Saját pénzükről szavaznak a képviselők

Vágólapra másolva!
Szigoríthatják a képviselői összeférhetetlenségi szabályokat a parlament keddi ülésén. Ha a képviselők elfogadják az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot, akkor más kereső foglalkozásuk nem lehet, fizetésük pedig havi 750 ezer forintra nő. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a képviselők szavaznak a szabálysértési törvény szigorításáról is, majd tárgyalnak a kórházak állami átvételéről és a járási rendszer kialakításáról.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés húsvét utáni kétnapos ülésén hat új törvényről szavaznak és két új törvényt is tárgyalni kezdenek a képviselők. Ez utóbb kettő az egészségügy újjászervezéséről, valamint a járások kialakításáról szóló kormányzati törvényjavaslatokat takarja.

Szavaznak a képviselők Pintér Sándor belügyminiszter javaslatáról, amely szerint számos ponton módosulhatnak a szabálysértésekkel összefüggő jogszabályok. Ebben megemelik a kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összegét, 5 ezer, illetve 300 ezer forintra. A Belügyminisztérium célja, hogy lehetőleg a helyszínen felelősségre vonják a szabálysértőket, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül. A jövőben az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.

Bevezetnék a szabálysértési visszaesést is. Így az eredetileg elzárással nem büntethető szabálysértések esetén - kivéve a helyszíni bírságolást -, ha hat hónapon belül kétszer már felelősségre vontak valakit, akkor a harmadik cselekményért elzárást is kaphatna. A rendőrség az összes szabálysértés esetén szabhatna ki helyszíni bírságot, amelynek mértéke 5 ezer és 50 ezer forint közötti összegre változik, ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forint is kiszabható lesz.

Szavazás várható kedden az Országgyűlésről szóló törvényről is. A törvény jelentősen növeli például a házelnök hatalmát, aki fegyelmi és rendészeti jogkört kap majd. Ez azt jelenti, hogy az eddigi szóbeli figyelmeztetésen, illetve a szómegvonáson kívül az ülést vezető elnök kivezettetheti és akár ki is zárhatja az ülésnap hátralévő részéről azt a képviselőt, akinek a felszólalását kirívóan sértőnek, magatartását súlyosan rendzavarónak találta. A tervezet indoklása szerint az elmúlt időszakban megsokasodtak az ülésteremben azok az események, amelyek indokolttá teszi a szankciókat is tartalmazó fegyelmező jog megadását.

A parlamenti törvényhez a képviselők több mint négyszáz módosító indítványt nyújtottak be, de többségüket már a bizottságokban elvetették. Az összeférhetetlenségi szabályokat a fideszes Papcsák Ferenc javaslatára szigorították, így az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárták a képviselőségből. Kovács Zoltán javaslatára pedig képviselő más keresőtevékenységet nem folytathat a képviselőség mellett, egyéb tevékenységéért pedig díjazást nem fogadhat el.

Szavazás várható kedden arról a javaslatról is, amelynek eredeti célja az európai uniós források kifizetésének felgyorsítása azáltal, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben lehetőséget adnak a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás határidőinek lerövidítésére.

A képviselők a keddi határozatot hozhatnak a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásáról, amelyek szükségességét Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy a jelenleg működő mintegy háromszáz szociális szövetkezet nem ösztönzi a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését. A miniszter előterjesztésének elfogadása esetén a szociális szövetkezetek közfoglalkoztatók lennének, céljuk pedig, hogy a foglalkoztatásból kirekedt hátrányos helyzetűeknek teremtsen munkalehetőséget.

A kórházak átvételéről tárgyalnak

Az Országgyűlés kedden - várhatóan a kora esti órákban - kezdheti tárgyalni az egészségügy újjáalakításáról szóló előterjesztést, amellyel az állam májusban - a korábbi tervekhez képest nem két lépcsőben, hanem egyszerre - vehet át összesen 55 kórházat az önkormányzatoktól. Az erről szóló, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint lesz olyan megye, ahol hat, de olyan is, ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba. A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében és Veszprém megyében veszi át az állam.

A járások kialakításával összefüggő változtatásokról szerdán kezdődik vita. Navracsics Tibor előterjesztése alapján egyes jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok, az okmányirodák és az ügyfélszolgálati kirendeltségek kerülnének a járási hivatalokhoz. A javaslat szerint új kirendeltségekhez tartozhatna a jegyző - kivételes esetben a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörében lévő feladatok egy része. Ez érintené a gyámügyi igazgatást, egyes, jelenleg a jegyzőnél lévő közlekedésigazgatási feladatokat, a hadigondozást, a kereskedelmi-engedélyezési feladatokat, illetve a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott idegenrendészeti feladatokat. A második ülésnap végén a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítását célzó törvénymódosítások tárgyalása kezdődhet el.