Nem adott tanácsot az Alkotmánybíróság a kormánynak

Az igazságügyi miniszter hiába kérte az alaptörvény értelmezését, az Alkotmánybíróság úgy döntött, nem mondhatja meg a parlament helyett, hogy szükséges-e az írott sajtó hatósági felügyelete. A kormány a testület egyik korábbi döntése miatt kért tanácsot, ami miatt május 31-éig módosítani kell a médiaalkotmányt.

Egyhangú határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) a kormány indítványát, amelyben a nyomtatott és internetes sajtó ellenőrzésével kapcsolatban kérte az alaptörvény értelmezését. A szerdán megszületett, de csütörtökön nyilvánosságra hozott döntés értelmében az AB nem válaszolhatja meg ezt a kérdést, a döntést a törvényhozásnak kell meghoznia.

A kormány indítványának előzménye, hogy az AB tavaly év végén - még a korábbi alkotmányra hivatkozva - megállapította, hogy alkotmányellenes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénynek (az úgynevezett médiaalkotmánynak) az a rendelkezése, amely szerint a médiahatóság azonos szempontok alapján vizsgálhatja az írott és az elektronikus sajtó tartalmát (a döntésről részletesen itt olvashat).

A döntésre reagálva március 2-án Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte az AB-tól, értelmezze az új alaptörvénynek a médiára vonatkozó rendelkezéseit. A miniszter szerint az a megfogalmazás, amely szerint "a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg" úgy is értelmezhető, hogy a törvényalkotónak az írott sajtóra is meg kell állapítania bizonyos, "közigazgatási jellegű" kötelezettségeket.

Navracsics azért érdeklődött az AB-tól a helyes megoldásról, mert a testület tavaly decemberi döntése értelmében május 31-én veszti hatályát a médiaalkotmány kifogásolt része, vagyis eddig van ideje a parlamentnek másik, az alaptörvénynek megfelelő szabállyal pótolni azt. A miniszter azt szerette volna elérni, hogy az AB alaptörvény-értelmezése alapján terjeszthessenek törvényjavaslatot a parlament elé, elkerülve egy esetleges újabb fiaskót.

Az Alkotmánybíróság azonban szerdán úgy döntött, a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is szűken értelmezi az alkotmányértelmező jogkörét, mert különben az a veszély fenyegetne, "hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is." A testület szerint nem az alkotmánybíróknak, hanem a törvényhozóknak kell eldönteniük, hogy szükség van-e a sajtó hatósági felügyeletére, mert ez nem dönthető el az alaptörvény alapján.