Alkotmányellenesnek tartja a hallgatói szerződéseket az ombudsman

Szabó Máté a HÖOK felkérésére vitte az Alkotmánybírság elé az állami képzésben diplomát szerzőket magyarországi munkára kötelező rendeletet.

Az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, mert szerinte aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei.

Az ombudsman hivatala által az MTI-nek csütörtök reggel eljuttatott közlemény szerint különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. A közleményben azt írják: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérte a biztostól az alkotmánybírósági indítvány benyújtását, arra hivatkozva, hogy a hallgatói szerződésekre vonatkozó részletszabályokat a jogalkotó - törvényi szint helyett - rendeleti formában határozta meg. A HÖOK arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait, és sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A beadványban felvetett alapjogi aggályok jelentős részét az ombudsman megalapozottnak találta, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, egyúttal kérte a kormányrendelet hatálybalépésének haladéktalan felfüggesztését is - olvasható a közleményben.

A kifogásolt kormányrendelet rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban köteles Magyarországon dolgozni, és amennyiben ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie.

A biztos hivatala kiemelte: a hallgatói szerződés alapelemeit garanciális okokból törvényi szinten kellene szabályozni, mivel az eredendően korlátozza a hallgatók több alapjogát. Szabó Máté szerint aránytalan a korlátozás: a szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben a rendelet alapján pusztán csak "törekszik" arra, hogy a végzett hallgatónak megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni.

Az alapvető jogok biztosának indítványa tartalmazza, hogy a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyhatók figyelmen kívül a Magyarországra nézve kötelező, a személyek szabad áramlására, munkavállalására vonatkozó európai uniós előírások - olvasható a közleményben.