hirdetés

Hirtelen háromszáz buddhista romát találtak Sajókazán

2012.02.26. 10:56

Mindennapos a feszültség a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókazán, a harcoló felek a helyi cigányok, az önkormányzat és egy buddhista szervezet. A harc eszközei: lakcímkártyák, népszámlálási adatok, számviteli vizsgálatok, túlzottnak tűnő, de törvényes szabálysértési eljárások, időnként előállítások. A jegyző csalással gyanúsítja a település egyetlen középiskoláját működtető buddhista segélyszervezetet, időnként kellemetlen helyzetbe hozza magát, a rendőrök nem visznek magukkal elég bilincset az iskolába, a népszámlálási biztosnak pedig ajándékpólók és buddhista cigányok válnak gyanússá.

"Takarítás közben szóltak, hogy jöjjek, mert a gyerekeket bilincsbe vágták"- mondta az [origo]-nak a Sajókaza egyik cigánytelepén élő Rusznyák Gusztávné, akinek lányát három másik 14-16 éves diákkal együtt csütörtökön vitte el nyolc-tíz rendőr a település középiskolájából. Az asszony először azt sem tudta, melyik rendőrőrsre kellene mennie a lányért, az iskolaigazgató mondta végül meg neki, hogy ne a helyi őrsön, hanem a kazincbarcikai rendőrkapitányságon keresse a gyerekét.

A rendőrség annyit közölt, hogy "személyi szabadság megsértésének bűntette és csoportos garázdaság elkövetése miatt" vitték be a gyerekeket, akik egy 17 éves lányt inzultáltak az iskola udvarán. "Azt mondta a gyerek, hogy ez játék volt" - mondta Rusznyákné, bár azt hozzátette, a játék lényege valóban az volt, hogy egymást rugdossák, igaz, szerinte gyengédebben. A feljelentést az egyik lány szülei tették, de a gyanúsított középiskolás anyja szerint azóta már vissza is vonták.

"Megszoktuk már a rendőröket, itt a telep, azt iszonyatos ellenőrzés alatt tartják" - mondta az iskola egy neve elhallgatását kérő tanára. Azon azonban még ő is meglepődött, hogy a rendőrök csütörtökön nem a túlnyomórészt romák által lakott településrészbe mentek, hanem a mellette fekvő középiskolába. Vele hívatták ki a diákokat az óráról, és a többiek előtt bilincselték meg őket. "Az utoljára maradt lánynak nem is maradt bilincs. Addig nem vitték el, amíg nem hoztak neki kívülről egy másik bilincset" - mondta. A gyerekek délutánra már otthon voltak, az [origo]-nak több szülő is azt állította, hogy a rendőrök fogdába zárták őket, fáztak és elfáradtak a kihallgatás alatt.

Nagy számban járnak oda cigány gyerekek

A 3700 fős települést az utóbbi időben konfliktusok szabdalják, ezek középpontjában leginkább a gimnáziumot is működtető buddhista közösség és az önkormányzat játszmája áll, főszereplői pedig helyi romák, akik közül többen is folyamatos rendőri ellenőrzésre és túlzó büntetésekre panaszkodnak.

A Dzsaj Bhím nevű buddhista közösség 2007-ben jelent meg a településen, egyházként ők a Dr. Ámbédkar Gimnázium és Szakiskola fenntartói. "Ez annyiban különbözik a többi középiskolától, hogy nagy számban járnak oda cigány gyerekek" - mondta az [origo]-nak Orsós János, a Dzsaj Bhím vezetője. Az egyházi szervezet az országban több helyen is üzemeltet iskolákat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ötöt, összesen nyolcszáz diákkal.

"Az a mi missziónk, hogy olyan helyen jelenjünk meg gimnáziumi programunkkal, ahol nagy arányban élnek halmozottan hátrányos helyzetben lévő emberek" - mondta Orsós János. Hozzátette, hogy az iskola fenntartásán kívül segélyek, köztük élelmiszerek szétosztásában is segédkeznek, és hetente tartanak gyűléseket, hitéleti eseményeket. Már körülbelül negyven sajókazai család lett a tagja közösségüknek.

Mindig itt vannak a rendőrök

A buddhisták által üzemeltetett Dr. Ámbédkar  középiskolától alig néhány méterre kezdődik a Sólyom-telep, amely egy ott lakó szerint pont olyan, mint egy gettó. Az egykori bányásztelep mára már lepusztult sorházakból, sáros udvarokból áll, hat-nyolcszáz ember él itt, többségük cigány. Csatorna nincs, a szennyvíz az utcán és a kertek alatt folyik el.

"Meg se tud az ember mozdulni, mindig itt vannak a rendőrök" - mondta a már idézett Rusznyák Gusztávné, ő is a telepen lakik. A véletlenszerűen megkérdezett helyiek szerint a legtöbb bűneset a falopással van összefüggésben, ezért büntetnek a legtöbbször a rendőrök. Az elkapott emberek azt mondják, azért szedik a fát, mert hideg van, és fűteni kell. "Most fagyjunk meg a házban? Én is elmegyek fáért, ha leültetnek, akkor is" - mondta Rusznyákné.

Fotó: Mudra László [origo]
Falopás miatt büntetnek a legtöbbször a rendőrök (a képre kattintva galéria nyílik)

Van olyan lakó is a telepen, aki kifejezetten örülne annak, ha a mostaninál is többször járnának arra a rendőrök. "A fiatalok este az utcán törnek-zúznak, ordibálnak" - mondta a telep végén lakó Czifra István. Szerinte rendőrt itt csak nappal látni, este csak akkor jönnek, ha hívják őket. Ő a hangos zene miatt már többször telefonált a rendőröknek, végül egyikük azt tanácsolta neki, inkább költözzön el, ha nem bírja.

Czifra István szerint az önkormányzat sem foglalkozik a teleppel, pedig sok mindent rendbe kellene tenni itt. "Ömlik a víz, és még csodálkoznak, hogy a gyerekek koszosak" - mondta. Szerinte leginkább a buddhisták szoktak segíteni az itt lakóknak, például zöldséget és krumplit osztanak.

"Nyáron programokat csinálnak, vetélkedőket, focit szerveznek" - mondta Rácz Róbert, az ő lánya is a Dr. Ámbédkar iskolába jár. Szerinte az iskolában az a legjobb, hogy közel van, így ugyanis "szem előtt van a gyerek".

A joggal is megismerkednek

Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar iskola igazgatója szerint amióta a településen vannak, azt tapasztalják, hogy a helyi romákat csip-csup ügyekkel, így kopott bicikligumik vagy tilos helyen való biciklizés miatt büntetik a rendőrök.

Az 1990 és 1994 között SZDSZ-es parlamenti képviselőként dolgozó igazgató úgy véli, a rendőrök "egyértelműen vadásznak arra, hogy bezárhassák őket". Szerinte az önkormányzatnak szilárd meggyőződése, hogy csak kriminalizálással tudja kordában tartani a rossz szociális helyzetben élő romákat. Ez pedig eltér a buddhista közösség felzárkóztatásra koncentráló módszereitől - mondta.

Fotó: Mudra László [origo]
Két diák társasjátékozik a Dr. Ámbédkar iskolában (a képre kattintva galéria nyílik)

"Nem szeretnek minket" - mondta az önkormányzatról Lázi István János, a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője, ő is tagja a buddhista közösségnek. Szerinte a függetlenekből és egy civil szervezet képviselőiből álló önkormányzatnak az a legnagyobb baja a buddhistákkal, hogy a középiskolában a joggal is megismerkednek a diákok. "Már nem tudják olyan könnyen lerázni az embereket, mint idáig" - mondta Lázi. "Például ha az önkormányzatnál elutasítanak valamilyen kérelmet, már rákérdeznek arra is az érintettek, hogy konkrétan melyik törvény szolgáltatta az alapot a döntésre, sőt újabban a képviselőtestületi ülésekre is be szoktak járni" - tájékoztatott a helyi cigány önkormányzat vezetője.

Egy ilyen nyilvános testületi ülésen több helyi érdeklődő jelenlétében szavaztak a települési lakcímbejelentés feltételeinek szigorításáról is. A kérdésről azért kellett újra dönteni a képviselőtestületnek, mert a megyei kormányhivatal alkotmányellenesnek találta az előző lakcím-bejelentési döntést, ezért az önkormányzatnak azt vissza kellett vonnia. Derdák Tibor szerint a szigorítás több olyan embert is érint, aki ugyan Sajókazán született vagy élt, aztán valamiért elhagyta a települést, aztán mégis visszatért ide, és hónapok vagy évek óta szeretne bejelentkezni. Főleg a szintén romák által lakott Petőfi-telep házaiba.

Lakcímkáosz és önkéntes honfoglalók

Az [origo] ottjártakor a sajókazai polgármester nem volt elérhető, Tóth Ábel jegyző viszont csak bizonyos kérdésekre volt hajlandó válaszolni. Amikor a településen tapasztalt önkormányzati-középiskolai szembenállásra vagy a buddhista közösséggel való viszonyra kérdeztünk rá, azzal hárította el a választ, hogy "nem szeretne ebben az adok-kapokban részt venni".

"Eszméletlen káosz van" - mondta viszont a településen zajló lakcímbejelentésekről.  A Petőfi-telepen szerinte mindenki két házszám alatt, a 38-asban meg 40-esben lakik. "Csak a 38-ban 130-an laknak" - mondta. Szerinte a teleppel amúgy is sok probléma van. Rendezni kellene az ott élő emberek lakcímét is, ráadásul a telep önkormányzati területen van, a Sajó árterében, két éve ki is öntötte a folyó az ott lakókat

A település rendezési tervében a Petőfi-telep helye szabadidős területként szerepel, így építeni oda elvben nem lehetne. "Jöttek az önkényes honfoglalók, és kunyhókat, kalyibákat építettek" - mondta a jegyző, és hozzátette, senkinek sincs tulajdoni lapja a házához, pedig a telep már harminc éve áll. Szerinte az állandó lakcímre bejelentkezni akaróknak amúgy is mindegy, milyen lakcímre kerülnek, nekik csak a településre szóló lakcímkártya a fontos, ezzel válnak jogosulttá ugyanis az aktív korúak ellátására, rendszeres gyerekvédelmi támogatásra vagy lakásfenntartási támogatásra.

Személyi nélkül ötvenezer forint

"Itt születtem, szeretnék visszajelentkezni" - mondta a Petőfi-telepen lakó Rácz Zsolt, ő három éve költözött vissza ide Kazincbarcikáról, de azóta nem engedélyezi az önkormányzat, hogy állandó lakcíme legyen a településen, arra hivatkoznak, hogy a ház, amelybe bejelentkezne, ártéren van. A férfi egy kisebb faházban lakik a telepen. Azt mondja, mindenkinek van itt saját portája, be is szeretnének jelentkezni oda, különben nem kapnak önkormányzati támogatást.

"Csak a Dzsaj Bhím segít nekünk" - mondta Rácz Zsolt a buddhista közösségről. Amikor kiöntött a Sajó, sok minden tönkrement a házakban, a buddhisták szereztek nekik bútorokat. A buddhisták akkor is próbáltak segíteni neki, amikor ötvenezer forintra büntették a rendőrök, mert személyi igazolvány nélkül ment volna át az egy utcával arrébb lakó nagybátyjához. "Megbilincseltek, és bevittek Kazincbarcikára" - mondta, és hozzátette, a buddhisták megpróbálták kijárni az önkormányzatnál, hogy ledolgozhassa a bírságot, de a polgármester nem engedte.

"Huszonkétezer forintból élnek, nem tudják kifizetni a büntetéseket" - mondta Derdák Tibor, és hozzátette, így viszont börtönbe kell vonulniuk, szerinte ez az, amire az önkormányzat törekszik. Tóth Ábel jegyző ellentmondásosan válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre. Szerinte ugyanis "az nincs így", amit Derdák állít, aztán azt mondta, hiába kérvényezik az érintettek a büntetés önkormányzati ledolgozását, nem fogják megkapni. "Nem tudom, van-e olyan önkormányzat Magyarországon, ahol erre van lehetőség" - mondta.

Népszámlálási háború

A buddhista közösség és az önkormányzat között novemberben újabb konfliktus élesedett ki, a rendőrség ugyanis hamis statisztikai adatgyűjtés miatt nyomozni kezdett, a Dzsaj Bhím szerint a buddhisták ellen. Feljelentést a település jegyzője tett, mert szerinte a buddhisták az őszi népszámlálás során nemcsak segítettek kitölteni a romák számára a kérdőíveket, de közben buddhista vallásúként is feltüntették őket. Az [origo] által ugyancsak véletlenszerűen megkérdezett sajókazai romák többsége katolikusnak nevezte magát, de volt köztük, aki buddhistát mondott.

A jegyzőt a település egy népszámlálási biztosa kereste meg azzal, hogy szabálytalanságot tapasztalt munkája során. "Több házban azt mondták nekem, hogy a Dzsaj Bhím begyűjtötte a kérdőíveket" - mondta az [origo]-nak a neve elhallgatását kérő biztos. A szervezet irodájában később azt is látta, hogy a népszámlálói biztosok munkáját felügyelő roma önkormányzati vezető, Lázi István János és a buddhista közösség egy másik tagja olvassa fel a romáknak a kérdőíven szereplő kérdéseket, és az arra adott válaszokat is ők írják be a számítógépbe.

Fotó: Mudra László [origo]
Lakóház a Petőfi-telepen (a képre kattintva galéria nyílik)

Lázi István János szerint ők csak felkínálták az embereknek a lehetőséget, hogy ha szeretnének, akkor a buddhista közösség irodájában számítógéppel is kitölthetik, és az interneten küldhetik el a kérdőíveket. Ettől függetlenül reklámozták is magukat, "mint minden más egyház", például szórólapokat osztogattak.

A neve elhallgatását kérő népszámlálási biztos szerint neki az lett gyanús, hogy leginkább a romák által lakott utcákban ajánlották fel a kérdőívek kitöltéséhez segítségüket a buddhisták, és volt olyan család is, amelytől azt hallotta, hogy pólót és karkötőt ígértek nekik ezért. Azt is érdekesnek tartotta, hogy a körzetében az ő kérdésére csak egyvalaki vallotta magát buddhistának, akik pedig a szervezet segítségével adták le a kérdőívüket, szinte mindenki. Ezért gondolta, hogy a jegyzőhöz fordul, aki végül feljelentést is tett az ügyben.

Lázi István János az [origo]-nak erről azt mondta, ajándékokat nem adtak, csupán egy korábbi kampányukból megmaradt pár pólót osztottak ki a náluk kérdőívet kitöltő emberek közül néhánynak. Lázi szerint negyvenen-ötvenen döntöttek úgy, hogy a buddhisták segítségével, az interneten töltik ki a kérdőívet. "Azt mondták, bennük jobban megbíznak, mint a számlálóbiztosban" - mondta a vallási közösséghez tartozó roma önkormányzati vezető.

Első osztályú visszacsapási lehetőség

"A népszámlálási ügy első osztályú visszacsapási lehetőség, ha bebizonyítják azt, ami nem történt" - mondta  Lázi István János. Nem sokkal azután, hogy a jegyző feljelentést tett, ő is a rendőrséghez fordult népszámlálási adatokkal való visszaélés miatt. Ugyanis már az ügy kirobbanása után, de még a népszámlálás befejezése előtt a jegyző, Tóth Ábel nyilatkozott a Hír TV-nek, és a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) hivatkozva azt mondta, hogy "háromszáz darab dzsaj bhímista vallású lakost találtak a településen", holott tíz éve még nem volt egy darab sem.

A népszámlálási biztos február közepén rendőrök kíséretében járta végig a Sólyom-telepet, egy rendőrségi nyilatkozatot osztottak szét minden háztartásnak, a formanyomtatvány felhatalmazást kér az érintettektől a népszámlálás során közölt vallási hovatartozásukról szóló adatok felhasználására. Jóri András volt adatvédelmi ombudsman a Roma Sajtóközpontnak egyébként elképesztőnek nevezte a dokumentum tartalmát, és hozzátette: "a rendőrség és a helyi hatóságok is aggályosnak érezhetik az eljárást, hiszen egy nyomozás során nem szoktak hozzájárulást kérni. Vagy nyomoznak, és szerintük jogszerű, hogy felhasználják az adatokat, vagy nem jogszerű. De másra tolni a felelősséget egy hozzájárulással, ez abszurd."

Fotó: Mudra László [origo]
A Dzsaj Bhím közösség irodája (a képre kattintva galéria nyílik)

"De vajon honnan tudta ezt a falu jegyzője a népszámlálási adatok összesítése előtt?" - kérdezte a Dzsaj Bhím-közösséget vezetőt Orsós János, aki levelet is írt a KSH-nak, ahonnan azt az információt kapta, hogy a statisztikai hivatal a rendőrségnek átadta a vallási hovatartozásra vonatkozó, anonim arányszámokat tartalmazó adatokat. Mivel a vallási hovatartozás különleges adatnak számít, ezért szigorú adatkezelési szabályok vonatkoznak rá. Orsós János szerint a KSH levele azt jelezi, hogy a jegyző nem a statisztikai hivataltól kapta meg az adatokat, hanem a rendőrségtől kerülhettek hozzá, illetéktelenül.

"Ez egy szám, azt a statisztikai hivatalban sem tudják, hogy pontosan kikhez köthető" - mondta a jegyző, Tóth Ábel. Arra a kérdésre, hogy honnan jutott hozzá a vallási hovatartozásról szóló adatokhoz, csak annyit felelt, "erre inkább nem mondok semmit".

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat