A nevek, amelyek miatt kiborult az oligarcházó államtitkár

Nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be a Fejér megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát, míg a többi 21 indulónak csak a maradék jutott. A nagyot kaszálók között több olyan ember van, aki szorosan kötődik a Fideszhez. A lista alátámasztja az állami földekre lecsapó oligarchák, "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok" miatt felháborodó Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár állításait.

Nyolc befolyásos érdekcsoport szerezte meg a Fejér megyében meghirdetett közel 5000 hektárnyi terület 87 százalékát a Nemzeti Földalap (NFA) pályázatán, további 21 nyertes csak a fennmaradó 13 százaléknyi területen, alig 630 hektáron osztozhatott - derül ki az [origo] birtokába jutott összesítésből. A nyertes gazdálkodók közül többeknek nyilvánvaló kormányzati, illetve fideszes kötődése van, és többen közülük a pályázati kiírás szabályait megszegve jutottak a területekhez.

"A pályázó 1200 hektárnál nagyobb területet sem a Magyar Államtól, sem mástól nem bérel és nem tulajdonol. A földrészletek összeszámításánál figyelembe kell venni az egyenes ági rokonok, valamint különböző gazdasági érdekeltségek földhasználatát, földtulajdonát is" - ez a megpályázható területek nagyságára vonatkozó kitétel például az elsők között szerepel az NFA kiírásában. Ennek papíron eleget is tett az a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetőiből álló csoport, amely a legtöbb területet, a kiosztható földek összesen 37 százalékát, 1830 hektárt szerzett meg a megyében.

Jutott a polgármesternek és a Fidesz-elnöknek is

E harminchétből közel tizenöt százalékot (716 hektárt) a gazdaság korábbi vezetője, Antalffy György családtagjai - nevelt fia, lánya, édesanyja - nyertek el, de több mint tizenhárom százalék (658 hektár) jutott a társaságot jelenleg is vezető Zimmermann István családtagjainak, négy százalék (192 hektár) Tarjányi Antalnak, a vállalat cégjegyzésre jogosult alkalmazottjának (akinek a felesége is a zrt. felügyelőbizottsági tagja), öt és fél százalék (264 hektár) pedig a gazdaság fővadászának. A nyertesek legtöbbjének bejelentett, a pályázatban is olvasható lakcíme több mint 20 kilométerre fekszik az elnyert területektől (az interneten fellelhető egyéb adataik, például Facebook-adatlapjuk pedig arra utalnak, hogy ténylegesen pedig a fővárosban élnek), noha a kiírásnak lényeges feltétele volt az is, hogy a pályázó lakhelye vagy székhelye nem lehet távolabb az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél.

Az 1993-ban privatizált volt állami gazdaság vezetői köre a kimutatás szerint Csákvár mellett Magyaralmás, Vereb és Vértesacsa településeken szerzett területeket olyan helyeken, ahol a másik, a megyében kiugróan sok földet nyert csoport, a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja nem szállt versenybe. Egy, a döntésekre rálátó minisztériumi forrás szerint ez úgy fest, mintha felosztották volna egymás között a területeket.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktorral

Mészáros, aki Felcsút mellett az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Futballakadémiát is irányítja, a Fejérben kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein, illetve családtagjain keresztül: Búzakalász 66 nevű kft.-je például összesen 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert bérleti jogot a pályázaton (a polgármester és Orbán Viktor kapcsolatáról szóló korábbi cikkünket itt olvashatja). Ehhez nyert még 94 hektárt a felesége, Mészáros Beatrix és 145-öt a testvére, Mészáros János, ami azt jelenti, hogy az összes birtokot összeszámítva a Mészáros család esetén még papíron sem tartották be a kiírás egyik fő szabályaként húzott 1200 hektáros limitet (a család időközben ráadásul újabb 100 hektárt is elnyert).

A harmadik nagy megyei érdekeltség, a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai Felcsút, Óbarok, illetve Szár településeken nyertek el 320 hektárt, amelyből a kimutatások szerint jutott a futballakadémia fő támogatójának, Flier Tamásnak és fiának is.

Az államtitkár szomszédja sem panaszkodhatott

A negyedik legnagyobb területet, 285 hektárt Kiss Árpád, a kápolnásnyéki önkormányzat pénzügyi bizottságának külsős tagja nyerte az összesítés szerint a pályázaton, aki a lakcím- és cégnyilvántartásból lekérhető adatok szerint Farkas Imrének, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) földügyekért felelős államtitkárának a szomszédja Kápolnásnyéken. A nádarató-tetőfedő vállalkozó a pályázattal foglakozó internetes fórumokon olvasható hozzászólások szerint úgy vitte el a két legnagyobb kajászói birtok bérletét a helyiek elől (a másik hármat a felcsúti polgármester és felesége nyerte el), hogy nincsenek földművelésre alkalmas eszközei, hanem egy agárdi vállalkozóval művelteti meg az elnyert területeket, annak ellenére, hogy a kiírás szerint tilos a földek továbbadása haszonbérletre. Az információt az [origo]-nak maga az agárdi vállalkozó, Dörömbözi József is megerősítette, állítása szerint azonban csak erre a szezonra kötöttek megállapodást, mert "majd ha lesznek eszközei", később Kiss maga műveli meg a földeket.

115 hektárral a legnagyobb nyolc Fejér megyei földnyertes közé tartozik még a kimutatás szerint az abai Nagy Péter, aki az ugyancsak a fórumokon terjedő, az [origo]-nak azonban a vidékfejlesztési tárcától is megerősített információk szerint a pályázatokat kiíró földalap vagyongazdálkodásért felelős elnökhelyettesének, Nagy Jánosnak az unokaöccse.

Az [origo] birtokába jutott összegzés tanúsága szerint - szemben a kormány korábbi ígéretével, miszerint a helyi, kis családi gazdálkodókat kívánja helyzetbe hozni a földpályázattal - a meghirdetett területeket 75 százalékban nem helyben lakók és nem kisgazdálkodók nyerték el.

Ángyán József a parlamentben

Ez utóbbival indokolta korábban távozását - nem hivatalosan - Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium januárban lemondott államtitkára is. A politikus a zöldszervezeteknek írt, február végén nyilvánosságra került levelében arra panaszkodott, hogy "a társadalom túlnyomó többsége által támogatott programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és volt tsz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre", illetve, hogy "az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig (...) és magam, munkatársaim, valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk" (erről szóló korábbi cikkünket itt, az emlegetett zöldbárókról szóló cikket pedig itt olvashatja).

Egy, a vidékfejlesztési tárcánál zajló folyamatokra, illetve a földpályázati kiírások alakulására rálátó, a téma érzékenysége miatt neve titokban tartását kérő forrás az [origo]-nak azt mondta, már a kiírások tavalyi összeállításakor érezhető volt, hogy a "nagyoknak akar kedvezni, és lehetőleg ellenőrizhetetlenül" a rendszer. Az előbbire utalt állítása szerint, hogy a tervezett 300 hektár helyett végül 1200-re emeleték az elnyerhető területek nagyságát, és mindenképpen nagyüzemi követelményeknek megfelelő állattartást kellett vállalniuk a jelentkezőknek, ami leszűkíti a lehetséges pályázók körét, és kizárja a például csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Az átláthatatlanságot - pontosabban a pályázatok utólagos vitathatatlanságát - pedig azzal érték el, hogy az elbíráláskor összesen adható 380 pontból 270-et egy objektív szempontrendszert nélkülöző gazdasági tervre adnak a döntnökök, azon belül is annak mérlegelésére, hogy mennyire felel meg a beadott pályázat a birtokpolitikai irányelveknek.

Magának a bírálatnak az eredménye ráadásul titkos is, vagyis sem az nem tudhatja meg, hogy miért épp egy adott pályázó nyerte el az adott területet, akinek jelentkezését elutasították, sem a nyilvánosság nem férhet hozzá a döntésekhez.

A titkosság feloldását hónapok óta kéri a parlamenti ellenzék, de náluk is hangosabban tiltakozik a ködösítés ellen a távozott államtitkár. A parlament mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottságában Ángyán József március végén több esetben is védhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte az NFA földbérleti pályázatának egyes eredményeit, és a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vételével vádolta a döntéshozókat. Indulatos hozzászólásában a politikus a mostani cikkben említett nyertes gazdálkodóra is utalt, neveket azonban nem említett, végső aggályként pedig arra intette a tárca képviselőjét felszólalásában, hogy "így el fogjuk veszíteni a vidéket". (Az államtitkár felszólalásának további részleteit keretes írásunkban olvashatja.)

A Nemzeti Földalapkezelő a kormány tavalyi döntése szerint összesen 65 ezer hektárt hirdet meg bérlésre, eddig azonban csak 34 ezer hektárra írt ki pályázatot. Azokat a földterületekre, amelyeket nem tudtak február 5-éig meghirdetni, várhatóan már csak ősszel pályáztatják újra, a korábbi bérlők - akiknek szerződése októberben lejárt - sok esetben azonban hasznosítási szerződéssel maradhatnak földjeiken. Ángyán József az említett viharos albizottsági ülésen erre is említett egy "oligarchás" példát: a gyakorlat egyik nyertese ugyanis az a Dél-Balaton Agro Kft., amely közvetve a Fidesz gazdasági holdudvarának meghatározó alakja, a volt államtitkár által csak "szolnoki ügyvédként" említett Nyerges Zsolt érdekeltsége. A cég az államtitkárt és a helyi pályázókat felháborító módon már tavaly ősszel, korábbi bérleti szerződése lejárta után elvetette a repcét a lepsényi állami földeken, ami arra utalt, hogy tudta: háborítatlanul maradhat a területen, mert azt a földalapkezelő tavasszal úgysem hirdeti meg.

Idézetek Ángyán Józsefnek a mezőgazdasági ellenőrző albizottság március 21-i ülésén elhangzott hozzászólásából:

Kajászó: minden egyes blokkra 6-8-10 helybeli pályázó volt, helyben gazdálkodók pályáztak rá, ahogy ezt a birtokpolitikai irányelvek előírták, és nagy lelkesen vették, hogy helyben a családoknak földhöz lehet jutniuk, ahogy ezt mi hirdettük és hirdetjük azóta is a nyilvánosság előtt. Nos, kérem, az öt blokk egyikében sem nyert egyetlen helyben lakó család sem. A kétharmad részét, tehát 285 hektárt ebből a 429-ből Kajászón egy kápolnásnyéki tetőfedő, nádarató építési vállalkozó nyerte, akinek mezőgazdasági tevékenysége korábban egy deka nem volt, mezőgazdasági gépei nincsenek. (...) Miért adtuk a kápolnásnyéki építési vállalkozónak a kajászói földet a kajászói emberek elől? Ez itt a kérdés. Erre magyarázatot kell adni. Mondhatunk, beszélhetünk pályázati rendszerről, mindenféléről, a végeredmény minősíti az egész folyamatot, és ez, például ez védhetetlen.

Csákvár: Új stratégia van kialakulóban, úgy látom. Szétírjuk a rokonok között az igényeket. Ezt tudnám így röviden mondani. A csákvári zrt. a volt, annak idején privatizált AG tulajdonosai, vezetői tisztségviselői és rokonai vitték el négy település összes kiírt földjét. Csákvár, Magyaralmás, Vereb és Vértesacsa. (...) Ott helyben senki nem kapott egy deka földet sem. (...) Ennek semmi köze a birtokpolitikai irányelvekhez, ez azzal teljesen ellentétes, az, ami ellen tiltakoztunk az előző korszakban is. Ezt nem lehet így folytatni, ezért tisztelettel kérem, szíveskedjenek újra átgondolni az egész pályázati rendszert, szíveskedjenek kiértékelni abból a szempontból, amit a birtokpolitikai irányelvek rögzítettek, szíveskedjenek összesíteni ezeket az adatokat, és szíveskedjenek újrafogalmazni ezt a fajta problémát. Elveszítjük a vidéket.

Lepsény: Van egy harmadik példám, ez a ki sem írt pályázatok ügye. Nagyon szép magyarázatokat kapunk itt, biztosan sok igazság is van - mondom még egyszer: az osztatlan közös egy teljesen elfogadható ok. De, kérem szépen, a lepsényi földek példája nem az osztatlan közös példája. Ezt pontosan ismeri az egész társaság. Kérem szépen, a Dél-Balaton Agro Kft. használja azt a földet. Ez egy cégbirodalomnak, a MEZORT cégbirodalomhoz tartozó Lajta-Hanság Zrt.-nek egy leányvállalata. A MEZORT cégbirodalom egy szolnoki ügyvéd érdekeltségébe tartozik, ő a főrészvényese, és egyúttal az igazgatósági elnöke is. Hogy van ez? Szolnokról Mosonmagyaróváron keresztül a lepsényi földön gazdálkodunk, miközben a helyi gazdáknak egy deka föld nem jut?