Kényelmetlen versenyfutásba hajszolják a kormányt

Több fontos ügyben is keresztbe tehet a kormánynak az alapvető jogok biztosa, aki hétfőn felkarolt néhány korábbi ötletet, és a kormánynak fontos törvényeket támadott meg az Alkotmánybíróságon. Állami titkok és fiatal szabálysértők miatt is izgulhat a kormány, egyik legfontosabb törvényét pedig az idővel versenyt futva kell védenie.

Bár az alkotmányozás során a fideszes parlamenti többség igyekezett úgy alakítani az új közjogi rendszert, hogy a lehető legkevesebb veszély fenyegesse jogalkotási eredményeit, nem sikerült teljesen: az alaptörvény hatályba lépése óta eltelt négy hónapban kiderült, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa és az Alkotmánybíróság (Ab) együttes tevékenysége komoly kellemetlenségeket okozhat a kormánypártoknak.

Az alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény megszüntette az úgynevezett actio popularis intézményét, vagyis nem fordulhat bárki, bármilyen ügyben a testülethez, amelynek jogkörét egyébként is úgy korlátozták, hogy ne vizsgálhasson költségvetést érintő törvényeket. Jelenleg már mindenki csak saját, konkrét ügyében kérheti az Ab állásfoglalását, ráadásul kötelező ügyvédet is fogadni, ami szintén korlátozhatja a beadványozók számát.

Az alaptörvény ugyanakkor megengedi, hogy az ombudsman általános normakontrollt kérjen, vagyis bármilyen jogszabály megsemmisítését kezdeményezheti. Ezt elvileg megtehetné az országgyűlési képviselők negyede (97 képviselő) is, de erre még nem volt példa, és az ellenzék megosztottsága miatt kicsi az esély is arra, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP együtt lépjen fel. Az ombudsman azonban január óta többször is élt a lehetőséggel.

Titkok és fiatalok

Ha tehát valaki meg tudja győzni az igazáról Szabó Mátét, akkor az ombudsmannak lehetősége van mások helyett is benyújtani az alkotmánybírósági panaszt. Ez történt például hétfőn, amikor Szabó Jóri András korábbi adatvédelmi biztos - akinek posztja január 1-től megszűnt - négy korábbi indítványát nyújtotta be ismét az Ab-hoz.

A hétfőn benyújtott indítványok közül leginkább az érinti a kormányt, amelyben Szabó azt kéri az Ab-tól, hogy semmisítse meg a minősített adat védelméről szóló, általában csak titoktörvényként emlegetett jogszabály egyes szakaszait. A megtámadott szakaszok arról rendelkeznek, hogy milyen esetekben lehet titkosítani bizonyos adatokat. Az ombudsman szerint ezek nincsenek összhangban a szükségesség és arányosság követelményeivel, így közvetve sérülhet az az elv, hogy a hatalom tevékenységének átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie.

Közvetlenül annak április 15-i hatálybalépése után támadta meg Szabó Máté az új szabálysértési törvényt, amely a kormány szándékai szerint fontos eszköze lenne a közbiztonság javításának. Az ombudsman azt kifogásolja, hogy a törvény fiatalkorúak esetében is lehetővé teszi az elzárás, illetve a szabálysértési őrizet elrendelését. Ez Szabó szerint ellentétes az alaptörvénnyel és az ENSZ gyermekjogi egyezményével is, Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont hozzájárul a fiatalok személyiségének pozitív formálásához.

A kormány kedvenc ügyei

Komolyabb fejfájást okozhat a kormánynak az a márciusi ombudsmani beadvány, amelyben Szabó az alaptörvény tavaly december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését kéri a testülettől. Veszélybe kerülhet például az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a perek áthelyezését más bíróságra, vagy az, amely előírja, hogy új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, vagy amely lehetővé teszi, hogy a kormányhivatal rendeletet alkosson az önkormányzat helyett.

A jogszabály már a kommunizmus bűneiről szóló preambulumban "alaptörvényi rendelkezésnek" minősíti önmagát, később pedig kimondja, hogy "az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik". Az ombudsman szerint viszont ezzel az átmeneti rendelkezések épp az alaptörvénnyel kerültek szembe. Az ugyanis kimondja, hogy "az alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja", illetve "jogszabály nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel".

Bár Szabó Máté erre márciusban nem hivatkozott, az átmeneti rendelkezéseket támadó beadványának is vannak előzményei: a Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos és ORTT-elnök által vezetett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) már január végén publikált egy "fiktív alkotmánybírósági beadványt", amelyben ugyanazokat a rendelkezéseket nevezték alkotmányellenesnek, mint később az alapvető jogok biztosa.

Versenyfutás lehet

Az átmeneti rendelkezések megsemmisítését a kormány reális veszélynek tekinti. Erre utal, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április 17-én benyújtotta az alig négy hónapja hatályos alaptörvény első módosításáról szóló javaslatát. Ebben törölné az átmeneti rendelkezések közül azt az Európai Bíróság által is támadott rendelkezést, amely lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására, viszont rögzítené azt is, hogy az "átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik".

Matolcsy javaslatának utóbbi fordulata a kormány szándékai szerint azt eredményezné, hogy az Ab nem semmisíthetné meg az átmeneti rendelkezéseket. Ez azonban két okból sem biztos, hogy eléri a célját: egyrészt lehet, hogy az Ab megelőzi a parlamentet, és még az előtt megsemmisíti az átmeneti rendelkezéseket, hogy az Országgyűlés elfogadná az alkotmánymódosítást. Másrészt a kritikusok épp azt kifogásolják az átmeneti rendelkezésekben, ami nem a régi alkotmány és az alaptörvény közti átmenetről szól, így az Ab elvileg dönthet úgy, hogy megsemmisíti azt, ami nem átmeneti szabály.

Idős bírók panasza

Bár nem az ombudsman, hanem az érintettek kérésére kezdett foglalkozni az Ab a bírák kötelező nyugdíjazásával, az indítvány esetleges sikere komoly pofon lenne a kormány számára. A Fidesz ugyanis annyira fontosnak érezte az idős bírák nyugdíjazását, hogy közvetlenül az alaptörvényben rögzítette: a bírák legfeljebb az általános nyugdíjkorhatárig maradhatnak posztjukon. A hivatalos indoklás szerint ez a nyugdíjrendszer egységesítését szolgálja, de idén a kormány adatai szerint 274 bírót kell pótolni.

Mivel a nyugdíjazási szabályt az alaptörvényben rögzítették, amit az Ab nem vizsgálhat, az érintettek a tavaly november végén elfogadott igazságügyi törvényt támadták meg, amely szerint fel kell menteni a bírókat, ha betöltik az "irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt". Az indítványozók szerint ez sérti a jogbiztonság követelményét, mert a bírók jogállása nincs összefüggésben a nyugellátás szabályaival. Úgy vélik, a bírók számára is egyértelmű korhatárt kellene megállapítani, mint az alkotmánybírók, köztisztviselők vagy egyetemi tanárok számára.