Kik lesznek a magyar vidék urai?

2012.03.01. 17:14

Néhány falu és nagyobb település kiskirályai lesznek a járási vezetők, akiknek a hatásköréről éles vita folyik a kormánypárti frakciókban. A jövőn nem nagyon ábrándozhatnak, de az emberek mindennapi ügyei az ő kezükben futnak majd össze. Egy tizenkét évig jegyzőként dolgozó ember szerint a hatalom sokszor még nagyobbnak is tűnik, mint amilyen valójában.

"Amikor jegyző voltam, a helyiek sokszor talán még fontosabbnak is éreztek, mint a polgármestert" - mondta az [origo]-nak egy jegyző, aki tizenkét évig vezette egy Pest megyei nagyközség közigazgatását. "Nem volt beleszólásom persze, milyen legyen a főutca, vagy mit újítsunk fel az iskolában, de az emberek engem kerestek az építési ügyekkel, segélyekkel, gyámügyekkel, mert tudták, hogy gyorsítani vagy lassítani tudom a folyamatokat" - mondta.

Az egykori jegyző szerint sokan túl is értékelték a szerepét: "néhányan azt hitték, adhatok munkát, elvehetek segélyt, büntethetek, ahogy kedvem tartja". Szerinte a nagyközségben "igazi rangot adott", hogy az aláírása szerepelt szinte minden fontos dokumentumon, de "ahogy elhagytam a települést, nyilván csak egy hétköznapi ember voltam, akit senki nem ismer".

Falusi kiskirályok

A jövő január 1-jétől felálló járási hivatalok vezetőinek a jegyzők jelenlegi feladatainak többségét is el kell majd látniuk, de több településért felelnek, és a megyei kormányhivatalok utasításait kell végrehajtaniuk. A hivatal jelentőségét mutatja, hogy a járások hatásköréről a kormánypártokon belül is éles vita zajlik. Fideszes budapesti polgármesterek például fúrni kezdték a közigazgatási minisztérium elképzeléseit.

Az [origo]-nak nyilatkozó, a járási rendszer kialakításában részt vevő fideszes politikusok, kormányhivatal-vezetők azt mondták: a járási vezetők pontos hatásköreiről még tart a vita, de annyi látszik, hogy "erősebbek lesznek, mint egy falusi polgármester, de például egy városi polgármesterséghez képest jelentéktelen pozíciót viselnek majd". Egyikük azt mondta: "maximum az adott járásban, abban a néhány faluban lehetnek kiskirályok".

A hivatalvezetők hangsúlyozták, hogy a járások vezetői elsősorban adminisztratív ügyekkel foglalkoznak majd, mindenre rálátnak a járásban, de korlátozottan dönthetnek. Az egyik kormánymegbízott fideszes képviselő úgy fogalmazott: "a járási hivatalvezető nem fog stratégiát alkotni, és a jövőképről sem dönt, de megkerülhetetlen szereplő lesz az adott településeken, a helyi polgármesterek pedig nyilván kopogtatnak nála, mivel a kormányt képviseli".

A jegyzői poszt értelmét veszti

A közigazgatási reformmal - benne a járási rendszer feltámasztásával - megbízott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) január elején hozta nyilvánosságra saját koncepcióját a régi közigazgatási egységek visszaállításáról. A KIM körzethatárokat és a járások majdani székhelyeit is meghatározó tervében az szerepelt, hogy a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jelenleg a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok (például építésügy, gyámügy), illetve a megyei kormányhivatalok kistérségi kirendeltségeihez tartozó ügyek (például a földhivatalok ügyei).

A jegyzők az [origo] kormányzati forrásból megerősített információi szerint ezután már csak egyfajta hivatalvezetői tisztséget látnak majd el: előkészítik például a testületi üléseket, gondozzák a képviselők elé kerülő előterjesztéseket, gyakorlatilag azt teszik majd, amit kormányzati szinten a közigazgatási államtitkárok. A ma hatályos törvények szerint például építési, illetve működési engedélyek ügyében vagy gyámhatósági ügyekben a jegyző mondja ki a végső szót, e hatáskörök azonban várhatóan mind a járási hivatalokhoz kerülnek.

