Lepereg Nemecsek nyomora a Harry Potter-nemzedékről

2012.03.20. 14:22

Évről évre nagyobb kínszenvedés rábírni a gyerekeket, hogy olvassák el a kötelező iskolai olvasmányokat és ezen aligha segít az új Nemzeti alaptanterv. A diákok nehezen azonosulnak a kötelezőkben felvetett, néha százéves problémákkal, a kortárs irodalomhoz pedig alig engedik közel őket a tanárok, pedig bőven lenne haszna ennek is. A sorskérdések boncolgatása helyett fontos lenne a sikerélmény is olvasás közben, és az sem lenne tragédia, ha mást olvasnának a lányok, mint a fiúk.

"Nincs problémám a kötelezőkkel, beütöm az interneten a keresőbe a címet, és bemagolom az összefoglalót a cselekményről; így eddig mindig összejött legalább egy hármas" - magyarázta az [origo]-nak Tamás, egy tízedikes budapesti gimnazista, miért nem aggódik, amikor magyarórára egy hosszabb regényt kell elolvasnia. Legtöbb osztálytársa is hozzá hasonlóan a wikipédiás összefoglalókat vagy a Kötelezők röviden című könyveket használja, ha fel kell készülni egy olvasmányból, legutóbb Goethe Faust-jából.

Egy középiskolás lány, aki a hatos villamoson a Harry Potter és a félvér herceg-be mélyedt, azt mondta: már háromszor elolvasta a teljes sorozatot, mind a hét könyvet, és annyira tetszettek neki a Harry Potter-történetek, hogy utazás közben sem tudja letenni. "A kötelezők között viszont elég unalmas könyvek vannak, a tanárnőnek Jókai a mániája, és hiába mondjuk neki, hogy olvashatatlan az Egy magyar nábob, csak íratott belőle dolgozatot" - mondta. Szerinte az osztálytársai sem bújják a kötelezőket, inkább összefoglalókat olvasnak vagy letöltik a regényből készült filmeket.

A Nemzeti alaptanterv (NAT) néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezete cím szerint felsorolja, milyen regényeket és novellákat kell elolvasniuk a magyar diákoknak (ezek között nem szerepel olyan, amely eddig ne lett volna ott a listán - részleteket a keretes írásban olvashat a listáról). Az [origo] által megkérdezett magyartanárok és olvasáskutató szerint az iskolások többsége nem szívesen forgatja a kötelező olvasmányokat, és sokszor arra is nehéz rábírni őket, hogy egyáltalán könyvet vegyenek a kezükbe.

Egy Mikszáth-novellának lehet esélye

"Ha egy hosszabb regényt adok fel, kitör a palotaforradalom" - mondta az [origo]-nak Bóka Gábor magyartanár, aki egy budapesti elitgimnáziumban, illetve egy szakiskolában is tanít. Nemcsak az órai reakciókból látja, hogy nem örülnek a gyerekek a kötelezőknek, hanem a közösségi oldalakon is sokszor olvas szitkozódó bejegyzéseket az olvasmányokról.

Szerinte a szakiskolás diákok "lényegében semmit nem olvasnak el, az eminensek talán a rövidebbeket", és általában a diákok csak akkor állnak neki egy kötelezőnek, ha az olvasmány láthatóan rövid. "Az egyetlen szempont a hosszúság, a cselekmény, a téma nem számít. A görög drámáknak, esetleg egy Mikszáth-novellának lehet csak esélye". Ő az órákon rendszerint elmeséli a kötelezők tartalmát.

A gimnazisták szívesebben vesznek a kezükbe könyveket, de "ők is háborognak, ha több száz oldalas regényt kell olvasniuk" - mondta Bóka. Alapvető különbségnek tartja, hogy a gimnazisták szülei támogatják, hogy sok kötelezőt adjon fel, sőt néhány szülő meg is kereste, hogy többet olvastasson a diákokkal.

Hasonló tapasztalatokról beszélt a dunaújvárosi szakközépiskolában magyart tanító Kurucz Gergely, aki azt mondta: az internet és a tévé miatt is nehezebb motiválni a gyerekeket arra, hogy "egyáltalán olvassanak, pláne a kötelezőket". A tanár szerint "rossz kimondani, de évről évre egyre nagyobb kínszenvedés a Bánk bán-t vagy a Szigeti veszedelmet tanítani, a gyerekek alig tudják elolvasni, rendkívül nehéz a nyelvezete, és távoli a benne szereplő világ". Szerinte nem megoldás, ha kihagyja a Szigeti veszedelmet, de elég néhány jól kiválasztott részlettel megismerkedni.

Egy jó Agatha Christie is belefér

A tanárok szerint szívesebben olvassák a gyerekek kortárs szerzők műveit. "Lackfi János művei vagy a Parti Nagy Lajos-szövegek teljesen jól fogyaszthatók, és az sem ördögtől való, ha más műveket adunk fel a lányoknak és a fiúknak" - mondta Kurucz. Ha például Erich Kästnert ad fel a tanár, a lányoknak A két Lotti-t, a fiúknak pedig inkább az Emil és a detektívek-et érdemes ajánlani. Ha jó művet választ a tanár, és eléggé felkelti a diákok érdeklődését, akkor a hosszabb olvasmányoknak is lehet esélyük Kurucz szerint. "A Gyűrűk Urá-t és az irodalmi szempontból kevéssé értékelhető Alkonyat-sorozatot is elolvassák, pedig ezek nem rövid olvasmányok" - mondta.

"Nagyobb teret lehet engedni a kortárs műveknek" - mondta Bóka is. Szerinte például még "egy jó Agatha Christie-krimi is belefér, mert a könnyen olvasható bűnügyi történettel meg lehet tanítani a cselekményfűzés, a dramaturgia szabályait, a Harry Potterrel pedig például azt, hogy válik szét a valóság és a képzelet". Az a tanár érdeklődési körén múlik elsősorban, milyen a tantervben nem szereplő művekkel ismerteti meg a diákokat. Az Egri csillagok sem azért kötelező évtizedek óta, mert "a világirodalom csúcsa", hanem azért, mert a regény alapján könnyebb megtanítani a dramaturgiai fogásokat és a történelmi ismereteket - mondta.

"Nagyobb eséllyel válnak olvasóvá azok a gyerekek, akiknek kiskorukban meséket mondtak, otthon találnak könyveket a polcon, és a szüleiket is látják olvasni" - mondta az [origo]-nak Nagy Attila olvasáskutató, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnöke. A gyerekek olvasási kedvét az is növeli, ha van az iskolában könyvtár, diákújság és színjátszó kör, "ahol megelevenednek a szépirodalmi művek".

Az olvasáskutató szerint az iskolások nagy része valóban nem kedveli a kötelezőket, amelynek egyik oka az is lehet, hogy "a kötelezőkről többnyire mindenkinek kizárólag a századokkal ezelőtti, vaskos szépirodalmi regények jutnak eszébe". Ezek mellé szerinte bátrabban lehetne adni kortárs prózát, illetve a természetről, az állatokról, a tudományról szóló műveket.

Az [origo] által megkérdezett felnőtteknek is Jókai Mór, Gárdonyi Géza vagy Madách Imre jutott eszükbe a kötelezőkről, és rövid tesztünkből az derült ki, hogy utoljára gyermekkorban volt a kezükben - ha volt - az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai (itt nézheti meg, a találomra megállított budapestiek mire emlékeznek a kötelező olvasmányokból).


Teszteltük, mennyire ismerik az emberek a kötelező olvasmányokat

Nemecsek belehal, Harry Potter boldogan él

Az olvasáskutató szerint a kötelező olvasmányok kiválasztásánál figyelembe kellene venni, hogy azokban szerepeljenek olyan kérdések is, amelyek a jelenlegi családi és társadalmi problémákat, konfliktusokat felvetik. "A Pál utcai fiúk és Légy jó mindhalálig vitathatatlanul jó regények, de nagyjából százévesek, kevésbé érezheti magáénak egy mai diák" - mondta Nagy Attila, aki az iskolákban például Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Varró Dániel, Gyurkovics Tibor vagy például Louis Sachar műveivel szerettetné meg az olvasást a gyerekekkel.

"Ehhez persze az kell, hogy a tanár is folyamatosan képezze magát, olvasson kortársakat és figyelje, mit szeretnek a gyerekek" - mondta az olvasáskutató. Az új NAT tervezetében a 20. századi szerzők közül kötelezőként a felső tagozatosoknak például Csukás István és Fekete István, a középiskolásoknak Németh László és Szabó Magda szerepel.

Az évtizedek óta elterjedt és az új NAT által megerősített kötelező olvasmánylista problémája, hogy a diákoknak "túlzottan negatív képet fest a gyermekkorról". Az egyik megkérdezett tanár szerint "fontos és egyetemes mondanivalója van A Pál utcai fiúk-nak, de Nemecsek Ernő belehal ebbe, Harry Potter viszont nemcsak erkölcsi győztes, ő legyőzi a gonosz Voldemortot, és boldogan él ezután". A tanár szerint talán ezért népszerűbb a mai gyerekek, "a Harry Potter-generáció" körében a fiatal varázsló Nemecsek Ernőnél.

Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok? - Olvassa el a komment.hu cikkét a kötelező olvasmányokról.

Szinte nincs ma élő szerző az új NAT-ban

A jelenleg érvényben lévő, 2007-ben megújított Nemzeti alaptantervvel szemben az új NAT tételesen, többnyire cím szerint felsorolja, milyen kötelező olvasmányokat kell feladni a magyar diákoknak. Az alaptanterv három korcsoport szerint tagolja a kötelezőket.

Alsó tagozatban a gyerekeknek "klasszikus magyar szerzők meséit, gyermekregényeit" kell elolvasniuk, a NAT példaként Móra Ferencet, Szabó Magdát és Csukás Istvánt említi.

Felső tagozatban a kötelezők között szerepel az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai vagy egy másik Jókai-regény, két Móricz Zsigmond-mű, illetve egy 20. századi magyar ifjúsági regény.

A középiskolásoknak a leghosszabb a lista: a magyar művek közül feltétlenül olvasniuk kell például a Bánk bánt, egy Jókai-, egy Móricz- és egy Mikszáth-regényt, a külföldi szerzők közül pedig többek között Homérosz, Dante, Shakespeare és Moliere szerepel a listán. A 20. századból három prózai mű és egy dráma a kötelező, de a javasolt szerzők között csak egy ma is élő írót találtunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKK