A Velencei Bizottság korlátozná a főbíró hatalmát

A Velencei Bizottság szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak, hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az Európa Tanács testülete szerint ezért módosítani kellene az alaptörvényt - írja a Népszabadság.

"A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását" - írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.

A lap az ügy előzményeként megemlíti, hogy Martonyi János külügyminiszter még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat.

A Velencei Bizottság véleménye szerint Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, és korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. "Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum" - teszi hozzá a testület véleménytervezete.

A bizottság szerint e rendkívül erős hatalmat tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.

Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (közöttük sok a vezető beosztású) távoznia kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát - fogalmaz a tervezet.

A Velencei Bizottság végül arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és egyensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne - hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.

A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, nem EU-intézmény.