Lóval ütné ki a nintendót a gyerekek kezéből a kormány

2012.03.14. 10:35

Iskolaidőben lovagló gyerekekkel, egyenruhában, lovon járőröző polgárőrökkel, külföldi turistákkal és masszív propagandával csinálna újra lovas nemzetet a magyarból a kormány. A nemzeti lovas program szerint pár év múlva átlagemberek ezrei népesítik majd be a lovit, és milliókat tesznek a maiaknál sokkal jobb versenylovakra, a bevételből, no meg uniós forrásokból pedig jut majd arra is, hogy az állam nagy méneseket tartson fenn. A tervek még a kormány szerint is elbukhatnak azon, hogy az embereknek se pénze, se kedve nincs a lovagláshoz.

Ma már legfeljebb csak legenda, hogy lovas nemzet a magyar, bár el-elhangzik még ez az állítás a történelmi emlékek miatt, ha egy-egy ünnepen lóra száll maréknyi hagyományőrző huszár, vagy szalmával szórják fel a Hősök terét a Nemzeti Vágta kedvéért. Európa szinte minden országban többen és többet lovagolnak, mint Magyarországon, és nemcsak az éllovasoktól, hanem az európai átlagtól is elmaradunk az ágazatot jellemző legtöbb mutatóban.

Svédországban és Hollandiában például 25-27 ló jut ezer főre, nálunk csak hat, ami a fele a nyugat-európai átlagnak. Az egykor híres ménesek eltűntek, a múlt század elején több mint egymillió ló volt az országban, ma már csak hatvanezer van. Szabadidős elfoglaltságnak is kevesen választják a lovaglást, és nem népszerű a lósport és a versenyfogadás sem.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Csak a múlt és az emlékek maradtak

A kormány szerint még nincs veszve minden, és a történelmi hagyományainkra építve újra vezető lovas nemzet lehetnénk Európában, vagy legalább annak a keleti régiójában. A dicsőség mellett ez új munkahelyekkel, a turizmus fellendülésével és a versenyekből származó bevételek jelentős növekedésével járhatna együtt a február utolsó napján elfogadott Kincsem Nemzeti Lovas Program szerint.

Lovakkal a fatolvajok nyomában

A program szerint ahhoz, hogy a célokat elérjük, a lovasélet minden lehetséges területén megújulásra van szükség: állami segítséggel újra kell indítani a magyar lófajták tenyésztését, a gyereket meg kell ismertetni a lovakkal, és be kell őket vezetni a lovaglás világába, meg kell újítani a lóversenyzést, és fel kell lendíteni a lovassportokat, a lovasturizmusban vezető szerepet kell elérni a térségben, és a lovas hagyományokat is ápolni kell.

A program készítői nem válogattak, amikor meghatározták, hogy melyik terület mennyire fontos, mindent maximális ponttal jelöltek, egyedül csak a Nemzeti Lovas Őrség felállítását ítélték egyel kevésbé sürgető feladatnak. Pedig az ötlet népszerű lehetne: a terv szerint kormányzati támogatással létrehoznának egy országosan működő, a polgárőrséghez hasonlóan önkéntes alapon szerveződő lovas őrséget, amelynek tagjai nem egyenruhában, de ahhoz hasonlító formaruhában lovakkal közterületeken és mezőkön lovakkal járőröznének, pontosabban portyaszolgálatot látnának el. A terv szerint akik szabadidejükben a szabadban lovagolnak, akaratlanul is sokszor találkoznak fatolvajokkal, a terményt dézsmálókkal, úgyhogy ezeket "a jó szándékú megfigyeléseket" csak fel kellene használni a közrend és a közbiztonság fenntartásában. A program még azt is megjelöli, ahogy a lovas járőrök országos kiképzőbázisát Komáromban kellene kialakítani.

Lóra ültetnek minden gyereket

A terv szerint az egykor büszke lovas nemzetünk odáig jutott, hogy ma a gyerekek többsége még nem is látott élőben lovat, ezen iskolai lovasoktatással próbálnának javítani: egyrészt olyan tantervet szeretnének kidolgozni, amely lehetővé tenné, hogy a gyerekek már a következő iskolaévtől kezdve elméletben is megismerjék és megszeressék a lovakat és a lovas hagyományainkat, másrészt a mindennapi testnevelés keretében 3., 4. és 5. osztályban lovagolni is járnának.

"Ez nagyon szép terv, épp csak az iskolákkal és a lovardákkal nem egyeztették" - kommentálta a tervet az [origo]-nak egy pest megyei lovarda tulajdonosa. Szerinte a lovardáknak nem nagyon éri meg, hogy iskoláscsoportokat fogadjanak, túl sok előkészülettel és feszültséggel jár, amit a gyerekenként párszáz forintot fizető iskolák nem tudnak megtéríteni.

