Az AB intelmei szerint módosítaná a kormány a médiatörvényt

Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben minősítette alkotmányellenesnek a médiatörvény több pontját. A csütörtökön benyújtott módosítás mindenben eleget tesz az Alkotmánybíróság kéréseinek, egy apró trükkel azonban azt a szabályt is megszüntetné a kormány, amely szerint politikusok nem vonhatják vissza nyilatkozatukat.

Benyújtotta a kormány a médiatörvény módosítását a parlamentnek. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett törvénymódosítására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (AB) tavaly decemberben a médiatörvények több pontját is alkotmányellenesnek minősítette, a megsemmisítés időpontjaként pedig május végét határozták meg, vagyis eddig az időpontig kell a parlamentnek megváltoztatni azokat.

Az AB egyebek mellett alkotmányellenesnek találta, hogy a médiatörvények közül elsőként elfogadott, sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény (az úgynevezett médiaalkotmány) írott egyforma, számon kérhető előírásokat fogalmazott meg az elektronikus médiára és az írott (vagyis nyomtatott vagy internetes) sajtóra, pedig különbséget kell tenni a különböző médiatípusok közt.

A csütörtökön benyújtott törvényjavaslat az AB határozatának megfelelően úgy módosítaná a médiaalkotmányt, hogy a sajtótermékekre nem vonatkozna az az előírás, amely szerint a médiaszolgáltatónak "tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot". Ez ugyanakkor csak azt jelenti, hogy a Médiahatóság nem vizsgálhatja ebből a szempontból a sajtót, hiszen az ilyen jellegű sérelmek miatt továbbra is bírósághoz lehet fordulni.

Az írott sajtóra is vonatkozna ugyanakkor, hogy tilos "a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása", ami kiegészülne az elhunytak jogainak hasonló védelmével. Ezen kívül az írott sajtó számára is tilos lenne "kiskorú személyek olyan bemutatása, amely életkorának megfelelő lelki vagy fizikai fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti".

Forrásvédelem kiskapuval

A törvényjavaslat az AB döntésének megfelelően törölné a médiaalkotmányból azt túlságosan szélesen értelmezhető szabályt, amely szerint az újságírókat "kivételesen indokolt esetben" forrásaik felfedésére lehetett kötelezni, és a forrásvédelem nem vonatkozik az államtitkot kiadó forrásokra.

Ehelyett a büntetőeljárási törvényben rögzítenék, hogy a bíróság kötelezheti a forrás felfedésére az újságírót, ha ez három évnél súlyosabb börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény felderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték másként nem pótolható. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek is lenne helye, aminek halasztó hatálya lenne, tehát az elbírálásáig nem kellene vallomást tenni.

A kormány törvényjavaslata ugyanakkor túlmegy az AB határozatán azzal, hogy megváltoztatja a médiaalkotmánynak a nyilatkozatok visszavonására vonatkozó részét. A javaslat törölné azt a kitételt, amely szerint nem lehet letiltani a nyilatkozat közlését, ha azt "hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplő közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszüntetnék azt a szabályt, amely szerint politikusok nem vonhatják vissza nyilatkozatukat.

Jogkörök nélküli médiabiztos

Az AB decemberben a médiatörvénnyel létrehozott a Média- és Hírközlési Biztos intézményét is kifogásolta, mart az lényegében hatóságként felügyelhette a sajtót, pedig nem volt hatóság jogköre. A törvénymódosító javaslat alapján a biztos intézménye megmaradna, de médiaügyekben csak annyi jogosítványa maradna, hogy egyeztetést kezdeményezzen a szakmai szervezetekkel, majd egy nem nyilvános jelentést készítsen az eredményről.

Az AB döntésre reagálva március 2-án Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte az AB-tól, hogy értelmezze az új alaptörvénynek a médiára vonatkozó rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság azonban határozatban utasította el a kormány kérését. A minisztérium ezután közölte, hogy előkészíti, és az országgyűlés elé terjeszti a médiatörvény módosítását, a módosításokról pedig már májusban szavazhatnak a képviselők.