Vágólapra másolva!
Tizenkét éves kortól büntethetők lennének az élet elleni bűncselekmények elkövetői, büntetnék a családon belüli lelki bántalmazást és a termőföld jogellenes megszerzését, új bűncselekmény lenne a gazdasági csalás, és szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre - többek között ezeket az újdonságokat tartalmazza a büntető törvénykönyv tervezete. A kormány már elfogadta a dokumentumot, amelyet pénteken a parlamentnek is benyújtott, és ha megszavazzák, akkor 2013-ban, egyéves felkészülési idő után lépne hatályba.
Vágólapra másolva!

Új elemekkel is kiegészült a kormány új büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó tervezete a szakmai és civil szervezetekkel folytatott egyeztetés után - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára a kormány által elfogadott dokumentumról, amelyet pénteken délután nyújtottak be az Országgyűlésnek (a kormány által februárban nyilvánosságra hozott tervezetről itt olvashat).

Répássy Róbert - aki tettarányos, következetes és igazságos Btk.-t ígért - közölte: a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók - közölte az államtitkár. Vagyis a tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel szemben a legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, melynek
időtartama egy évtől négy évig terjedhet.

Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény. Számos új büntetőjogi tényállás is megjelenik a javaslatban: a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a tanúvallomást a bíróság előtt annak ellenére megtagadja, hogy erre joga lenne, aki belépésre jogosító biztonsági okmányt hamisít, vagy aki meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálóját.

Répássy Róbert közölte: a javaslat szerint a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédeket vagy közjegyzőket is büntethetnék. A genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

Szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre

Vétségnek számít a javaslat szerint a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket. Új bűncselekményi tényállásnak minősülne a gazdasági csalás, amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat "csalárd gazdálkodási magatartás" esetén. Ez alapesetben vétségnek számít majd, de üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetve súlyosabbnak minősül. Minősített eset lesz a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett aktív gazdasági vesztegetés, a strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében pedig büntethető lesz az a személy, aki közreműködik a bejegyzésben.

Az államtitkár azt is mondta, hogy szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, szexuális erőszaknál pedig nem pusztán az erőszak vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik. Új büntetési és intézkedési nemek is megjelennek az előterjesztésben, ilyen a jóvátételi munka, az elzárás vagy a sportrendezvényektől való eltiltás. Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, a természetet védő szabályok, önálló tényállás lesz például az orvvadászat és az orvhalászat.

Újdonság az is, hogy a tervezet szerint a jövőben kötelező lesz eltiltani a járművezetéstől az ittas sofőröket, ráadásul már a 0,5 ezrelék feletti véralkoholszint is ittas vezetésnek minősülne. Jelenleg 0,5 és 0,8 ezrelék közötti véralkoholszint esetén szakértői mérlegelés tárgya, hogy alkoholos befolyásoltság alatt áll-e az elkövető. A jelenlegi szabályok alapján a bíró mérlegelhetett, bevonja-e a jogosítványát annak, aki ittasan vagy bódult állapotban vezetett, az új szabályozás szerint ilyenkor a bírónak kötelező lenne elvenni a jogosítványt legalább egy hónapra, legfeljebb tíz évre.

Jövőre lépne hatályba az új törvénykönyv

Már a februárban nyilvánosságra hozott tervezetben is szerepelt, hogy ismét bűncselekménnyé nyilvánítanák a drogbirtoklást. Ez a most benyűjtott javaslatban is szerepel. A legfontosabb változás, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani azt, aki "kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez, vagy tart". A jelenlegi szabályok szerint az ilyen fogyasztók nem büntethetők. A koncepció szerint a fogyasztó akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt igazolni tudja, hogy legalább hat hónapig részt vett elvonókúrán vagy más, a kábítószer-használatot kezelő ellátásban. Egyáltalán nem bújhat ki a felelősségre vonás alól viszont az, aki két éven belül már büntetve volt drog miatt, vagy már egyszer élt az elvonó lehetőségével.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az előterjesztés megőrzi az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat, a többi közt a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a hajléktalanok büntetőjogi védelmét, a kommunista, nemzetiszocialista bűnök tagadásának tilalmát vagy az egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat.

Az államtitkár közölte, hogy a javaslatot a parlament még a nyári szünet előtt elfogadhatja, és 2013-ban, egyéves felkészülési idő után lépne hatályba. Hozzátette, hogy a társadalmi egyeztetésen a jogvédő és érdekképviseleti szervezetek mellett az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria vett részt.