Schmitt Pál plagizált, mégis megússza

A Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori dolgozatát vizsgáló bizottság egy nappal korábban nyilvánosságra hozta jelentését. Eszerint Schmitt doktori dolgozata jelentős részét másolta, a forrásokat nem megfelelően jelölte meg. A jelentés készítői ennek ellenére nem az államfőt marasztalják el, hanem az egyetemet, mondván, a szövegazonosságot nem tárta fel időben, ezért a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak. A Schmitt-dolgozat egyik opponense az [origo]-nak korábban ugyanakkor azt mondta, hogy voltak formai kifogásai a munkával kapcsolatban, és ezeket jelezte is.

Nyilvánosságra hozta a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság jelentését. A tényfeltáró bizottság tagjait eddig titokban tartották. A közlemény szerint a bizottságnak tagja volt Tóth Miklós, a kar dékánja, dr. Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékének oktatója, Kovács Etele, az Atlétika Tanszék tanára, Rácz Károly, az egyetem doktori iskolájának elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.

Az [origo]-nak közülük egyedül Gombocz Jánost sikerült elérni, aki azonban közölte, hogy hivatalosan még nem értesítették a jelentés kiadásáról, és ezért nem kíván nyilatkozni. Kerestük Fluck Ákost is, de ügyvédi irodájának egyik munkatársa azt közölte, hogy nem elérhető. Kovács Etelével e-mailben vettük fel a kapcsolatot, de kérdéseinkre csak annyit közölt, hogy az egyetem kommunikációs osztálya az illetékes.

A tényfeltáró bizottság a közlemény szerint 1157 oldalas jelentést készített, amit az egyetem elküldött a nemzeti erőforrás miniszternek is. A jelentés összefoglalója szerint Schmitt Pál 1992-ben készült doktori disszertációjában sok a szó szerinti fordítás. (A jelentés teljes összefoglaláját ezen a linken olvashatják.)

Sokat másolt

"A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul" - írja a bizottság. amely a kedden közzétett összefoglalójában megállapította, hogy az államfő plágiumgyanús dolgozata valóban nagyrészt egy német és egy bolgár szerző művéből származik, a nélkül, hogy ezt a szerző lábjegyzetekkel vagy a szövegbe beszúrt hivatkozásokkal jelezte volna. A jelentés szerint ez azért is zavaró, mert így nehéz beazonosítani, hogy mit használt forrásmunkaként a dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzékből. Ezekre a hibákra a jelentés szerint a témavezetőnek és az opponensnek még a felkészülés idején fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét.

A bizottság szerint dolgozat hibája az is, hogy a dolgozat végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem szabályosan szerepelnek. A 21 tételes irodalomjegyzékből a bizottság öt esetben nem tudta beazonosítani az eredeti művet. Az értekezésben fel kellett tüntetni a saját publikációkat is, Schmitt Pál a jelentés szerint 23 tételből álló listát írt a cikkeiről. A bizottság szerint ezek közül tíz nem volt fellelhető, 3 hibásan szerepel, de van 9 olyan publikációja, amiben első szerzőként szerepel.

A jelentés tételesen is felsorolja, hogy a dolgozatnak mely részei másoltak: a 34. és 50. oldal közötti rész például teljes egészében megegyezik Klaus Heinemann egyik tanulmányának egy részével. A bizottság azt is megállapította, hogy a dolgozat további 180 oldala részleges egyezést mutat egy bolgár sportkutató tanulmányával. A dolgozatban szereplő ábrák nagy része is más munkákból, főleg a bolgár szerző könyvéből származnak. Ezen a két forrásmunkán kívül más munkákkal a bizottság nem hasonlította össze Schmitt dolgozatát, arra hivatkozva, hogy nem volt rá idejük.

Az egyetem csak a jelentés összefoglalóját hozta nyilvánosságra, a teljes anyagot nem. Az intézmény sajtófőnöke, Kovács Eszter az [origo]-nak azt mondta, hogy őt átadták a teljes anyagot a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (Nefmi), és a dokumentumok kezelése az ő feladatuk. Kerestük a Semmelweis Egyetem rektorát, Tulassay Tivadart is, de mobiltelefonját egy kollégája vette fel, aki közölte, hogy a rektor nem elérhető.

Fluck Ákos ügyvéd irodája az [origo]-val azt közölte, hogy Fluck nem fogja nyilvánosságra hozni különvéleményét. Szintén azt közölték, hogy ez a dokumentum is része annak az anyagnak, amelyet megkapott a Nefmi.

Az egyetem a hibás

A tényfeltáró bizottság szerint ugyanakkor nem Schmitt, hanem a dolgozatot elfogadó Testnevelési Egyetem követett el szakmai hibát, mivel "ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak". A hibát a jelentés szerint a védési eljárás alatt fel kellett volna tárni.