Forrás: MTI/Varga György

A lovardák azért szoktak mégis belemenni az ilyen programokba, hátha akad egy-két gyerek a csoportban, aki beleszeret a lovas világba, rákap a lovaglásra, és később rendszeresen fog járni hozzájuk. "Ha igény lenne is a gyerekekben a lovaglásra, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez nem olcsó sport" - tette hozzá. Szerinte a tömeges iskolai lovasoktatásra nemcsak a szülőknek és a tanároknak kellene felkészülniük, hanem a lovardáknak is, új eszközökre, beruházásra, ezekhez pedig pénzre lenne szükségük. A nemzeti terv szerint minderre futja majd a rendelkezésre álló uniós forrásokból.

Egész Európa itt lovagolhatna

A nemzeti lovas terv egyik legambíciózusabb célja, hogy 2017-re Magyarország Európa vezető "lovasbarát turisztikai régiójává" váljon. Ezt a "lovasturizmus egyedülálló magyar modelljével" és a világ leghosszabb, körülbelül tízezer kilométeres összefüggő lovas túraútvonal kialakításával alapozná meg a kormány. Ezt egyelőre az akadályozza, hogy az ország sok területén - vagy mert magánkézben vannak, vagy mert mondjuk természetvédelmi okokból korlátozza az állam - nem lehet szabadon lovagolni. Ezt a problémát az erdőtörvény módosításával és egy önálló, a szabad terephasználatra vonatkozó jogszabállyal oldaná meg a kormány. Ezenkívül elkészülne az országot átszelő lovas túraútvonalak digitális térképe is.

"Akik túrázni járnak, azok digitális térkép és kijelölt útvonal nélkül is tudják, hogy merre menjenek. És attól nem fognak többen lóra szállni, hogy van térkép" - mondta a tervről egy 15 éve lovastúrákat szervező férfi az [origo]-nak. Egy másik túraszervező szerint ha a kormány törvényt hoz arról, hogy a lovasok szabadon használhatják a földutakat, az előnyt jelentene például Ausztriával szemben, ahol a lovasok "már le sem tudnak menni az aszfaltról", de ez még kevés lenne ahhoz, hogy tömegeket csábítsanak Magyarországra. "Nagyon sok híja van azért, hogy érdekes legyen az ország: utoljára a rendszerváltás előtt jártak ide sokan külföldről, amikor olcsón lehetett lovagolni a téeszek területein, és érdekes volt a nyugatiaknak, hogy benézhettek a vasfüggöny mögé. Most nem nagyon tudjuk felvenni a versenyt látnivalókban, kapcsolódó programokban a gazdag lehetőségeket kínáló Olaszországgal vagy Spanyolországgal" - mondta a túraszervező. Szerinte az is nehezíti a tervet, hogy nagyon kevés megfelelő színvonalú lovas szálláshely van Magyarországon.

Forrás: MTI/Bugány János

A kormány ezeket szintén uniós források bevonásával fejlesztené, a terv szerint így 2017-re a jelenleg 200 körüli minősített lovarda száma ötszázra nőne, és megduplázódna a lovasturizmusban részt vevő lovak és lovasok száma is. "Az nem pénzkérdés, hogy például egy jogszabály megváltoztatásával lehetővé tegyék a földhasználatot, csak épp pont akkor teszik közzé ezt a programot, amikor az az emberek érzése, hogy nem tudnak a lovastúrázásra anyagi áldozatot fordítani" - kommentálta a terveket az [origo]-nak nyilatkozó egyik túraszervező.

Se pénz, se kedv nincs hozzá

Nemcsak az [origo]-nak nyilatkozó lovardások kételkednek abban, hogy meg lehet valósítani a nagyszabású programot, de a program írói is számba vették, hogy min bukhatnak el a tervek. Szinte minden ágazatnál - a turizmustól az oktatáson át a tenyésztésig - megjegyzik, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a tervek megvalósításának, de több helyen önkritikusan megjegyzik azt is, hogy nem biztos, hogy sikerül felkelteni az emberek érdeklődését a lovak iránt. A gyerekek oktatásánál például a sikert fenyegeti szerintük "a technikai játékok elszívó hatása", a turizmusnál pedig azt, hogy a fiatalok nem kellően motiváltak a szabadidő aktív eltöltésére és az egészséges életmódra.

Lovakkal népesítenék be az Orczy-kertet

Nemcsak a lovasok, a lovak is hiányoznak Magyarországon ahhoz, hogy újra lovas nemzet legyünk, ezért a kormány szerint az államnak be kell szállnia a lótenyésztésbe és -tartásba is. Jelenleg is vannak állami ménesek, ezek bővítése és fejlesztése kiemelt cél lesz.

Szilvásváradon olyan új lovas- és rendezvényközpontot hoznának létre, amely megfelelő helyszín lehetne a tervezett hazai és nemzetközi lovasversenyeknek. Lovasberényben a Cziráky-kastély lehetne a kormány tervei szerint a lovasturizmus központja, Budapesten pedig a Ludovika Lovardát fejlesztenék, és az Orczy-kertet népesítenék be lovakkal, így a fővárosiak és az ide látogató turisták is ismerkedhetnének a lovaskultúrával. A minisztereknek forrást kell találniuk a Nemzeti Lovarda, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok, a Mezőhegyesi Állami Ménes és a Kincsem Park fejlesztésére is.



A terveket a program szerint szinte kizárólag uniós forrásokból valósítaná meg a kormány, de bevételhez juthat az ágazat a lóversenyekből is. Egy-két különleges alkalmon, például a szilveszteri futamokon kívül jelenleg nem sok embert vonzanak a lóversenyek, az államnak nemhogy bevétele nincs belőle, évente milliárdos összeggel támogatja ezt az ágazatot. A terv szerint jobb versenylovakkal, színvonalasabb versenyekkel rá lehetne venni az átlagembereket is, hogy többet járjanak lóversenyre, és fogadjanak is.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A terv szerint míg 2011-ben összesen 652 millió forintot tettek fel a lovakra a fogadók, 2016-ra Magyarország lesz a kelet-európai régió lóversenyfővárosa, és tízmilliárd forintot fognak az emberek fogadásra fordítani. Ez már elég lenne ahhoz, hogy a versenyek eltartsák magukat, és még évi hatszázmillió forint hasznot is termelnének, amit az állam a többi lovas ágazat fejlesztésére fordítana. A tervet nehezíti a program szerint, hogy "Overdose ellenére" népszerűtlenek a lóversenyek, és egyre erősebb konkurenciát jelent a "a szórakoztató- és szerencsejáték-ipar".

A kormánynak hamarosan el kell kezdenie a február végén elfogadott lovas program megvalósítását, Orbán Viktor miniszterelnök a hétfőn megjelent rendeletben már az egyes feladatok határidejét is megszabta az illetékes minisztereknek. Elsőként március végére a túrázókat segítendő az erdőtörvény módosítását és az önálló szabad földhasználatot biztosító törvényt kell elkészíteniük a minisztériumoknak, április közepére pedig Matolcsy Györgynek és Németh Lászlónénak közösen fel kell mérnie, mennyi pénze van az államnak az állami ménesek fejlesztésére, az oktatási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokon pedig június végéig gondolkodhatnak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban.

Ingyen írták, milliókért tanulmányozzák

Bár a nemzeti lovas program alakításáról már a kormányváltás óta beszélnek, 2010 októberében pedig lovas konferenciát is tartottak a Parlamentben, amelyen az akkor már munkaanyagként létező Nemzeti Lovas Stratégia kialakításának hátteréről is szó volt, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan csak tavaly november végén bízta meg a stratégia elkészítésével, valamint a végrehajtás koordinálásával Horváth Lászlót. A miniszteri biztossá kinevezett országgyűlési képviselő nem először vállal ilyen feladatot: a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség alelnökeként már részt vett az első Széchenyi-terv lovasturisztikai alprogramjának kidolgozásában, és korábban az Országgyűlés Nemzeti Lovas Programot előkészítő eseti bizottságának is tagja volt. Horváthot 2010-ben a Magyar Lótenyésztők Szövetségének tiszteletbeli elnökévé választották, 2011 januárjától pedig a Heves megyei kormánybiztosi feladatokat is ellátja.

Horváth ünnepélyes kinevezésénél és a bemutatón is ott volt Lázár Vilmos fogathajtó világbajnok, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke. Lázárt többen, köztük Horváth is a Nemzeti Lovas Program egyik fő alkotójának nevezte, és amikor 2010 őszén lovas konferenciát rendeztek a parlamentben, Lázár azt mondta, hogy több mint száz oldal szakmai anyag készült el, amit ő szerkesztett meg Báthory Balázs közgazdász barátja segítségével. A CBA-tulajdonos, a kormánnyal és Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Lázár a konferencia egy másik felszólalója szerint több szakemberrel együtt társadalmi munkában dolgozta ki a Nemzeti Lovas Programot.

Horváth László is díjazás nélkül irányítja a nemzeti lovas stratégia alakulását, de van egy fizetett segítője is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződéseinek listája szerint Csónaki Józsefet bízták meg azzal, hogy Horváth munkájának segítésére készítse el "a hazai lovasszakma értékelő vizsgálatát", a vizsgálat alapján fogalmazzon meg szakértői javaslatokat, és ha kell, végezzen nemzetközi kutatómunkát is. A feladattal Horváth kinevezésekor bízták meg, és idén május végéig kapott rá időt és összesen 3 310 924 forintot. Szerettük volna megkérdezni Csónaki Józsefet, hogy mire jutott eddig, de sem a minisztériumon keresztül, se más úton nem értük el kedden. Csónaki korábban a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség élén állt, az interneten fellelhető források szerint lótenyésztéssel foglalkozik, és az első Orbán-kormány idején rövid ideig ügyvezetője volt a 2001-ben létrehozott és 2004-ben csődbe jutott Lovaskultúra Közhasznú Társaságnak.