A kétharmad csak növeli a korrupciós kockázatokat

A 2010-es választások óta több területen romlottak a korrupciós kockázatok, miközben a régi problémák sem oldódtak meg - írja a Transparency International friss tanulmánya. A szervezet szerint növelik a visszaélések lehetőségét a parlamentben rohamtempóban megszavazott törvényjavaslatok, de a bíróságok átalakítása is rizikófaktor. Az elszámoltatási kormánybiztos segíti ugyan a korábbi ügyek felderítését, de a jelen és a jövő korrupciója ellen nem jó.

Nem történt előrelépés a legutóbbi, 2007-es vizsgálat óta Magyarországon a korrupcióellenes harc terén, sőt, a politikai befolyás növekedése miatt több szempontból inkább romlott a helyzet - állapítja meg a Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet Magyarországról szóló 2011-es nemzeti integritás tanulmánya, amelyet csütörtökön mutattak be. A jelentés alapján a TI azt állítja: Magyarországon "új korrupciós minta rajzolódik ki: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják."

A nemzeti integritás más, mint a szintén a TI által használt korrupcióérzékelési index. Az integritás nem azt mutatja, hogy egy ország lakói vagy az ott dolgozó üzletemberek mennyire látják korruptnak a saját országukat, hanem azt, hogy az állam intézményrendszere mennyire képes kivédeni a korrupciós kockázatokat. A tanulmány 13 pillért vizsgál és próbálja számszerűsíteni egy százfokozatú skálán az ország integritását, vagyis korrupció-ellenállóképességét.

A 2011-es magyarországi jelentésben a legmagasabb pontszámot (72-t) a választási szervek kapták, vagyis a Transparency szerint itt a legkisebb a visszaélés esélye, de a kutatók jónak ítélték az ombudsman, vagyis az országgyűlési biztos működését is (69 pont). A leggyengébbek a kormányzati korrupcióellenes szervek (47 pont), az üzleti szféra (44 pont) és a politikai pártok (43), míg a vitatott kategóriába sorolja a tanulmány a médiát és az igazságszolgáltatást.

Kétharmados gőzhenger

A jelentés szerint az az alapvető probléma, hogy Magyarországon ugyan működik a demokratikus intézményrendszer, de a gyakorlatban, különösen a 2010-es választások óta túlságosan nagy a politikai befolyás az elvileg független intézmények felett is. Formailag hiába lenne például garancia, hogy egy vezetőt kétharmados többséggel kell megválasztani, a kormánypártok kétharmados többség miatt "az abszolút többséget igénylő döntések kitűzött célja kiüresedik, nem biztosítható a személyek pártsemleges kinevezése".

A Transparency kritizálja azt a parlamenti gyakorlatot, hogy a törvényjavaslatok többségét - akár alkotmánymódosítást vagy sarkalatos törvényt - nem a kormány, hanem egyes képviselők vagy a bizottságok nyújtanak be. Ezzel a módszerrel a javaslatok nem mennek keresztül az egyébként kötelező egyeztetési eljárásokon, és sok esetben azt sem lehet tudni, hogy valójában ki áll egy-egy javaslat mögött. "Ez növelheti az erős lobbicsoportok által okozott problémát" - állapítja meg a jelentés.

Bár törvény írja elő az előzetes hatástanulmányok elkészítését, az elfogadott törvényekhez a legritkább esetben készül ilyen. A tanulmány szerint aláássák a jogalkotás átláthatóságát az úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványok, amelyekkel az utolsó pillanatban lehet átírni egy javaslat legfontosabb részeit is. A Transparency International megoldásként többek közt azt javasolja, hogy a mainál szigorúbban szabályozzák az egyéni képviselői indítványokat, illetve a szervezet szerint szükség lenne egy olyan lobbitörvényre is, ami alapján átlátható és számonkérhető lenne ez a tevékenység.

A média és a bíróság

A két vitatott pillér esetében, vagyis a média és az igazságszolgáltatás terén a Transparency kiemeli a kormánynak azokat a törekvéseit, amely szerintük erősítik a média politikai ellenőrzését, illetve gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az új médiatörvény és az ahhoz kapcsolódó szabályok egyebek mellett gyengítik a sajtó korrupció elleni küzdelemben játszott szerepét. Az igazságszolgáltatás átalakítása pedig nem felel meg annak a követelménynek, hogy kizárják a politikai befolyás lehetőségét.

Az új alaptörvény és a bírósági törvény a TI szerint komoly visszalépést jelent az igazságszolgáltatás terén. A jelentés mindenekelőtt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének széles hatáskörét bírálja, illetve azt, hogy a poszt megszüntetésével elmozdították hivatalából Baka Andrást, a Legfelesőbb Bíróság elnökét, a bírói nyugdíjkorhatár 70 évről 62 évre leszállításával pedig 274 bírót küldenek el a karból. A jelentés egyebek mellett azt javasolja, hogy a tudományos kutatás és az átláthatóság érdekében új, modern szabályokat kell bevezetni a bíróság információk kezelésére.

A média területén a TI legfontosabb aggálya, hogy a területet felügyelő Médiatanács politikailag nem független, és az állami médiában is túlreprezentáltak a kormánypártok. A médiahatóság és a Médiatanács eljárásai a Transparency szerint nem átláthatók, és bizonyos jogbizonytalanságok is lehetőséget adnak a visszaélésre. A jelentésben szerepel az is, hogy az újságírók forrásai nem megfelelően védettek, bár időközben az erre vonatkozó, kifogásolt rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Csak az előző ciklust vizsgálják

"A politikai pártok maradnak Magyarországon továbbra is a fő kockázati tényező a korrupció szempontjából" - írja a jelentés, amely szerint nagy szükség lenne egy új párt- és kampányfinanszírozási törvényre. Ebben az ajánlás szerint a mainál sokkal több információt kellene nyilvánosságra hozni, meg kellene tiltani, hogy kívülállók fizessenek bizonyos kampányköltségeket, és lehetőséget kellene adni az ÁSZ számára, hogy a pártok tényleges pénzügyi helyzetét vizsgálja. Mivel a parlamentben a kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek, ez csak az ő politikai akaratukon múlik - emlékeztet a Transparency.

A kormányzati korrupcióellenes szervezetek esetében az az ellentmondásos helyzet olvasható ki a jelenségből, hogy a jogszabályok megfelelnek ugyan az elvárásoknak (89 pont a százas skálán), de ezek betartásához már nincsenek meg a megfelelő feltételek. Bár az pozitívum - írják a szerzők -, hogy az ügyészségen tervbe van véve egy külön csoport felállítása, jelenleg Magyarországon nincs független, többéves tapasztalattal rendelkező korrupcióellenes intézmény.

Az elszámoltatási kormánybiztos vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal csak a kormánynak felelős, nem tekinthető függetlennek, és nem is lehet ellenőrizni a tevékenységét. "Az elszámoltatási kormánybiztos folyamatosan felhívja a figyelmet a korábbi évek magyar korrupciós ügyeire" - írja a jelentés. Ez "jól láthatóan elősegíti a rendvédelmi szervek felderítési munkáját", de csak az előző kormány tevékenységével kapcsolatban, a jelenlegi vagy a jövőbeli esetek vonatkozásában "igen megkérdőjelezhető a kormánybiztos szerepe" - áll a Transparency felmérésében.

A kormány szerint már nincsenek korrupciós ügyek

A kormány hivatali korrupció visszaszorítását célzó stratégiájának társadalmi vitája szerdán ért véget. Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára néhány napja a Magyar Televízió egyik műsorában azt mondta, szeretnék elérni, hogy az emberekben visszaszoruljanak olyan érzetek, miszerint az állam nem akar fellépni a korrupció ellen, a közbeszerzéseket a korrupció uralja, és csak kapcsolatok révén lehet valami elérni. A Transparency korábban azt kifogásolta, hogy a tervezet nem tér ki a pártfinanszírozásra, az üzleti szektorra és az önkormányzatokra, pedig ezek kiemelten korrupt területnek számítanak. Rétvári erre úgy reagált, a tervezet a közszolgálatot igyekszik átfogni, nekik elsősorban arra a 66 ezer emberre van befolyásuk, akik a központi közigazgatásban dolgoznak. Az államtitkár azt mondta, az új kormány hivatalba lépésétől az előzőekhez hasonló korrupciós ügyek nem kerültek elő, és ez szerinte nyilvánvalóan azt jelzi az emberek számára, hogy megtisztul a közélet, lehet tisztességesebben is élni.