Európai hőssé avatták Orbánt Pest közepén

Az Orbán Viktor iránti rajongásról és a Brüsszel iránti ellenszenvről szólt a március 15-ei ünnepség kormányzati része. A külföldi nyomásgyakorlás elleni küzdelem állt Orbán beszédének középpontjában is, a közönséget pedig láthatóan nem zavarta az, hogy az EU-nak tett engedményekről nem esett szó. Tudósítás a Kossuth térről és környékéről.

"Ő a mi gyerekünk" - mondta nevetve egy nyugdíjas korú nő, majd vele egyidős barátnőihez fordult, akik helyeselve bólogattak. A gyerek alatt Orbán Viktort értette, akivel ugyan egyikük sem találkozott soha, mégis úgy érzik, hogy "itt van köztünk". Rajongásukat kifejezte az is, hogy az egyik nő a kezében olyan transzparenst tartott, amelyen az állt, hogy "el a kezekkel hazánktól és Orbán Viktortól". A harcias üzenetet finomította, hogy az o betűk mindegyikébe egy-egy smiley jelet rajzoltak.

A nők a Lánchíd pesti lábánál álltak, várakozva a kormány március 15-ei ünnepségét megelőző békemenetre, tőlük pár méterre pedig néhány férfi eközben arról beszélgetett, hogy Magyarországot annak ellenére érik támadások külföldről, hogy vannak országok, amelyeknek sokkal nagyobb hiányosságaik vannak. Az egyikük megjegyezte, hogy miközben a magyar kormányt szorongatják a pénzügyei miatt, addig a spanyolokkal engedékeny Brüsszel, de a beszélgetésben szóba került az IMF is, nem túl pozitív szövegkörnyezetben.

Ez a két rövid epizód nagyon jól illusztrálta a kormányzati ünnepséget és az azt kísérő programokat. A tömegrendezvények résztvevőinek két üzenete volt: egyrészt az, hogy nagyon szeretik Orbán Viktort, másrészt az, hogy igazságtalannak tartják a külföldi nyomásgyakorlást a magyar kormányra. Az Orbán iránti rajongást nem is elsősorban a magyar demonstrálók jelenítették meg a leglátványosabban, hanem azok a vendégül hívott lengyelek, akik "Viktor Orbán"-t skandálva vonultak végig napközben a fél városon. Sok lengyel transzparensen is az ő arcképe szerepelt, és többen elmondták tudósítóinknak, hogy azt szeretnék, bárcsak Orbán állna Lengyelország élén.

Sok lengyel transzparens kritizálta az Európai Uniót is, és az egyik lengyelnek már reggel a múzeumkerti ünnepségen is az volt az első mondata, hogy "szabaduljunk meg az EU-tól". Az egyik legnagyobb plakáton pedig az Európai Uniót jelképező csillagok közepébe volt rajzolva a sarló és kalapácsos kommunista szimbólum, jelezve, hogy a lengyel tüntetők nem sok különbséget látnak a kettő között.

Bár a lengyelek és kormánnyal szimpatizáló magyar demonstrálók már napközben is vegyültek egymással, a kormányzati ünnepség előtt egy órával formálisan is egyesült a két csoport. Ekkor indult el a Lánchíd pesti lábától a békemenet, amely ugyan hivatalosan a kormánytól és a Fidesztől függetlenül szerveződött, a vonulást mégis az állami ünnepségen részt vevő, huszárnak beöltözött lovasok vezették. A menet a kisebb utcákon kacskaringózva, némileg kerülő úton jutott el a Kossuth térre. Az először januárban, a kormány melletti kiállásként szervezett békemenet hosszan kígyózott, és a délután három órára meghirdetett kezdésre meg is telt a Parlament előtti tér.

A tömegben minden korosztály jelen volt, és ránézésre ugyan többségben voltak az idősek, lehetett látni sok huszonévest, és sokan érkeztek gyerekekkel is. A különböző városok és falvak nevét hirdető transzparensek pedig jelezték, hogy jöttek csoportok számos vidéki városból is. Többségük valószínűleg részt vett a januári békemeneten is, az [origo] tudósítójának legalábbis többen ezt mondták, és az elkapott beszélgetésfoszlányokból is erre lehetett következtetni. Állandó poénkodás ment például azon, hogy a média nagy részében szerintük jócskán alulbecsülték az akkori létszámot, és néhányan megjegyezték, hogy most is erre számítanak. Egy nő pedig a mellette lévőknek szarkasztikusan megjegyezte, "nem látok egy antiszemita plakátot sem", miközben szerinte ezekről a demonstrációkról gyakran születnek erre utaló beszámolók.

Elsőként Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő mondott beszédet, aki ugyan nagy tapsot kapott, amikor arról beszélt, hogy Magyarországot szerinte a hazai ellenzék kezdeményezésére érik támadások külföldről, a tömeget érezhetően kevésbé hozta lázba az, amikor az Európai Parlament különböző határozatait emlegette, és belebonyolódott egyéb politikai részletkérdésekbe.

Nem volt ilyen problémája Orbán Viktornak, akit már bemutatásakor hatalmas üdvrivalgással fogadott a közönség. A miniszterelnök ugyan most nem ismételte meg azt a tavalyi mondatát, amikor Brüsszelt Moszkvához hasonlítva kijelentette, "nem hagyjuk, hogy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk", a beszéd most még inkább ekörül a téma körül forgott. Orbán szerint az 1848-as forradalom üzenete ugyanis most is az, hogy "nem leszünk gyarmat", az Európai Unióval fennálló konfliktusokra utalva pedig megjegyezte, "megértjük, hogy Európának sok baja van", de ettől függetlenül "egyenlő elbánást követelünk, nem leszünk másodrendű polgárok".

Ezeket a Brüsszelnek szóló kemény mondatokat nagyon lelkesen fogadta a közönség, amely néha belekezdett a "Viktor, Viktor" skandálásába is. Orbán felemlegette az általa korábban meghirdetett szabadságharcot is, amelyet szerinte semmilyen nyomásgyakorlás ellenére sem szabad feladni és "szélárnyékba húzódni". Arra már nem tért ki a miniszterelnök, hogy az elmúlt egy év nemcsak az egyre súlyosbodó konfliktusokról szólt, hanem arról is, hogy ezekben a küzdelmekben romlott Magyarország alkupozíciója, miután a gazdasági nehézségek miatt a kormány kénytelen volt pénzügyi segítségért fordulni a külföldhöz (konkrétan a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Bizottsághoz). Emiatt Orbán a kezdeti tiltakozás ellenére kénytelen is volt engedni több kérdésben (például a jegybanktörvény esetében), ez az ellentmondás ugyanakkor a beszédre adott lelkes reakciók alapján nem zavarta a közönség tagjait.

"Nem fekszünk le Európának" - mondta egy férfi az [origo] tudósítójának arra a kérdésre, hogy szerinte mi volt az Orbán-beszéd fő üzenete. A rendezvény előtti menetelések során hallott jelszavak alapján minden bizonnyal tetszett a beszéd a lengyeleknek is (már amennyire érthették, tolmácsolás ugyanis nem volt), bár egy Orbánt kedvelő lengyel tüntető még délelőtt megjegyezte az [origo] tudósítójának, hogy szerinte a magyar miniszterelnök akár áldozata is lehet a külfölddel szembeni keménykedésnek. Ezt fejét csóválva magyarázta, de sietett megjegyezni, hogy Magyarország iránti érzésein ez nem változtat: "We love you."