Vajon elég kedvesek a budapestiek a külföldiekkel?

Kell egy világhíres attrakció, egy ütős üzenet, kedves városlakók, tiszta BKV-járművek, sok közvécé és angol nyelvű felirat - többek között ez viszi majd Budapest jóhírét a világban, és vonz ide egyre több turistát a főváros új, öt évre szóló turisztikai stratégiája szerint. Az [origo] által megkérdezett turisták csak a pincérekről hallottak rosszat, és van, aki szerint Budapest így is jobb sok szempontból, mint New York.

Egyértelmű és mindenki által felismerhető Budapest-márkára és a puszta látványosságokon túl az életérzésre helyezné a hangsúlyt Budapest következő öt évre szóló turisztikai stratégiája, amelyet a főváros turisztikai menedzsmenttel foglalkozó cége készít. A Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment (BTDM) Kft. a héten tette közzé az Ugorjunk! című stratégia alapvetését, amely szerint szemléletváltásra van szükség. "Ma már nem elég megmutatni valamit, egy élményt, életérzést is kell adni hozzá".

"Budapest összeköt, felemel, feltölt" - ez lehetne a közös üzenet a BTDM javaslata szerint, de a szlogent inkább vitaindítónak szánja. "A mi városunk nem pusztán zászlóshajó a beutazó turizmust illetően, és nem csak kelet és nyugat kapuja, sokkal több ennél. Fontos a földrajzi fekvése és csomóponti adottsága ("Budapest összeköt"), kiemelkedő értékű a történelmi, kulturális és építészeti öröksége vagy az innovativitás ("Budapest felemel"), egyedülálló a fürdőkultúrája, a Duna, az iható csapvize, a fesztiválok, a gasztronómia, minden, ami testnek és léleknek fontos ("Budapest feltölt")" - magyarázza meg a stratégia a jelszót.

Molnár József, a BTDM igazgatója szerint egy éve dolgoznak a koncepción, amelyből a tízoldalas alapvetést azért tették közzé, hogy azt egyeztessék a turizmusban érdekelt szervezetekkel és cégekkel. A tartalmi elemeket - például a Budapest-márka felépítését - közösen szeretnék kidolgozni a szakmával. A cél, hogy a szállodáktól a fürdőkön át a kulturális rendezvényekig minden érintett ugyanabból az üzenetből kiindulva, egységesen kommunikáljon Budapestről. Molnár szerint ez eddig hiányzott, Budapest ma nem márka, mint például Prága, hiányzik a közös üzenet. Ennek egyszerre kell szólnia a hazai és a külföldi közönségnek is, és elég rövidnek és letisztultnak kell lennie kell ahhoz, hogy könnyen átmenjen.

Meg kell tanítani a vendégszeretetet

A lakosság hozzáállásán biztosan változtatni kell. Nemcsak a nyelvismeret hiánya, hanem a "lakosság passzivitása" is szerepel azon a listán, amelyet a stratégia a hiányosságok közé sorol. Egy helyen pedig megjegyzi: "Fontos a vendégszeretet és ennek oktatása, gyakorlása a helyi lakosság körében is."

"A város gondolkodása nem feltétlenül turistabarát" - fogalmazott a BTDM igazgatója. Pedig ez szerinte nagyon fontos lenne, és nem véletlen, hogy ezt felismerve már a Balkánon is vannak olyan, városiaknak szóló intenzív kampányok, amelyek azt üzenik, hogy "a vendéget érdemes szeretni", ha másért nem, azért, mert pénzt hoz a városnak. Ilyesmit szerinte Budapesten is el kell kezdeni előbb-utóbb, mert jó lenne, ha a budapestiek "kiemelten kedvesek" lennének a turistákkal. Ezek a kampányok azoknak szólnak, akik nem a turizmusból élnek, de kapcsolatba kerülnek turistákkal: lehetnek útbaigazítást adó városlakók vagy a fontosabb szereplők: taxisok, BKV-ellenőrök. "Az ellenőrök viselkedése Európa-szerte hírhedtté vált, de a turistákat kihasználó taxisok is többéves városmarketing-munkát képesek tönkretenni" - mondta.

Miért pont Budapest? - az [origo]-nak nyilatkozó turisták szerint segítőkészek a magyarok, és szép a város

Molnár szerint alapszabály, hogy a turista ott fogja jól érezni magát, ahol a helyi lakosok is, ezért kifejezetten keresik azokat az intézményeket, kocsmákat, ahol a budapestiek is megfordulnak. Ilyen például a budai Vár a Borfesztivál idején, ahol egyformán jól érzik magukat a helyiek és a külföldiek. Ilyesmi kellene sokszor, sok helyen - mondta.

Milyen messze van a Hősök terétől a Vár?

A Budapestre látogató külföldiek száma évek óta folyamatosan nő, a KSH adatai szerint 2010-ben négymillió látogató érkezett a fővárosba, hetven százalékuk kifejezetten turistaként. A turisták viszont egyre kevesebb időt töltenek itt: az átlagos tartózkodási idő 2,6 napról 2,4-re esett vissza 2010-re. A vendégéjszakák száma alapján - 2012-es adatok szerint - Budapest az európai városok rangsorában a 12. helyen áll, messze lemaradva a közeli Prágától és Bécstől, amelyek így a stratégia szerint reálisan nem is lehetnek versenytársai. Az elitklubot, vagyis Londont (ahol 48 millió éjszakát töltenek el egy évben), Párizst, Berlint, Rómát és Madridot a rangsorban Prága és Bécs követi, 12 millió körüli vendégéjszakával. A Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma 5,9 millió, a városnak így Stockholm, Lisszabon, Brüsszel, Athén és Koppenhága lehet a versenytársa a stratégia szerint.

Budapest látképe vonzó, de nem tud versenyezni Prágával

A turisták Budapestre csábítását nem könnyíti meg a Malév csődje, pedig sokáig biztató volt az ide érkező járatok száma. A csőd után rövid távon biztosan csökkenni fog a vendégéjszakák száma, hosszabb távon pedig félő, hogy "a régióban érdekelt budapesti székhelyű vállalkozások áthelyezik központjukat, hiszen a reggeli indulás és esti érkezés nagyrészt megoldatlan a leállás okozta közvetlen járatkiesésekkel" - olvasható a stratégiában. Nem tesz jót az sem, hogy a repülőtér és a belváros közötti közlekedés "még mindig alacsony színvonalú", szükség lenne a kötött pályás összeköttetésre - az évtizedes terv máig nem valósult meg.

A városon belül a turisták szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy a leghíresebb helyek - a Hősök tere, a Vár, a pesti belváros - messze vannak egymástól. És bár a belvárosból a kisföldalattival kényelmesen el lehet jutni a Hősök terére, a Várba már nem olyan egyszerű: a turistáknak el kell jutniuk a nem éppen szép Széll Kálmán térre, majd meg kell találniuk a 16-os buszt.

Van viszont egy magánkezdeményezés, amelyet a stratégia külön megemlít: a várkabin, amely a közlekedési hiányosságot is orvosolhatná, biztosítva a pesti belváros és a Vár közötti egyszerű utazást. A várkabin kitalálója egy magyar befektetői csoport: egy lanovkáról van szó, amely üvegfalú kabinokkal közlekedne a Dunakorzó és a vároldal között. A tavaly bemutatott terv engedélyeztetése még nem kezdődött el, mondta az [origo]-nak a projekt egyik vezetője, Budai Zoltán. Ez feltehetően nem lesz könnyű, mivel a budapesti panoráma a világörökség része, márpedig a drótköteleket éppen itt feszülnének a Duna felett. Budai azt mondta, megpróbálták elérni, hogy a várkabin része legyen a Várbazár megújítását célzó nagy állami projektnek, de végül nem került be a tervek közé.

Így nézne ki a Várkabin a pesti oldalon

A turisztikai stratégia lényeges hiányosságként említi, hogy Budapestnek nincs olyan emblematikus épülete vagy világraszóló attrakciója, mint amilyen például a párizsi Eiffel torony. Molnár József szerint az biztos, hogy egy új attrakció tervezése most nem reális lehetőség, ezért inkább valamilyen jellemző városrészt vagy épületet kellene megnevezni és megismertetni Budapest szimbólumaként. A Parlamentet érdemes számításba venni most, hogy alatta mélygarázs épülhet, és azzal együtt a felszínt is megújítják, és turisztikai központot is építenek oda - mondta.

Barna táblák mutatnák a vécét

A turisták komfortérzetén sokat lehetne lendíteni, Molnár szerint visszatérő panaszuk, hogy a BKV járművei lehetnének tisztábbak is. Az sem lenne rossz, ha a fontos vonalakon angol nyelvű eligazítás segítené a számukra nehezen érthető magyar szavak megértését - vagy például azt, hogy a földalattival közlekedve véletlenül ne a Vörösmarty téren szálljanak le a Vörösmarty utca helyett. Az ehhez hasonló apróságok jelentősége óriási a BTDM vezetője szerint.

Néhány éve negyven körüli nyilvános vécé volt Budapesten, ez egy ekkora városnál nagyon kevés. Molnár szerint a felmérésekben a turisták szinte mindegyike említi a kényelmetlenségek között a vécék hiányát, még úgy is, hogy az utóbbi időben a Fővárosi Csatornázási Művek segítségével néhányat sikerült megnyitni.

A Parlament alatti mélygarázzsal együtt a felszínen egy turisztikai központ is épül

A stratégia szerint nagyon fontos a turistáknak szóló Budapestinfo Pontok hálózatának kiépítése, vagy egy nagy látogatóközpont létrehozása. A városszerte elhelyezett barna színű irányítótáblákat már felmérték, és a rendszer a BDTM szerint korszerűsítésre szorul. A stratégia szerint az a lényeg, hogy "a turista érezze, hogy vezetik, mindig a megfelelő helyen a megfelelő információt kapja", a táblákról kiderüljön, merre kell menni a látnivalók, a turistainformációs pontok és a vécék felé.

Molnár szerint minél zökkenőmentesebb és kényelmesebb egy turista útja, annál valószínűbb, hogy vissza fog térni. Ma Prágának van, Budapestnek nincs törzsközönsége, a turisták nem érzik, hogy vissza kellene jönniük - mondta Molnár. A cél az lenne, hogy az utazóknak ne csak az jusson eszébe, hogy "menjünk vissza sörözni Prágába", hanem, hogy "menjünk vissza Budapestre fürödni egyet".