Szemétdombra kerülnek a rozsdás fantomkutak

2012.03.23. 18:39

Néhány év alatt harmadára csökkent Budapesten az utcai kék nyomós kutak száma, amelyekből eddig bárki ingyen vehetett ivóvizet a városban. Egy kút fenntartása csak évi 20-25 000 forintba kerül, sok önkormányzat szerint még sincs szükség rájuk, pláne, hogy a közterületen fürdő hajléktalanokat is vonzzák. A városban rengeteg halálra ítélt kút van, amelyekért évek óta nem fizet senki, év végéig még több mint 350-et elbontanak.

Százával tűnnek el Budapesten a néhány éve még széles körben elterjedt kék nyomós kutak, amelyekből eddig bárki ingyen vehetett csapvizet az utcán. Az öntöttvas kutakat egymás után távolítják el a Fővárosi Vízművek munkatársai, és ahol korábban a járókelők szabadon olthatták a szomjukat, most csak levágott csonkok maradnak. A kék kutak eltűnése legalább 2005 óta tart, de most új lendületet vett: év végéig még több mint 350 további kút fog eltűnni a fővárosból.

Az utcai vízvételi lehetőséget a kerületi önkormányzatok döntései miatt szorítják vissza, mivel az elmúlt években egyre több önkormányzat határozott úgy, hogy nem akarja fizetni a nyomós kutak fenntartási költségét. A kútfelszámolás azért indult meg látványosan, mert közel egy évtizednyi zűrzavar után a Fővárosi Vízművek nekiállt, hogy rendezze a kutak helyzetét, a felmerülő költségek azonban kellemetlen meglepetésként érték a kerületi önkormányzatok egy részét.

Elfelejtettek fizetni

A kék nyomós kutak üzemeltetését és karbantartását a hatályos jogszabályok szerint a Fővárosi Vízművek végzi, a vízfogyasztásért azonban az önkormányzatoknak kellene fizetni - magyarázta az [origo]-nak Lévai Zsuzsanna, a vízművek kommunikációs osztályvezetője. A helyzet egészen a közelmúltig nem volt ilyen egyértelmű: a társaság ugyanis csak 2005 környékén fedezte fel, hogy a kutak jelentős részére nincs érvényes üzemeltetési szerződése. Bár egy 1995-ös kormányrendelet kimondja, hogy a nyomós kutak vízfogyasztását az önkormányzatok állják, azok Lévai szerint szerződés híján éveken át egy fillért sem fizettek.

A vízművek 2005-ben úgy döntött, hogy ezt a helyzetet felszámolja, és ezzel gyakorlatilag aláírta az addig elfeledett kutak nagy részének halálos ítéletét. Az első benyújtott vízszámlák ugyanis több önkormányzatnál is kiütötték a biztosítékot. Egy részük vitatni kezdte, hogy a vízmű jogosan követeli-e a vízszámlát a több száz kút után, másik részük pedig nagy buzgalommal látott neki a "fölösleges kutak" felszámolásának.

"Egyszer csak elkezdtek nagyon jelentős vízszámlák jönni, amire az önkormányzat azt mondta, hogy nem fogja kifizetni" - mondta az [origo]-nak Kozmér István, az óbudai önkormányzat városüzemeltetési osztályának munkatársa. A III. kerületben 2005-ben még 204 kút volt, ma viszont csak 23-ért fizet az önkormányzat. "A vízművek közölte, hogy amire nem kötünk szerződést, azt megszünteti. Az önkormányzat megvizsgálta, hogy hol van szükség továbbra is ilyen kutakra, és ennyit talált indokoltnak. A többire azt mondtuk, szüntessék meg" - mondta Kozmér István.

Már nincs szükség rájuk

Az [origo] által megkeresett kerületi önkormányzatok mind azzal indokolták a kutak megszüntetését, hogy azok már nem töltik be eredeti funkciójukat. A jellegzetes kék kutak elsődleges célja ugyanis eredetileg az volt, hogy az utcáról biztosítsák a vezetékes vizet azokon a környékeken, ahol a víz még nem volt bekötve a lakásokba. A kutak többsége a nagy külterületekkel rendelkező kerületekben, a budai hegyvidéken, Dél-Budán és a pesti külvárosokban épült: 2002-ben Pestszentlőrincen és Pestszentimrén még közel 300, Budafok-Budatétényben mintegy 250 kút üzemelt, de 200 körüli nyomós kút volt a II., a III., a XVI., XVII. és XX. kerületben is.

Ahogy a főváros külső területein is fokozatosan bevezették a vezetékes vizet, a kutak fő funkciója többnyire megszűnt, és csupán ivókútként működtek tovább. Az utcai vízvevő helyek szükségességét azonban a kerületek jelentős része nem vizsgálta felül, amíg a Fővárosi Vízművek be nem kopogtatott a számlával. Ekkor pedig a kerületek többsége úgy döntött, hogy új szerződést csak azokra a kutakra köt, amelyek fenntartását különösen indokoltnak tartja. "Ott tartottuk meg a kutakat, ahol továbbra sincsenek közművesítve az utcák, vagy ahol a turistaútvonalakon a kirándulók érdekében ezt szükségesnek tartották" - magyarázta az óbudai helyzetet Kozmér István.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nem ér 25 000 forintot az ingyenes víz

A kutak felszámolása annak ellenére indult meg, hogy a Fővárosi Vízmű szerint azokért az önkormányzatoknak minimális összeget, rendkívül kedvezményes vízdíjat kell fizetnie. Mivel a nyomós kutakon nincs vízóra, azok után egy átalánydíj alapján kell fizetni: egy kút fogyasztását átlagosan napi 0,24 köbméterben állapítják meg, így egy kút fenntartása körülbelül évi 22 000-25 000 forintba kerül. A vízmű a kút üzemeltetéséért, karbantartásáért nem számol fel többletköltséget, az önkormányzatnak kizárólag a vízdíjat kell állnia. Bár több önkormányzati dolgozó érvelt az [origo]-nak azzal, hogy az emberek nem ivóvízként, hanem locsolásra, építkezésre, mosdásra pazarolják a vizet, az ilyen állítólagos pazarlásokból az önkormányzatoknak semmilyen többletköltségük nem származhatott.

Azokban a kerületekben azonban, ahol több száz kút működött, még így is milliós számlákat eredményezhetett az általánydíj. A jelenleg legtöbb nyomós kutatat üzemeltető XVII. kerületben, ahol még mindig 153 kút üzemel, az önkormányzat 5 millió forintot különített el éves költségvetéséből a kutak vízdíjára. Máshol - például Óbudán - ezt soknak tartották, és inkább tizedére csökkentették a kutak számát. De a kerületek érvei között nem csak a magas vízdíj jelenik meg: Balaton Balázs, a II. kerület sajtóreferense például az [origo]-nak azt mondta, hogy egyáltalán nem anyagi megfontolások miatt zárják le a kutakat.

"A Franken Leó útnál, a Margit híd budai hídfőjénél például rendszeresen hajléktalanok fürödtek a kútnál" - mondta a referens. Ez szerinte közegészségügyi okból is veszélyes volt, hiszen miután a hajléktalanok összepiszkolták a kutat, mások ivásra használhatták azt. Balaton Balázs szerint sok kút évek óta nem is működött, és nem hiányzott senkinek, ezért nem akartak rájuk üzemeltetési szerződést kötni. A II. kerület volt az egyik utolsó, amely megállapodott a Fővárosi Vízművekkel: ők tavaly nyáron döntöttek arról, hogy korábbi 193 nyomós kútjukból 180-at megszűntetnek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Fantomkutak a fővárosban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Fővárosi Vízművek adataiból látszik a leglátványosabban, hogy milyen arányban tűnnek el a kék nyomós kutak Budapestről. A KSH 10 éve, 2002-ben még 2159 kutat tartott nyilván Budapest közigazgatási területén. Idén a Fővárosi Vízművek szerint már csak 790 kút fenntartására kötöttek megbízást a vállalat szolgáltatási területén, de ebből csupán 634 található Budapesten (a többi Budapest környéki településeken van).

A valóságban egyelőre ennél még több kút működik a városban, de sok száz jelenleg még üzemelő nyomós kút már csupán fantomként áll az utak mentén. A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint összesen 353 olyan nyomós kút van Budapesten, amely még áll ugyan, de az önkormányzatok már rég nem fizetnek érte. "Ezek a kutak még működnek, lehet belőlük vizet venni, de az önkormányzatok kérték a megszüntetésüket. Így a fogyasztásukat már nem számlázzuk ki, és még év végéig levágjuk őket" - mondta az [origo]-nak Lévai Zsuzsanna.

Az ilyen a fantomkutak levágása több ok miatt is évek óta húzódik. Egyrészt sok önkormányzattal a Fővárosi Vízművek nagyon nehezen állapodott meg  a kutak sorsáról - ismerte el a vízművek kommunikációs osztályvezetője. A hatályos kormányrendelet szerint ugyanis a kutakat csak a kerületi polgármester előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg, így a kerületnek le kellett mondaniuk a kutakról. Lévai Zsuzsanna példaként említette a II. kerületet, ahol egészen tavaly nyárig húzódott a megállapodás. A kerület sajtóreferense, Balaton Balázs is utalt a konfliktusra, amikor az [origo]-nak azt mondta: a kerület szerint nem egyértelmű, hogy nekik kell fizetniük a díjat, szerintük ésszerűbb lenne, ha a főváros állná a vízszámlát.

Másrészt a halálra ítélt kutak egy része azért áll még, mert a vízművek munkatársainak nincs kapacitása azokat egyből leszerelni. "Egy meghatározott ütemterv szerint dolgozunk, de a munka során elsőbbséget élvez a vezetékek, gépházak karbantartása" - magyarázta Lévai. A vállalat emberei csak akkor mennek nyomós kutat leszerelni, ha épp nincs olyan feladat, amelynek a halasztása a városi vízellátást veszélyeztetné. Ilyen alkalom pedig láthatóan ritkán van, az óbudai önkormányzatnál ugyanis az [origo]-nak azt mondták, hogy a 2005-ben feladott kutaik közül volt, amelyik még 2011-ben is működött.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Szemétre kerülnek a rozsdás vasak

A Fővárosi Vízművek azt ígérte, hogy 2012 végére minden fantomkutat kiiktatnak. Hogy melyik kutak fognak eltűnni decemberig, azt a budapestiek is felismerhetik - mondta a vállalat kommunikációs vezetője. Azokat a kutakat, amelyeknek az üzemeltetésére szerződést kötöttek, a vízművek karban tartja, frissen festi, így újnak, csillogónak tűnnek. A levágásra ítélt kutakhoz viszont évek óta nem nyúltak hozzá, így azokon a lepattogzott festék és a rozsda mutatja a pusztulás biztos jelét: "Amelyik kút ma Budapesten kopott és rozsdás, az valószínűleg halálra van ítélve" - mondta Lévai Zsuzsanna.

A II. kerületi sajtóreferens az [origo]-nak azt mondta, hogy amennyiben jogos lakossági igény érkezik egy-egy elbontott kút visszaállítására, azokat napok alatt felül tudják vizsgálni és vissza tudják hozni. Lévai Zsuzsanna szerint azonban a levágott kutak többségét leselejtezik, a MÉH-be vagy szeméttelepre kerülnek, ahonnan már nincs visszaút. Egy lezárt kút helyén ugyan nyilván könnyebb újra csapot létesíteni, de a kommunikációs vezető szerint ilyen kérés még nem nagyon fordult elő, így nem is tudják, mennyibe kerülne ez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK