A kulákok után jönnek Gyurcsányék

A kiegészítő bérkompenzációról és a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok adómentességéről is dönt az Országgyűlés hétfőn. Emellett június 29-e a kuláküldözés áldozatainak napja lehet, és a máriapócsi bazilika kiemelt jelentőségéről is tárgyalnak a képviselők. Kedden vitáznak a bírósági törvény módosításáról, illetve az új országgyűlési törvényjavaslatról, amely például megakadályozza a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció frakcióalakítását.

Azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek az összes dolgozójuk bérét emelik - a többi között erről dönt hétfői ülésén a parlament. Emellett előírás, hogy a vállalkozás alkalmazottainak létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több húsz százaléknál. A bérkompenzációt csak az a munkáltató igényelheti, ahol a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladja meg a 215 ezer forintot.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok reálhozamának adómentességéről is döntenek a képviselők. Ennek alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést -, annak húsz százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.

Június 29-e a kuláküldözés áldozatainak napja lehet

Kereszténydemokrata kezdeményezésre szigoríthatják az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírság összege is emelkedhet. A képviselők emellett - ugyancsak KDNP-s indítványra - a kuláküldözés áldozatainak napjává nyilváníthatják június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a javaslat indoklása alapján "régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt".

Fideszes és KDNP-s kezdményezésére a máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslatról is tárgyalnak a képviselők. A többek között Semjén Zsolt, Simicskó István, illetve Papcsák Ferenc által benyújtott javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítaná, hogy "Máriapócs a görög katolikusok lelki központja, a máriapócsi bazilika kiemelt jelentőségű nemzeti kincs".

Az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondhatja, hogy "az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel". A parlament a testület javaslatára arra kérheti fel a kormányt, hogy hatékonyan képviselje a magyar érdekeket a cukorkvótarendszert érintő európai uniós tárgyalásokon, továbbá készüljön fel a cukorkvótarendszer EU által tervezett megszüntetésére.

A képviselők a hétfői határozathozatalok végén valószínűleg megnevezik a két héttel ezelőtt felállított Malév-bizottság tisztségviselőit és tagjait. Ezután arról az ötpárti javaslatról kezdődhet vita, amely 2012-t a világörökség évének nyilvánítaná, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon kezdeményezését tárgyalhatják, amely a kisebbségek napját nemzetiségek napjává változtatná.

Kedden vitáznak az országgyűlési törvényről

Kedden az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról és a házszabály módosításáról kezdődik vita. A kormánypárti előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az országgyűlési őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.

Az indítvány a háznagy és a főigazgató személyében új tisztségeket hoz létre a parlamentben, továbbá kimondja a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét, és megakadályozza például azt, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által vezetett Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők.

Ezt követően kerül napirendre Navracsics Tibor javaslata, amely - a Velencei Bizottság észrevételeire hivatkozva - az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét. A tárcavezető indoklása szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése, a 15 tagú OBT, amely a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete, rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék.