Matolcsy bebetonozná Schmitt Pál villáját

2012.06.01. 16:17

Egy utolsó pillanatban benyújtott alaptörvény-módosítással óvnák meg Schmitt Pált attól, hogy egy későbbi kormány elvegye a fizetését és az állami villáját. Matolcsy György eredetileg az EU aggodalmai miatt nyúlt az alaptörvényhez, de ha már módosítják, bebetonozzák a volt köztársasági elnök jogosítványait is.

Kétharmados törvénybe foglalná Schmitt Pál volt köztársasági elnök fizetését és állami villáját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az alaptörvény módosításához benyújtott, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványban Matolcsy azt javasolja, hogy a jövőben ne csak a hivatalban lévő, hanem a volt köztársasági elnök javadalmazását is sarkalatos törvény szabályozza.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert "a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, ezért megbízatásának megszűnését követően is indokolt kiemelt közjogi státuszának fenntartása". A valóságban azonban inkább arra készülhet a miniszter, hogy egy esetleges kormányváltás után a más összetételű kormány megvonja az április 2-án, kevesebb mint két év után lemondott Schmitt juttatásait.

A volt államfő juttatásait jelenleg a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvény szabályozza. Ennek ellenére ki lehetne húzni egy egyszerű többséget igénylő szavazással, mivel az alaptörvényben nincs sarkalatossá nyilvánítva ez a kérdés. Matolcsy javaslata viszont ezt is beemeli a kétharmados törvények sorába, megnehezítve a megváltoztatását.

A volt köztársasági elnöknek a törvény szerint élete végéig jár az államfői tiszteletdíj, a szolgálati autó sofőrrel, kétfős titkárság segíti a munkáját, illetve kérésére álami lakást is biztosítanak neki. A költségvetésben emellett minden évben el van különítve egy összeg, amelyet jótékony célra fordíthat. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció megválasztott frakcióvezetője már Schmitt lemondása előtt benyújtott egy törvényjavaslatot, amely lehetőséget adott volna arra, hogy megvonják Schmitt juttatásait.

A tavaly áprilisban elfogadott, és január 1-től hatályba lépett alaptörvényt azért kell máris módosítani, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően erősítsék a jegybank függetlenségét. Emellett azonban azt is kimondaná, hogy a tavaly év végén elfogadott, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály is az alkotmány részét képezik, vagyis az Alkotmánybíróság (AB) nem vizsgálhatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK