Ma kiderül, milyen vastag falat épít titkai köré a kormány

Vágólapra másolva!
Közel tíz éves uniós szabályra hivatkozva forgatná fel az állami hivatalokban keletkező vagy azokhoz köthető adatok megismerését és felhasználását. Bár a kormány szerint nem gyengülhet a közérdekű adatok megismerhetősége, a javaslatot bíráló jogvédők szerint ez lehet az egyik hatása a törvénynek.
Vágólapra másolva!

Hétfőn tárgyalja a parlament a fejlesztési minisztérium törvényjavaslatát, amely a közadatok újrahasznosításáról szól. A javaslat lényege az indoklás szerint az, hogy rendezze az állami fenntartású intézményekben keletkező, minden magyar állampolgárt érintő információk újbóli felhasználását és megismerésének módját, amit egy európai uniós szabály tesz szükségessé.

Az nem teljesen egyértelmű, hogy mi minősül ilyen adatnak. Elvileg minden olyan, az állami szervek működéséhez kapcsolódó vagy az állami szervek munkájának eredményeként létrejövő információ (szerződések, rendeletek, mérések eredményei, kutatások végkövetkeztetései), amelyek nyilvánossága nem sért üzleti titkot, nem sért állami érdeket (azaz nemzetbiztonsági szempontból nem kockázatos a nyilvánosságra hozása és nem köti meg a kormány kezét azzal, hogy meg nem hozott döntések elárulja, mit tervez a kormány) és nem sért személyiségi jogot.

A javaslat kifejezett lelkesedéssel ír az ilyen információkról. Az indoklás szerint a meteorológiai adatok, jogszabályok, állami nyilvántartások fontos alapanyagai a modern tartalomszolgáltatásnak, "hozzájárulnak új termékek kialakulásához, ezzel a piaci verseny fokozásához, gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez". A minisztérium szerint az új törvény célja nem az, hogy erősítse vagy gyengítse ezeknek az adatoknak a megismerhetőségét, hanem az, hogy "a közadat-vagyon minél szélesebb körű, és hatékonyabb felhasználását" segítse.

A Társaság a szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint azonban a javaslat épp ezzel ellentétes hatást kelthet. A TASZ állásfoglalása szerint a javaslat jelenlegi formájában "kiszámíthatatlanná teszi az állam átlátható működését biztosító közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot", ráadásul az a 2003-as uniós irányelv is elavult és felülvizsgálat előtt áll, amelyre hivatkozva a törvényjavaslatot írták.

A TASZ szerint ellehetetlenítheti a közérdekű adatok megismerését, hogy a közérdekű adatok megismerését ésszerű nyereséghányaddal kiegészített költségtérítéshez köti. Problémás az is, hogy a javaslat szerint az adatokat felhasználó állampolgár és az adatot kezelő állami szerv újrahasznosítási megállapodást köt, ami feltételekhez kötheti az adatok felhasználását. Ezekkel a szabályokkal a TASZ szerint sakkban lehet tartani a közérdekű adatokra kíváncsi embereket.

A parlament hétfőn kezdi meg a javaslat részletes vitáját. Eddig hat módosító javaslat érkezett a törvényhez. Egy fideszes képviselő technikai jellegű kérdésen módosítani, egy MSZP-s módosító kimondaná, hogy a törvény a közérdekű adatok megismerésére nem terjed ki. Az LMP-s Schiffer András módosító javaslatai pedig igyekeznék kivédeni, hogy az állami szervek ne titkosíthassanak mindent. Schiffer ehelyett azt szeretné, ha minden közadat alapból nyilvános lenne és külön rendelkezés szabályozná, hogy mely adatokat lehet kivenni ebből a körből.