Orbán támadásáról írnak a külföldi lapok

Több külföldi lap is foglalkozik Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki beszédének hangvételével. A BBC szerint Orbán Viktor gyilkos támadást indított az Európai Unió ellen, miután azzal vádolta meg, hogy gyarmatként kezeli az országot. A Financial Timesnak egy uniós hivatalnok azt mondta, hogy az EU már csak azért sem hasonlít a Szovjetunióra, mert Orbánt a beszéde után nem vetették börtönbe.

Hatalmas tömeg előtt beszélt a konzervatív magyar miniszterelnök arról, hogy nem fog idegen hatalmak parancsa szerint élni a nemzet - kezdi beszámolóját a brit BBC Orbán Viktor március 15-én elmondott beszédéről (a beszédet itt meghallgathatja, elolvashatja). Mint írják, a beszéd egy nappal az után hangzott el, hogy az EU felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós pénzek folyósítását a magas költségvetési hiány miatt.

A BBC megemlíti, az EU több vezetője is azzal vádolja a kormányt, hogy tekintélyelvű gyakorlatot folytat, de a vádakat Budapest visszautasítja. A brit médium idéz Orbán beszédéből. Így azt, hogy hívei hangos éljenzése között jelentette ki: "Magyarország nem lesz gyarmat", valamint azt, hogy a magyarok uniós nemzetként egyenlő bánásmódot kérnek, mert nem lesznek másodrendű állampolgárok.

A Financial Times üzleti napilap is beszámol Orbán Viktor beszédéről. Mint írják, a miniszterelnök több tízezer híve előtt azt mondta, hogy nem hajolnak meg az EU nyomása előtt, majd párhuzamot vont az európai és a szovjet bürokraták között. Orbán Viktor csütörtökön pontosan ezt mondta: "jól ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik".

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem kommentálta Orbán Viktor beszédét. Az FT írása szerint egy - pontosan meg nem nevezett - uniós hivatalnok azt mondta, hogy az EU és a Szovjetunió közötti összehasonlítás nem volt találó. "Az a tény, hogy Orbánt ezért a mondatáért nem vetették börtönbe, mutatja a különbséget az EU és a Szovjetunió között" - fogalmazott.

A március 15-ei tömegrendezvényekről a Washington Post is beszámolt, a Magyar miniszterelnök gyarmatosítással vádolja az Európai Uniót címmel. Ebben Orbán EU-t ért csípős támadásáról írnak, és arról, hogy szerinte nem tartják tiszteletben Magyarország szuverenitását és beavatkoznak a belügyeibe.

A brit Guardian arról ír, hogy Orbán Viktor támadások sorozatát indította az EU ellen csütörtökön, miután annak tisztviselőit a szovjetekéhez hasonlította, magát pedig azokhoz a hősökhöz, akik az országot elnyomó idegen hatalmak ellen harcoltak a 19. század óta. A lap megemlíti, hogy az EU-ban Orbán rendelkezik a legerősebb demokratikus felhatalmazással , miután 2010-ben földcsuszamlásszerű győzelmtet aratott a választáson. Arra használta ezt, hogy sietve megírjon egy új alkotmányt, lesújson a sajtószabadságra, melyekért többen vádolják az EU szabályainak megsértésével - teszik hozzá.

A The New York Times internetes oldalán megjelent blogjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász azoknak a kommentelőknek válaszolt, akik szerint nem érdemes Magyarországgal foglalkozni. "Most van egy ország Európa szívében, amely az EU tagja, egy ország, amely kiemelkedett a diktatúrából, és amely minimum visszacsúszóban van a demokráciától. Ez borzalmas - és borzasztóan fontos." - írta Krugman.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban Paul-Georg Hefty, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője kifejtette: az ellenzék és a kormány támogatóinak egyidejű fellépése az utcákon új jelenség a magyar politikában, mert korábban egyik vagy másik oldal mindig elsöprő fölényben volt.

A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap - az MTI beszámolója szerint - arról írt, hogy a magyar kormány csütörtökön kihasználta az alkalmat, hogy kimutassa: "a nemzeti eszmék vezetik, és nem a külső erőké, hanem a nemzeté az utolsó szó a jövőjére vonatkozó döntéshozatalban". De hangsúlyozta, hogy "Orbán Viktor folyamatosan jelzi békülési szándékát Büsszelnek, mert a vita mérséklésére számít", ami közelebb hozná az országot az uniós és IMF-hitelekhez.