Karinthy, Arany és Camus a magyarérettségin

Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségin. Emelt szinten Heltai Jenő egyik novellája és a nyelvújítás is szerepelt a feladatok között.

Az Eduline.hu oktatási portál információi szerint Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része - A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel - az összehasonlító elemzés alapja, de lehetett választani Arany János Tetemre hívás című művének elemzését is.

Az érveléses feladathoz kapcsolódó idézet Albert Camus Pestis című regénye, ebben a feladatban irodalmi példák segítségével kell érvelni a heroikus életérzés mellett vagy ellen - írja a portál. A szövegértési feladat kérdéseire az 1988-as Nemzeti olvasókönyv könyvismertetőjének részlete alapján kellett válaszolniuk a diákoknak.

Az MTI információi szerint az emelt szintű érettségi vizsgát választóknak Heltai Jenő Nagyapó című novelláját kellett értelmezniük, és választ adniuk arra, miként érvényesülnek benne a tragikus és a komikus elemek. A feladatok között szerepelt tudományos, természettudományos problémák és tudományos karakterek bemutatása irodalmi műveken keresztül. Emellett az érettségizőknek olyan feladatuk is volt, hogy bevezetőszöveget írjanak egy olyan kiállításhoz, amelyet a Petőfi Irodalmi Kör szervez a nyelvújításról fiataloknak.

Hétfőn reggel az [origo]-nak nyilatkozó érettségizők Örkény-elemzésre számítottak, de a többség a matektól és a töritől tart, mert ott nem lehet kamuzni.

Érettségi az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumában

A hétfői vizsgákon középszinten 1.208 helyszínen 87.324 diák, emelt szinten 43 helyszínen 1.540 tanuló ad számot tudásáról. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a középszintű írásbeli 240 percig tart, ezalatt a diákoknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.

A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának a sorrendjét is maguk határozzák meg. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.

Hivatalos tájékoztatás az idei tételekről a vizsgák befejeztével, délután egy óra után várható.

Délutánra megoldjuk a feladatokat

Az írásbeli vizsgák ideje alatt az érettségizőkkel együtt kérésünkre középiskolai tanárok is megoldják a feladatokat. Az általuk kidolgozott lehetséges megoldásokat nem sokkal a vizsgák befejezése után olvashatják majd az [origo]-n!