Saját árnyéka is üldözi a kormányt

Jól hangzó üzenetekkel és határozott tervekkel vágott neki a 2010-es választáson győztes Fidesz a kormányalakításnak. A leendő kormánytagok élesen megkülönböztették magukat a sokszor bűnösnek és néprontónak beállított előző kormányoktól, és próbálták meghatározni, milyen lesz Magyarország következő időszaka. Kiderült ugyanakkor, hogy néhány tabu kijelölésével a saját dolgát is igencsak megnehezítette a kormány, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy Pintér Sándor sosem viccel. Mi lett a kormány leglátványosabb ígéreteiből?

Egyharmaddal csökkenteni szeretnénk az adónemek számát Magyarországon. Nagyjából 12-16 adónem eltörléséről van szó, egyes esetekben összevonásról is - Matolcsy György, 2010. május 7.

Mi lett belőle?

Egyik leglátványosabb ígéretét, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését teljesítette a kormány (igaz, csak részben, mivel a szuperbruttónak nevezett adószámítási mód a magasabb jövedelműeknél megmaradt, amely második adókulcsként is értelmezhető), de összességében több új adó is született az elmúlt két évben. 2010 nyarán, a kormány egyik első intézkedéseként csökkent a társasági adó, és megszűnt vagy csökkent néhány más kisebb adó is, de ezeket a lépéseket a bankadó lenullázta. Nem sokkal ez után jött a hipermarketadó, a telekomadó és az energetikai különadó. Tavaly szeptemberben bevezette a kormány a csipszadót és a baleseti adót, idén tavasszal pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket, a biztosítási adót és a telefonadót. A belügyminisztérium egy terv szerint újfajta ingatlanadóval próbálkozna, de ez egyelőre nem élvezi a kormány támogatását.

Új adók már nem lesznek - ígérte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek május közepén, szerinte ha lesznek is adóváltozások, azok a terhek csökkenését jelentik majd. Cséfalvay Zoltán kijelentette, nehéz és küzdelmes két év áll az ország és a kormány mögött. Szerinte a kormány gyorsan reagált a folytonosan változó európai gazdasági helyzetre, de néha talán túl gyorsan is. "A kormány külső és belső megítéléséből úgy tűnik, nem jutott mindig elég idő arra, hogy megmagyarázzuk, mit és miért teszünk. Ezt korrigálni kell" - mondta.

Nem jött be a szuperegyszerű adó

Szintén az adózáshoz kapcsolódó probléma, hogy a kormány azt ígérte, jelentősen egyszerűsödik majd az adózók dolgát nehezítő bürokrácia, ennek lett a jelképe a söralátét méretű egyszerűsített adóbevallás. A jelek szerint a kormány ezzel sem jutott messzire, erre utal legalább is, hogy az szja-bevallások május közepi határideje előtt egy héttel kevesebb mint 15 ezer ilyen bevallás érkezett az adóhivatalhoz. Az egykulcsos adó sem sült el egyértelműen jól. A Medián felmérése szerint idén év elején 73 százalék volt azok aránya, akik inkább progresszív adózást szeretnének.

Szeretném mihamarabb éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén - Pintér Sándor, 2010. május 3.

Mi lett belőle?

Pintér Sándor belügyminiszter már miniszterjelölti meghallgatásán is azt mondta, hogy senki ne dőljön be annak, ha azt látja, hogy a statisztikák szerint növekedni kezdett a bűncselekmények száma. Szerinte ez pusztán arra utal, hogy több bűncselekményt derítettek fel a rendőrök, mint korábban.

Pintér jól érzett rá arra, hogy a számokkal óvatosan kell bánni, a tavaly megjelent (a 2010-es bűncselekményekről szóló) bűnügyi statisztikák szerint 13 százalékkal megugrott a hatóságok tudomására jutott bűncselekmények száma, ami tíz évvel korábbi szintre vetette vissza a bűncselekmények számát. A növekedés 2011-ben is folytatódott. Kifejezetten erőszakos bűncselekményből kevesebb volt, viszont több rablót fogtak el, és drasztikusan megugrott a gazdasági bűncselekmények száma (a statisztikákról itt olvashat részleteket).

Mindig is úgy gondoltuk, hogy véget kell vetni a megszorítások politikájának; 2006 óta folyton azt mondtuk, hogy nem ebbe az irányba kellene menni, hanem a magyar gazdaságpolitika teljes átgondolása felé - Navracsics Tibor, 2010. június 17.

Mi lett belőle?

Orbán Viktor első útja kormányfői beiktatása után Brüsszelbe vezetett, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hagyjon nagyobb mozgásteret a kormánynak a költségvetési hiány alakításában. Ezt a kormány felhasználhatta volna arra, hogy a nélkül lásson hozzá a magyar gazdaság átalakításához, hogy az adókat növelné vagy drasztikusan csökkentené kiadásait. Orbán kezdeményezését ugyanakkor határozottan visszaverte az EU.

A kormány megalakulása óta tagadja, hogy megszorításokat hajtana végre (tavaly például azt mondta Orbán, hogy a bevételek növelése és a kiadások csökkentése nem megszorítás, hanem újjászervezés), de például az idei költségvetés 1500 milliárd forinttal faragja le a hiányt, ez részben adóemelésből, részben állami kiadások befagyasztásából áll össze. A kormány különös viszonyát a megszorítás szóhoz jól mutatja, hogy míg a tavasszal bemutatott, a kormány gazdasági elképzeléseit bemutató Széll Kálmán-terv 2.0 magyar verziója nem, az angol tartalmazza ezt a szót. Magyarországi kommunikációjában ezzel szemben a kormány szükséges, az Európai Unió vagy a világgazdasági nehézségek által ránk kényszerített rosszként beszélt az adónövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekről.

Május elején Orbán a maga igazát vélte felfedezni a francia és görög választási ígéretekben és eredményekben. A megszorításokat ellenző francia elnökjelölt és a görög pártok választási győzelmét úgy értékelte, hogy véget ért Európában az óvatoskodó gazdaságpolitika időszaka, és növekedéssel próbál majd kilábalni a válságból Európa (az európai megszorításokról és a megszorításellenes európai hangulatról itt olvashat részletek).

Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen, melyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, és amely képes helyreállítani Magyarország tekintélyét, hogy újra tisztelet övezze a világban - Fidesz, választási program, 2010

Mi lett belőle?

A valóságban kell nyernünk, nem a világlapokban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bajor Gazdasági Szövetség székházában idén márciusban. Orbán kijelentése jól mutatja, hogy talán ez az a terület, ahol a legtöbbet szenvedett a kormány az elmúlt két évben. Kemény nemzetközi kritikákat kapott több fontos törvény bevezetése előtt vagy után (ilyen volt a médiatörvény, az új alkotmány, az ágazati adókról szóló törvények), de keményen bírálták a sajtószabadságért, a demokratikus intézményrendszerért vagy a korrupció miatt aggódó nemzetközi szervezetek és olyan potenciális szövetségesei is, mint például az amerikai kormány.

A kormány általában azzal magyarázta ezt a jelenséget, hogy politikai ellenfelei rossz hírét keltik, vagy egyébként jó ötleteit nem jól magyarázta el, ezért bírálják. A kormánynak mégsem mindegy, mit írnak róla a külföldi lapok, és milyen kép alakul ki Magyarországról a külföldi közvéleményben. Erre utal, hogy például Orbán Viktor gyakran hangolja máshogy a magyar választók és a külföldi politikusok előtt ugyanarról mondott beszédeit (a hiánycél tartása itthon például a gazdasági szabadságharc része, külföldön viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány foggal-körömmel tartja magát az EU-nak tett ígéreteihez). A kormány hivatalba lépése óta többször - legutóbb május elején - átalakult a kormányzati kommunikáció, és most is gőzerővel keresi a kitörési lehetőséget például az Egyesült Államokban, ahol május közepén kötött hosszabb időre szóló, jelentős összegű kommunikáció szerződést.

Megkezdjük a mögöttünk hagyott korszak romjainak eltakarítását, a felelősség megállapítását és az újjáépítést - Orbán Viktor, 2010. április 24.

Mi lett belőle?

A Fidesz még ellenzékben folyamatosan támadta az MSZP-s vezetésű kormányokat arra hivatkozva, hogy korruptak és hagyják elherdálni a nemzeti vagyont. 2010 júniusában Orbán Viktor kormányzati és politikai visszaélésék vizsgálatáért felelős kormánybiztossá nevezte ki Papcsák Ferencet, Budai Gyulát ráállította az 2002 utáni állami földügyletek vizsgálatára, míg Balsai Istvánt megbízta a 2006-os rendőri túlkapások vizsgálatával. Szijjártó Péter Papcsák kinevezésekor azt mondta, hogy feladata lesz megnevezni a felelősöket, akik korábban részt vettek olyan döntésekben, amelyek károsak voltak az országnak és az adófizetőknek, illetve megtenni azokat a jogi lépéseket, amelyek következményeként a felelősöknek a törvény előtt kell számot adniuk tetteikről.

Az úgynevezett elszámoltatás munkáját Papcsáktól átvevő Budai tavaly év végén úgy értékelte, hogy nagyon sikeresen haladt. Összesen több mint 1200 bejelentést kapott a kormányváltás után eltelt több mint 1,5 évben, és 38 büntető feljelentést tett, de ezek elenyésző része vezetett csak vádemeléshez. Budai vizsgálta a Honvédelmi Minisztérium gyanús lakásvásárlásait, a Magyar Úszószövetség működését, a Mezőhegyesi Ménesbirtok privatizációját vagy a Malév-csődöt, utóbbi miatt öt feljelentést is tett, idén márciusban azonban más feladatot kapott: átvette a földpályázati rendszer miatt lemondott vidékfejlesztési államtitkár posztját (egy tavalyi összegzés az elszámoltatásról).

Az új Magyarország vidékfejlesztési program forráselosztását és a szabályokat úgy alakítjuk át, hogy azok a kis és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdaságok folytonosságának biztosítását, a generációváltás gyorsítását és a vidéki életminőség javítását szolgálják - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, 2010. június 14.

Mi lett belőle?

Budai Gyula tavaly nyáron jelentette be, hogy vizsgálatot indít a kormányváltás előtti állami földbérletszerződések miatt, mivel szerinte számos visszaélés történt az állami földtulajdon értékesítésekor az előző kormány idején. A célkitűzése az volt, hogy Nemzeti vidékstratégia részeként kiírt földbérleti pályázatokon családi gazdálkodók jussanak földhöz.

A pályázatokat végül váratlan irányból érte kemény támadás, a földek értékesítését még az ellenzéknél is keményebben bírálta a Vidékfejlesztési Minisztérium volt parlamenti államtitkára, a fideszes Ángyán József, aki posztjáról azért mondott le januárban, mert szerinte a kedvezményezettek közé "maffiacsaládok", "spekuláns nagytőkés oligarchák és zöldbárók" is bekerültek, pedig a cél az lett volna, hogy kisebb, helyi gazdaságok kapjanak lehetőséget. Ángyán szerint a pályázatokról több probléma is kiderült, például, hogy nagyon sok esetben az adott településtől távoli nagyüzemek nyertek, kifogásolta azt is, hogy nem nyilvánosak a pályázatok, azaz nem lehet tudni, hogy ki miért nyert, valamint kritizálta az is, hogy bizonyos földterületekre nem is írtak ki pályázatot, amiről az addigi bérlők is tudtak. Az Ángyán posztját átvevő Budai májusban már arról beszélt a parlamentben, hogy nem történtek visszaélések a földek értékesítésénél, de a kormánypártok nem támogatták azt az ellenzéki javaslatot, amely bizottságot állított volna fel a kérdés kivizsgálására.

Senkit nem kérdeztek meg semmiről, [...] ez az, ami nem folytatható - Orbán Viktor, 2010. május 11.

Mi lett belőle?

A kormány hivatalba lépése óta több úgynevezett nemzeti konzultációt vagy nagyszabású egyeztetést hirdetett. Volt szó a közbiztonságról, a közműdíjakról, a nyugdíjkorhatárról, most pedig az új adókról kérné ki valamilyen formában a 16 évesnél idősebb magyarok véleményét a kormány.

A látványos egyeztetések ellenére abból kevés látszik, hogyan hasznosítja az ilyen konzultációk eredményeit a kormány (Jóri András korábbi adatvédelmi biztos szerint a kormány nagy egyeztetési hadjárata alkalmas lehet arra, hogy információkat szerezzen a választókorú népességről). Több olyan fontos törvényt is elfogadtak az elmúlt két évben a kormánypártok, amelyekkel vagy jelentős többségüket kihasználva megkerülték a parlamenti egyeztetést (ilyen volt például az egyházi törvény vagy a csipszadó eredeti tervezete), de kemény bírálatokat kaptak az ellenzéki pártoktól azért is, mert - bár a szöveget író csapatot vezető Szájer József szerint egy törvényről sem volt ilyen széleskörű egyeztetés korábban - a többi párt észrevételeit lesöpörték a kormánypártok az új alkotmány elfogadásakor.