A jelentésnek ellentmond az, amit a dolgozat egyik opponense korábban az [origo]-nak mondott. Kertész István szerint ő felhívta a figyelmet a forrásalkalmazás hiányosságaira, az [origo]-nak a botrány kipattanásakor azt mondta, hogy bár "igen jónak tartotta a disszertáció szakszerűségét, voltak formai kifogásai, amelyeket jelzett is észrevételeiben".

A Hvg.hu plágiumbotrányt kirobbantó cikke is arról írt, hogy Kertész bírálatában valóban szerepelt kritika: "A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni." Az opponens mindezzel együtt azonban úgy ítélte meg, hogy a disszertáció "értékes, fontos alkotás", és "magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek". Az [origo]- kérdésére, hogy lábjegyzetek nélkül értékelhető-e egy dolgozat, Kertész István azt felelte, hogy 1992-ben még nem dolgozott a Testnevelési Főiskolán, viszont "a kollégák biztosították arról, hogy a dolgozat formailag megfelel a követelményeknek".

Máskor elvették a fokozatot

A SOTE plágiumvizsgáló bizottságának jelentése a fentiek mellett azt is kiemelte, hogy feltűnő, de nem hiba, hogy Schmitt jelentkezése és a dolgozat megvédése közt mindössze egy hónap telt el. A témavázlat, a doktori szigorlati vizsgáról és az értekezést vizsgáló bizottság üléséről készült jegyzőkönyv nem lelhető fel.

Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétől azt a pedagógiatanárt, akiről kiderült, hogy 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. A tanár később a bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte - mondta korábban a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke. A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori iskola fennállása óta két eset történt. Az egyetem kivizsgálta az ügyeket, és megbüntette a hallgatókat - mondta az [origo]-nak a doktori tanács titkára. Az iskola egyik doktorandusza például disszertációjában a későbbi bírálója műveiből másolt szövegrészeket hivatkozás nélkül, így gyorsan kiderült a plágium. A hallgatót ezután kizárta az intézmény a doktori iskolából.

A plágium általában azt jelenti, ha valaki más szerző művét sajátjaként tünteti fel. Ha valaki úgy vett át szövegrészeket, hogy nincs pontos forrásmegjelölés egy dolgozatban, a szerzője egyértelműen plagizált. A büntető törvénykönyv is rendelkezik arról, ha a plágium szándékosan történt, és az eredeti szerzőnek vagyoni hátránya is keletkezett. A Btk. 329-es paragrafusa szerint "aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Schmitt Pál dolgozatának plágiumbotránya a Hvg.hu januári cikkével kezdődött, amelyben a lap összehasonlította a disszertációt egy bolgár sportkutató tanulmányával, és arra jutott, hogy a köztársasági elnök mintegy 180 oldalt emelt át többnyire szó szerint a francia nyelvű munkából. A lap szerint a 215 számozott oldalból álló, táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas dolgozat több mint 200 oldalának forrását sikerült azonosítani, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Schmitt Pál summa cum laude minősítést kapott a disszertációjára.

A plágiumbotrány kirobbanása után két héttel jelentette be Tóth Miklós, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának dékánja, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel Schmitt Pál dolgozatának megvizsgálására. A tagok maguk jelölték meg, hogy március végére fognak végezni a vizsgálattal, de a dékán is úgy gondolta, hogy egy kellően alapos jelentés elkészítéséhez szükség van ennyi időre.

Az ügy előzményeiről ebben az összefoglaló cikkünkben olvashat bővebben, a plágiumügyben írt összes cikkünk pedig elérhető ezen az oldalon.

Időközben MOB-alelnök lett a vizsgálóbizottság vezetője

Már javában zajlott Schmitt Pál doktori dolgozatának vizsgálata, amikor február 26-án a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) - amelynek korábban Schmitt Pál is volt az elnöke, az államfő jelenleg a testület tiszteletbeli elnöki címét viseli - a január 1-jén életbe lépett új sporttörvény előírásait követve módosította az alapszabályt és új vezetőséget választott.

Az akkor megválasztott alelnökök között van Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja, a Schmitt Pál dolgozatát vizsgáló bizottság elnöke. Ő a MOB-alelnökeként a diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozatot vezeti.

A plágiumbotrány kirobbanása után megírtuk már azt is, hogy a dolgozat konzulense és opponense is tisztséget viselt az akkor még Schmitt Pál vezetése alatt álló MOB egyik szervezetében, és a doktori védés ötfős bizottságának több tagjának is köze volt a MOB-hoz.