Az egyik megyei kormányhivatal vezetője azt mondta: "a jelenlegi jegyzői poszt a járási hivatalok felállítása után gyakorlatilag értelmét veszti". Szerinte a polgármesterek mellett tevékenykedő közigazgatási vezetőt a jövőben találóbb lesz "városmenedzsernek" nevezni. Az még nem dőlt el, hogy a jövőre biztosan állami fenntartásba kerülő iskolák a járásokhoz vagy a megyékhez tartozzanak-e. Az egyik megyei kormánymegbízott, fideszes parlamenti képviselő szerint "logikusabb, hogy a járás legyen mindenhol az első lépcsőfok, de mi meg nem szívesen engednénk el az iskolákat".

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen feladatkörök kerülnek majd még az újonnan létrejövő intézményekhez, a Közigazgatási Minisztérium ugyanis bár február elejére ígérte, még mindig nem nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot. Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért felelős államtitkára korábbi nyilatkozatai alapján az anyakönyvi, a gyám- illetve hagyatéki ügyek mellett a személyi okmányok cseréjét is a járási hivatalokban bonyolítanák, és ide kerülhetnek a másodfokú építési hatósági feladatok is. Az első fok a kormánypárti frakciók polgármesteri lobbijának köszönhetően várhatóan marad majd az önkormányzatoknál, a leosztás azonban nem végleges, a polgármesteri hivatalok kiüresedésétől tartó településvezetők még élénken lobbiznak hatásköreikért.

Járási hivatal mint vigaszdíj

A polgármesterként is dolgozó kormánypárti képviselők minél gyengébb járási hivatalokat szeretnének, azok azonban, akiknek nincs ilyen funkciójuk és nem kerülnek várhatóan sem a párt egyéni jelöltjei közé, sem választási listájára, abban bíznak, hogy 2014-től egy-egy járási hivatal vezetésével vigasztalja őket a Fidesz vezetése (a 2014-es parlamenti létszámcsökkentés miatt jövőjükért és egzisztenciájukért aggódó kormánypárti képviselőkről szóló írásunkat elolvashatja itt).

Ugyanez a kör, illetve a parlamentből kiszorulóknak korábban külső posztokat ígérő Lázár János frakcióvezető indította el néhány hete azt az egyre erősödő, frakción belüli vitát is, hogy a járási hivatalok élére szakmai vezetők vagy politikusok kerüljenek-e. Többen egyértelműen az utóbbi mellett foglalnak állást, a közigazgatási miniszter, Navracsics Tibor és a húsz kormánymegbízott ugyanakkor szakembereket látna szívesen a hivatalok élén.

A vitában Orbán Viktor egyelőre nem foglalt állást. A kormánypártok február eleji egri frakcióülésén egy képviselő felvetésére a miniszterelnök azt mondta, hogy "fontos a bajtársiasság, de a szakmai hozzáértés is, ezért a posztok kiosztásánál a kormány mindkettőt figyelembe fogja venni" (a vitáról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja).

Nem lehet életcél

A KIM információink szerint olyan megoldásban gondolkodik, amely szerint a hivatalok élére 2013-tól átmeneti időre szakembereket ültetnének, a 2014-es választás után pedig a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok vennék át ezeket. Ez történt másfél éve a regionális közigazgatási hivatalok megyei kormányhivatallá alakításakor is: az intézmények formálisan már 2010 őszén létrejöttek, vezetőik - a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízottak, akik szinte egytől egyig kormánypárti képviselők is - azonban csak 2011 január elsejétől foglalták el pozícióikat, addig közigazgatási szakemberek - jellemzően a hivatalok korábbi vezetői - irányították működésüket.

A kormánypárti frakciókban információink szerint nagyjából harmincan lehetnek, akik - általában más funkció, illetve jobb híján - hajtanának egy járási hivatal vezetésére, olyan képviselővel is beszéltünk ugyanakkor, aki kifejezetten sértőnek érezné, ha a Fidesz vezetése többéves szolgálata után egy ilyen, "kevéssé kreatív" hivatalnoki állással szúrná ki a szemét. 

Az egyik megyei kormányhivatalt vezető politikus az [origo]-nak azt mondta, a hierarchiában ő a járási vezető fölött áll majd, vagyis a törvényeknek és a kormány határozatainak megfelelően utasíthatja őt. Szerinte "talán emiatt egy parlamentből 2014-ben kieső képviselőnek azért nem lehet nagy életcél egy járási hivatalt vezetni".

KAPCSOLÓDÓ CIKK