Észben, májban, gazban győztesek a magyarok

Orbán Viktor szerint győztes nemzet a magyar. Kijelentésével sokan vitába szálltak az [origo] által megkérdezett járókelők közül, pedig mi termeljük a legtöbb libamájat, nálunk nő a legtöbb parlagfű, magyar minden idők legsikeresebb lova, jól állunk vaksakkban és rejtélyes iratokban, az áfa mértékében pedig végképp nem tud versenyre kelni velünk senki.

"Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a magyar nemzet az definíciószerűen egy győztes nemzet. A győztes nemzetek közé tartozik" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a nemzeti érdekről rendezett konferencián. Az [origo] által megszólított járókelők közül azonban sokan vitába szálltak ezzel a kijelentéssel.

Pedig sok dologban tudunk és tudtunk győzni, és itt nem csak sportsikerekről van szó. Összegyűjtöttünk néhány dolgot, ami segítséget nyújthat annak megállapításához, hogy valóban győztesek vagyunk-e. Az biztos, sok mindenben az élen állunk, bár ez a győzelem néha keserű.

Kiművelt emberfők

A magyarok hagyományosan büszkék a tudósaik által elért eredményekre. A legutóbb idén márciusban örülhettek, hiszen Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa kapta a 2012-es Abel-díjat, amelyet a matematika Nobel-díjaként is említenek. A képet azonban árnyalja, hogy magyar egyetem nem szerepel a világ legjobbjait felvonultató QS World University Rankings listáján. Az egyes tudományterületeket felsoroló listákon három magyar intézmény került a legjobb 200-ba: az ELTE földtudományi képzése, valamint a Szegedi Tudományegyetem vegyészmérnöki programja, illetve a Közép-európai Egyetem (CEU) filozófiai képzése.

Fociban legyőztük a cseheket

A magyarok egyik nagy kudarca, hogy az 1986-os mexikói világbajnokság óta a futballválogatott nem jutott ki egyetlen nemzetközi tornára sem. Ezen a  téren lassú fejlődés tapasztalható: a válogatott tavaly nyáron több győzelmet is aratott, amivel rövid idő alatt 18 helyet lépett előre a FIFA világranglistáján, egészen a 27. helyig, pedig a lista 1993-as bevezetése óta soha nem volt a Top30-ban. Azóta valamelyest visszaesett, de a Csehország elleni győzelem és az Írország ellen elért döntetlen elkönyvelése után Magyarország feljött a 31. helyre, így megelőzi  a két vereséget is elszenvedő Szlovákiát. A dolog szépséghibája, hogy Magyarország nem jutott ki az Európa-bajnokságra.

 

Itt terem a legtöbb libamáj

Magyarország abszolút világelső a libamájtermelésben: az évi 1800 tonna itt megtermelt libamáj a világtermelés több mint 80 százalékát teszi ki. Ebből 1242,8 tonna libamájat exportálunk évente, ez 5,8 milliárd forintos bevételt jelent. Vagyis egyáltalán nem eszünk annyit, amennyit termelünk, a fogyasztásunk nem kiemelkedő. A legtöbb libamájat a franciák eszik meg. (Az adatok 2010-esek, Papp Lajostól, a Magyar Lúdszövetség elnökétől származnak.)

Facebookozásban mindenkit lenyomunk

Az európai közvélemény változását 1974 óta vizsgáló Eurobarometer statisztikái szerint Magyarország élen áll a közösségi oldalak használatában: a hazai netezők 80 százaléka használja a Facebookot, az iWiW-et vagy valamelyik hasonló szájtot. Az Európai Unión belül a fejlett internetes infrastruktúrával rendelkező Lettország áll a második helyen a szociális hálózatok népszerűségében (73 százalék), Málta a harmadikon (71 százalék), Írország pedig a negyediken (68 százalék). A teljes EU-ban legkevésbé a németek (37 százalék) szeretnek csatlakozni közösségi hálózatokhoz. (Az uniós átlag 52 százalék.)

Itt van a legtöbb parlagfű

Európában Magyarország a parlagfű Mekkája. A különösen agresszív, szívós és igénytelen, szinte elpusztíthatatlan gyomnövény - amely a 19. században érkezett Amerikából Európába, de a 20. század elején kezdett elképesztő terjeszkedésbe - hatalmas károkat okoz, nemcsak az allergiásoknak, de a mezőgazdaságnak is, és veszélyezteti az élővilág sokszínűségét. A 2008-as Első Nemzetközi Parlagfű-konferencián Magyarországot parlagfűközpontnak nevezték, ez Európa legfertőzöttebb területe. Magyarországon az utóbbi húsz évben terjedt el ijesztően, már jelen van a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nyolcvan százalékán. A magyar gócponthoz hasonlóan fertőzött terület az olaszországi Pó-völgy és a franciaországi Rhone-medence, valamint néhány volt jugoszláv állam egyes területei.

Áfában mindenkit verünk

Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs a világon. 27 százalékos mértékével még a svédeket és a dánokat is lenyomjuk, de kiteszünk magunkért áfacsalásban is. Az Europol adatai szerint az Európai Unióban évente 100 milliárd eurónyi áfát csalnak el, ennek öt százalékát Magyarországon, miközben az ország gazdasága az EU gazdaságának alig 0,8 százalékát teszi ki. Csak az alapvető élelmiszerek forgalma után évi egymilliárd eurónyi adót csalunk el a Bunge amerikai kereskedőcég friss kimutatása alapján.

Vakon nyert a nagymester

Vak szimultánban is majdnem verhetetlenek vagyunk. Egy magyar sakkozó, Flesch János sakknagymester 1960-ban világrekordot állított fel, amikor 52 ellenfél ellen játszott úgy szimultánt, hogy egyszer sem nézett a sakktáblákra. A meccsek közül 31-et megnyert, 3-at döntetlenre hozott, 18-at elveszített. Rekordját mégsem tartják teljesen igazolhatónak, miután nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ellenőrizték. Csak egy embernek sikerült ezt a rekordot felülmúlnia, George Koltanowski ugyanabban az évben 56 ellenféllel játszott vak szimultánt.

Mindenkit legyőzött a csodakanca

Minden idők legsikeresebb versenylova is magyar volt. A 19. században élt Kincsem minden versenyét megnyerte, amelyen elindult, összesen 54 alkalommal. Soha más lónak nem sikerült megismételnie a Kisbéren vagy Tápiószentmártonban született, angliai felmenőkkel rendelkező telivér bravúrját. Kincsem legendás társával, a Csalogány névre hallgató fehér macskával egész Európát beutazta vonaton versenyről versenyre. Sikerei révén vált világhíressé a magyar lótenyésztés.

Rejtélyben is az élen

A Rohonci kódex egy 448 oldalas kéziratos kódex, amelyet eddig még senkinek sem sikerült megfejtenie. Az ismeretlen írásjelekkel, ismeretlen nyelven íródott, 87 grafikával illusztrált könyv a Batthyány-családtól került a Magyar Tudományos Akadémiára. Vizsgálták hazai, osztrák és német kutatók, Munkácsy Mihály például évekig tanulmányozta a XVI. századi, velencei papírra írt kódexet, de eredmény nélkül. A nyelvet vélték magyarnak, dáknak, korai románnak, kunnak, sőt hindinek is. Annyi biztos, hogy a szöveg minden más ismert ábécénél több - közel 800 - írásjelet tartalmaz, és ugyan sokan vélik azt, hogy a kódex hamisítvány, így is a világ legrejtélyesebb iratai közé tartozik.

Visszük a labdarúgó-Eb nyitódalát is

A Karmatronic duó egyik számát bejátsszák a foci-Eb pénteki hivatalos varsói megnyitóján. A banda egyik tagja hivatalos remixeket gyárt Beyoncénak és Britney Spearsnek, dalokat szerez hazai énekeseknek, és szeretnék, hogy az övék legyen az Eb diszkóslágere.