A dolgozó szegényeknek is adna segélyt Bajnai alapítványa

Vágólapra másolva!
Alapvető fordulatot javasol a szociálpolitikában Bajnai Gordon alapítványa: a csütörtökön bemutatott kutatás szerint le kell építeni a jelenlegi kormány által felfuttatott közmunkát, és nem csak a munkanélkülieket, hanem a dolgozó szegényeket is támogatni kell. A korábbi miniszterelnök szerint figyelemmel kell lenni a közvéleményre is, az emberekben pedig zsigeri ellenérzések vannak a segélyezéssel szemben.
Vágólapra másolva!

Nem csak munkanélkülieknek, hanem a dolgozó szegényeknek is biztosítana szociális ellátást, a jelenlegi közmunkaprogramot viszont leépítené a Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, amely csütörtökön mutatta be Felemelkedés közös erővel című, a mélyszegénységről szóló kutatását. Ahogy Bajnai fogalmazott: a szociális rendszerben ha nem is 180, de 90 fokos fordulatra tesznek javaslatot.

A tanulmányban megfogalmazott javaslatok legfontosabb eleme, hogy a szociális segély nem fix összeg lenne, hanem a háztartások egy főre jutó jövedelmét - amelybe beletartozik például a családi pótlék is - egészítené ki a minimálnyugdíj másfélszeresére. A minimálnyugdíjat ráadásul meg is emelnék tíz százalékkal - hiszen 2009 óta ugyanakkora -, így a rendszer garantálná, hogy nagyjából 45 ezer forint jutna minden embernek.

A javaslatok szerint a jelenlegi három hónap helyett ismét fél évig biztosítanának támogatást a frissen munkanélkülivé vált embereknek. Emellett a tanulmány felveti a tb-járulékok csökkentését, illetve a minimálbér csökkentését az ország egyes szegény régióiban, hogy nőjön a kereslet a képzetlen munkaerő iránt. A tanulmány úgy számol, hogy 5 százalékkal nőhet a foglalkoztatás, ha fokozatosan 20 százalékkal csökkentik a minimálbér bérköltségét.

A közmunka nem megoldás

A segélyt gyanakkor az elképzelések szerint feltételekhez kötnék: a háztartás minden felnőtt tagjának együtt kellene működni a munkaügyi központtal és a családsegítővel, illetve el kellene fogadni a felkínált munkát vagy képzést. Aki megszegi a szabályokat, annak az ellátását a következő hónapban megfeleznék. A program más elemei is arra épülnek, hogy a rászorulóknak együtt kell működniük a hatóságokkal, az őket segítő intézményekkel.

Scharle Ágota, a tanulmány elkészítésben részt vevő Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa szerint azzal, hogy a dolgozó szegények is kapnának segélyt, fel lehetne oldani azt a csapdahelyzetet, hogy ma egyes családok több segélyt kapnak, mint amennyit a családfő keresne, ha munkát találna. A rendszer lehetővé tenné azt is, hogy ne veszítse el a segélyt, aki néhány napos alkalmi munkát talál.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A tanulmány úgy számol, hogy ehhez jelentősen meg kellene emelni a ma a költségvetésben segélyekre és munkanélküli-ellátásra szánt 117 milliárd forintot, viszont vissza lehetne vágni a szerzők szerint túlméretezett közmunkaprogram jelenleg 132 milliárdos támogatását. Scharle Ágota szerint a jelenlegi kormány által felfuttatott közfoglalkoztatás nem szünteti meg a szegénység okait, viszont nagyon sokba kerül.

Széllel szemben nem lehet

Azt ugyanakkor a tanulmány is elismeri, hogy a "munkáért segély" elv népszerű, a társadalom jelentős részében pedig zsigeri ellenérzések vannak a szociális segélyekkel kapcsolatban. "Nem lehet egy ilyen reformot úgy végigvinni, hogy nem veszik figyelembe a közvéleményt" - mondta Bajnai Gordon is a tanulmány bemutatásán. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szakmának és a politikának meg kell próbálnia érdemben befolyásolni a közvéleményt.

A Medián által, a tanulmányhoz készített felmérésből kiderül, hogy a magyarok 49 százaléka úgy gondolja, hogy az államnak csak azokat kell támogatnia, "akik ezt munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték". Ugyanakkor e legtöbben nem a közmunkát vagy az udvar rendben tartását szabnák feltételként, hanem a gyerekek iskolába járatását. Amikor külön rákérdeztek, 86 százalék egyetértett azzal - a jelenlegi kormány által megvalósított - intézkedéssel, hogy a családi pótlékot is csak akkor fizessék ki, ha a gyerekek iskolába járnak.

Bajnai a bemutatón hangsúlyozta, hogy az alapítvány szakpolitikai programokat készít, direkt politikai szerepre nem készülnek. Arra a kérdésre, hogy mégis hogyan valósulhatnak meg az elképzeléseik, a volt miniszterelnök azt mondta: remélik, hogy a viták során a mindenkori kormány mögött álló szakértők körében konszenzus alakul ki, de megjegyezte azt is: a tapasztalat azt mutatja, a pártoknak csak a hatalom megragadására van tervük, és szakpolitikai programok nélkül vágnak neki a kormányzásnak, ez pedig lehetőséget adhat kész programok bevezetésére.