Nem keresi Gyurcsány szakdolgozatát a rendőrség

Kibővíti a Pécsi Tudományegyetem a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szakdolgozata miatt létrehozott tényfeltáró bizottság mandátumát, így az eltűnés és a plágiumgyanú kivizsgálása is a feladata lesz. A rendőrség szerint viszont nincs gyanú a bűncselekményre, így nem nyomoznak.

Elutasította a rendőrség a nyomozás elrendelését Gyurcsány Ferenc volt kormányfő 1984-ben írt szakdolgozatának eltűnése ügyében.

Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorának esti adásában elhangzott, hogy a rendőrség addig nem nyilatkozik, amíg a feljelentő Pécsi Tudományegyetemet (PTE) nem tájékoztatják, más bűnügyi források azonban megerősítették, hogy az ügyben nem indul nyomozás, mert a szakdolgozat eltűnése kapcsán nem állapítható meg bűncselekmény gyanúja. Az erről szóló határozatot a PTE még nem kapta meg, a döntés ellen az intézmény panasszal fordulhat az ügyészséghez, amelyet a Krónika értesülése szerint meg is tesz.

A PTE május 2-án közölte, hogy feljelentést tesz a volt miniszterelnök fel nem lelhető szakdolgozata miatt, amit 1984-ben, a PTE jogelődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen adott le. Az intézmény közleménye kitért arra is, hogy kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a vizsgálat kiterjed Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának eltűnésére és a plágiumgyanúra egyaránt.

Bódis József, a PTE rektora április közepén rendelt el vizsgálatot annak feltárására, hogy az egyes karok, jogelődök a törvényi és belső szabályozás szerint jártak-e el a diplomamunkákra vonatkozóan. A rektor ezen kívül intézkedett az összes karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásáról, amelyet az egyetemi könyvtár és levéltár részvételével és koordinálásával, a karokkal együttműködve hoznak létre.

A Hír Tv Célpont című műsorában korábban elhangzott, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi - a politikus első feleségének bátyja - is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát, és merített belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció budapesti, városligeti majálisán képtelen vádnak nevezte, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.

Megemlítette, hogy a PTE oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltűnése miatt, így ez őrá hárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül éppen ez a két - különböző helyen tárolt - dokumentum hiányzik.

Az egykori kormányfő arra utalt, hogy a jobboldalnak állhatott érdekében ellopni az ő szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna őket - magyarázta, megkérdőjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét.

Szerinte az ügy egésze azt bizonyítja, hogy a kabinet - amelyet gazemberkormánynak nevezett - le akar számolni mindenkivel, aki felveszi a küzdelmet ellene.

Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója a szakdolgozatok eltűnése ügyében az ő felelősségét felvető nyilatkozatokra reagálva kedden azt mondta: nem felel a szakdolgozatok őrzéséért, az nem tartozik a hatáskörébe.

Mint mondta, pontosításra szorulnak a pécsi közgyűlési képviselői tisztségéről megjelent információk is. Rámutatott: bár a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület közös jelöltjeként nyert mandátumot Pécs 7. számú körzetében, a testületben nem a Fideszt, hanem az Összefogás Pécsért Egyesületet képviseli.

A Pécsi Újság hírportál május 3-án arról írt, hogy a korábbi hírekkel szemben megvan a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Földrajzi Intézetében Gyurcsány Ferenc sógorának 1980-ban írt szakdolgozata, Rozs Szabolcs diplomamunkáját megtalálták az intézményben.

A hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

A Pécsi Újság az után, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint az 1980-as években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.

A volt kormányfő erre reagálva a nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott a szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. Ez utóbbit a PTE április 11-ei közlése szerint 1996-ban leselejtezték.

Gyurcsány Ferenc április közepén tudatta, hogy bár kereste, sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg.