hirdetés

Orbánt sem kímélték a bepipult fideszesek

2012.03.20. 8:59

Azt sem bánja a Fidesz elnöksége, ha hónapokig tartó huzavona után lecseng az ügynökvita - az [origo] információi szerint ez a döntés született a párt vezetésében, mielőtt hétfőn azt a javaslatot tették a frakciónak, hogy egy bizottság foglalkozzon a kormánypártokat erősen megosztó kérdéssel. A pártvezetés javaslata miatt a képviselők hétfőn alig vitatkozhattak a problémáról, de az indulatokat jelzi, hogy volt olyan képviselő, aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is azt ajánlotta, tisztázza magát az ügynökvád alól.

Hankiss Ágnes, a Fidesz EP-képviselője, Kahler Frigyes jogtörténész és a Schmidt Mária vezette Terror Háza Múzeum néhány kutatója lehet a tagja az [origo] információi szerint annak a kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek, amelyet a kormánypárti frakciók hétfői felkérésére május 15-éig kell létrehoznia a kormánynak.

A 2009 óta Brüsszelben dolgozó Hankiss (akinek a fia Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezetője) az általa alapított Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet vezetőjeként tíz éve foglalkozik a kommunista titkosszolgálat működésének feltárásával, a veszprémi törvényszék büntetőjogi kollégiumát vezető Kahler Frigyes pedig a diktatúrák jogi berendezkedésének szakértője, korábban elnöke volt az 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottságnak is. Schmidt Máriát személyesen - információink szerint - nem venné be a pártvezetés a testületbe, a Terror Háza főigazgatója csak az intézménnyel kötött kutatási megállapodások révén segítené az egyelőre még ismeretlen összetételű és mandátumú bizottság munkáját.

A Történelmi Emlékezet Bizottságának felállítását a Fidesz elnöksége az után javasolta hétfőn a Fidesz és a KDNP frakciójának, hogy a kormánypárti képviselőcsoportokban néhány hete vita alakult ki az ügynökügyek, illetve az állambiztonsági múlt feltárásáról. A vitát az váltotta ki, hogy a kormánypárti többség február 20-án leszavazta, hogy a parlament napirendjére tűzze az LMP-s Schiffer András törvényjavaslatát, amely teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági iratokat.

Ugyanakkor az előterjesztés napirendre vételét tizenkilenc fideszes és öt KDNP-s képviselő támogatta (köztük például Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa államtitkárok, valamint Gulyás Gergely, L. Simon László és Bencsik János), huszonnyolcan tartózkodtak a kormánypárti padsorokban (például Halász János, Soltész Miklós és Szatmári Kristóf államtitkárok), többen pedig bár jelen voltak, nem szavaztak.

A frakciófegyelmet megsértők közül többen lelkiismeretükre, illetve meggyőződésükre hivatkoztak a szavazás után. A vita azonban végül akkor erősödött fel, amikor a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelentette, hogy bár igennel szavazott volna az LMP-s javaslatra, véleményével kisebbségben maradt a kormánypárti frakciókban. A téma azonban korábban egyáltalán nem is volt téma a frakcióülésen, az LMP-javaslat szavazása előtt is csak annyit mondott a frakcióvezető a képviselőknek, hogy a "nem" gombot kell megnyomni. Kijelentése miatt három hete, egy alapvetően más témájú frakcióülésen többen Lázárnak támadtak, aki - Orbán Viktorral egyetértésben - végül is a március 19-i frakcióülést jelölte ki arra, hogy lefolytassák a vitát az akták nyilvánosságáról.

Időt akart nyerni Orbán

Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők sajnálatára a vita ismét elmaradt, a miniszterelnök eleve azzal a javaslattal érkezett a hétfői frakcióülésre, hogy a kérdés rendezésére a nyár elejére létrehozandó Nemzeti Emlékezet Bizottság tesz majd javaslatot. A testületről ugyanakkor az [origo] információi szerint a Fidesz elnökségének is csak minimális elképzelései vannak egyelőre. A párt vezetőinek múlt heti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök - a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint - alapvetően kommunikációs fogásként, nagyrészt annak érdekében dobta be az ötletet, hogy a Fidesz visszaszerezhesse a kezdeményezést az ügyben az LMP-től, illetve, hogy megoldás vagy koncepció híján időt nyerjen.

"Felkérünk majd mindenféle szakértőket, akiknek bizonyára lesz majd számos ötletük, de lesznek javaslatok nyilván a frakcióból is. Ha a végén kijön az egészből valami komplett elképzelés, az nagyon jó, de ha nem, akkor legalább arra alkalmas, hogy sokáig elszöszöljünk vele, és elaltassuk az ügyet" - mondta az elnökségi ülésen jóváhagyott forgatókönyvről a felvetés egyik ismerője. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők a frakcióülés után nem titkolták csalódottságukat, amiért az elnökség nem hagyta lefolytatni a beígért vitát, és egy kész vagy félkész szakmai koncepció helyett csak "egy homályba vesző alibimegoldást hozott" a kérdés rendezésére.

"Ez nekem időhúzásszagú" - mondta például egy KDNP-s képviselő, anélkül, hogy ismerte volna az elnökség szándékát, két fideszes társa pedig egybehangzóan lufinak minősítette a hétfői bejelentést. "A vita elegáns és nyilván nem véletlen átugrására" célzott egy másik kormánypárti képviselő amiatt is, hogy a miniszterelnök a frakcióülésen azzal nyugtatta meg a tartótisztek nevének nyilvánosságra hozását sürgető Wittner Máriát, hogy "olyan megoldást találunk majd, ami túlmutat az LMP javaslatán", és nemcsak az ügynökök és tartóik kilétére derít fényt, hanem az egész államhatalmi rendszer működésére-működtetőire is.

Orbán tisztázza magát!

A frakcióvezető hétfői nyilatkozata is utalt arra, hogy a kormánypártok nem várnak gyors sikert a bizottságtól. Lázár János a testület működési idejét firtató kérdésre úgy reagált, hogy "nem egy-két hónapig vagy évig, hanem akár évtizedekig dolgozhatnak majd a bizottság tagjai". Az elnökség javaslata miatt a több képviselő által vártnál rövidebb frakcióülésen a fideszes L. Simon László finoman Kövér László házelnököt és Orbán Viktort is kritizálta a tanácskozásról beszámoló képviselők szerint.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Orbán, Kövér és Lázár

Az állambiztonsági múlt feltárásának ügyét egy pénteki nyilatkozatában értelmiségi álvitának és gumicsontnak nevező házelnök kijelentésére L. Simon úgy reagált, hogy szerinte "igenis helye van az értelmiségi vitáknak". A kérdés szerinte ráadásul messze nem az értelmiség belügye, hanem nagyon sok választót érdekel, és a Fidesz morális kötelessége is, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre rendezze az ügyet. A parlament kulturális bizottságának elnöke a miniszterelnököt azzal "kóstolgatta", hogy "nem ártana, ha Orbán Viktor is tisztázná magát", miután egy, a Kuruc.info nevű radikális portálon megjelent cikk több más kormánypárti vezető mellett a kormányfő esetleges érintettségét is felvetette.

L. Simon felszólalására Orbán Viktor a résztvevők szerint nem sértődött meg, hanem egyfelől azt mondta, hogy "nem kell foglalkozni az ilyenekkel", másrészt, ha már a képviselő felhozta, a kedvéért újra elmesélte, hogyan próbálták beszervezni 1982-ben, amikor sorkatonai szolgálatát töltötte. Az állambiztonsági irattárban is megtalálható úgynevezett A-kartonjára Orbán elmondása szerint azonban több sikertelen kísérlet után végül azt írták fel, hogy "nem beszervezhető" (az iratot Orbán 2005-ben nyilvánosságra is hozta saját honlapján, a lépést beharangozó sajtótájékoztatóján pedig arról is mesélt, hogy hogyan lopták ki a BM-esek a lakásuk kulcsát a tüdőszűrésre berendelt felesége táskájából, hogy a kulcsot lemásolva és a lakást távollétükben bepoloskázva még a hálószobájukat is lehallgassák).

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása nem teljesen új ötlet, a testület valamikori létrehozása - mindenféle konkrétum nélkül - már az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései között is szerepelt. A testületről azonban csak annyit írt akkor a jogszabály, hogy feladata feltárni a diktatúra hatalmi működését és a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, utóbbiakról pedig kinyilvánította, hogy közszereplőnek minősülnek. A múlt heti elnökségi ülésen Orbán Viktor az ülés részleteit ismerő források szerint azt mondta, hogy ha már a lehetőséget megteremtették, akkor a "kínlódás helyett, hogy mi legyen a Fidesz javaslata", vegyék elő, és vigyenek életet bele.

"Semmi se maradjon titokban"

"A Fidesznek nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon a Kádár-rendszer bűneiből, a múlt lezárása nélkül ugyanis nem jöhet létre egy új magyar társadalom" - nyilatkozta kedden a közrádió 180 perc című reggeli műsorában Lázár János. De hozzátette, hogy "a múltfeltárás során különbséget kell tenni bűnös és áldozat között". Lázár szerint a pártjának "erkölcsi kötelessége" a kommunista diktatúra bűneinek feltárása, a felelősök megnevezése és lehetőség szerint felelősségre vonása, és az, hogy semmi se maradjon titokban.

Lázár szerint a jelenlegi múltfeltárás a volt kommunista elit érdekeit szolgálja, ugyanis 22 éve az ügynökökről folyik a vita, azokról pedig alig esik szó, akik megrendelték az ügynöki munkát, a megfigyeléseket, akik irányították az apparátust. A riporter megkérdezte, hogy ha a Nemzeti Emlékezet Bizottsága azt javasolja majd, hogy a mágnesszalagokat és minden más, a nemzetbiztonságot nem sértő aktát is nyilvánosságra kell hozni, akkor lépni fog-e a Fidesz. Lázár erre igennel válaszolt.



KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat