Európai Unió kemény fellépése miért ennyire szelektív, miért csak Magyarországra vonatkoztatják. Szerinte Bulgáriában és Romániában olyan szinten korrupt az állam, és olyannyira nem működik az igazságszolgáltatás, hogy szó sem lehet a két ország schengeni felvételéről. A két balkáni országot mégsem sújtják olyan szankciókkal, mint Magyarországot.

Az Economist cikke azt is megemlíti, hogy miközben le kell szorítani a költségvetés hiányát, a kormánynak a jobbszélre is figyelnie kell, amelyet a Jobbik igyekszik elhódítani. A lap felidézte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz második külügyi embere részt vett Csurka István, az antiszemita író temetésén, miközben tavaly még az izraeli függetlenség ünnepét látogatta meg.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat